A Republikon Intézet rendezvényén a közvélemény-kutatási szakma két meghatározó alakja az áprilisi választások várható kimeneteléről és a kutatóintézetek hitelességéről beszélt. A párbeszédet a két intézet jelentősen eltérő adatai alapozták meg. Míg a Medián 23 százalékpontos Tisza-előnyt mért, addig a Nézőpont 6 százalékpontos Fidesz-vezetést mutatott ki.
Hann Endre kijelentette, hogy bár támogatja a párbeszédet, a konkrét számokról nem kíván vitázni. Érvelése szerint az ilyen viták károsak a szakma presztízsére. A Medián igazgatója hangsúlyozta intézete 1989 óta tartó függetlenségét és korábbi előrejelzéseik pontosságát. Visszautasította a pártos elfogultság vádját, emlékeztetve arra, hogy korábban kormánymegrendelések idején is közöltek kedvezőtlen adatokat a regnáló hatalomról.
Személyes vádak és etikai kérdések
A beszélgetés során Hann Endre éles kritikával illette vitapartnerét, akit propagandistának nevezett. A vád alapja Mráz Ágoston Sámuel részvétele kormánypárti eseményeken, valamint egy korábbi eset, amikor Mráz a hozzájárulása nélkül hozta nyilvánosságra levelezésüket. Hann szerint a Nézőpont vezetője etikai vétséget követett el, amikor nem határolódott el a Medián ellen indított politikai kampánytól.
Mráz Ágoston Sámuel tagadta, hogy részt vett volna bármilyen lejárató kampányban. Állítása szerint csupán szakmai kérdéseket tett fel a Medián adatainak furcsaságai kapcsán. Mráz hangsúlyozta, hogy nem az adatok manipulálását feltételezi, hanem a nyers adatok valódiságát kérdőjelezi meg. Szerinte a probléma forrása az adatfelvételt végző call centereknél, köztük az Iránytű Intézetnél keresendő.
Eltérő módszertanok a bizonytalanok kezelésére
A Nézőpont vezetője részletezte saját módszertanukat, amely a „legvalószínűbb listás eredményt” mutatja be. Ez az eljárás a rejtőzködő szavazókat statisztikai módszerekkel, egyéb válaszaik alapján sorolja be valamelyik párthoz. Mráz szerint ez egy bevett statisztikai eljárás, amely megmagyarázza, miért mérnek rendszeresen magasabb támogatottságot a kormánypártnak.
A vita egyik legváratlanabb pontja az volt, amikor Hann Endre kilátásba helyezte pályafutása befejezését. „Nem tudom, április 12. után folytatom-e a közvélemény-kutatói munkát” – fogalmazott az igazgató, további indoklás nélkül. A kijelentés a szakmát ért folyamatos politikai támadások és a hitelességi válság kontextusában hangzott el.
A kerekasztal végén Mráz Ágoston Sámuel emlékeztetett a Medián korábbi, pontatlannak bizonyult méréseire is. Kiemelte a 2005-ös kutatásukat és a Bajnai-féle Együtt párt túlbecsült támogatottságát. Zárásként leszögezte, hogy a Nézőpont Intézetet szakmailag függetlennek tekinti, és méréseiket realistábbnak tartja a konkurens intézeténél.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti cikk a közvélemény-kutatók közötti szakmai konfliktust a politikai polarizáció részeként mutatja be. A szöveg célja a Medián elleni kormányzati támadások és a két intézet közötti hitelességi harc eszkalálódásának dokumentálása.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített kifejezéseket használ a kormányzati oldal leírására, például: „kormányzati össztűz”, „médiagépezet… mélypontját”, „undorító kampány”. Ezek a metaforák az eseményeket nem csupán leírják, hanem minősítik is, a Mediánt áldozati szerepbe helyezve.
Bár mindkét fél megszólal, a cikk hangsúlyosan Hann Endre vádjaira épít. Elhallgatja a Nézőpont által említett statisztikai súlyozás technikai részleteit, így az olvasó számára a módszertani különbség csupán politikai szándékként jelenik meg. A szöveg nem tér ki arra, hogy a választási kampány hajrájában a kutatók közötti ilyen mértékű eltérés gyakran a „bandwagon-hatás” (győzteshez húzás) elérésére irányuló kommunikációs eszköz is lehet.
(A kép illusztráció. Forrás AI szerkesztés.)
