A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb tájékoztatása szerint a SZÉP-kártya-felhasználók tavalyi év végi aktivitása jelentősen meghaladta a korábbi várakozásokat. A kormányzati döntés értelmében 2025. december 1. és 2026. április 30. között a kártyákon lévő egyenleg hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.
Az adatok szerint a kártyabirtokosok decemberben összesen 15 milliárd forintot fordítottak élelmiszerre az üzletekben. Ez a tétel érdemben járult hozzá ahhoz, hogy a havi költések volumene 42 százalékkal múlta felül a 2024. decemberi szintet. A teljes havi forgalom így megközelítette a 61,6 milliárd forintot.
Növekvő feltöltések és éves mérleg
A felhasználási kedv mellett a kártyákra érkező juttatások összege is emelkedett. Az év utolsó hónapjában a munkáltatók 91,6 milliárd forintot utaltak a kártyákra, ami 19 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tárca közleményében hangsúlyozta, hogy az intézkedések célja a lakossági vásárlóerő fenntartása és a belföldi turizmus ösztönzése. A hivatalos narratíva szerint a béremelések és az infláció elleni fellépés eredményeként több forrás marad a háztartásoknál.
A 2025-ös év egészét tekintve a SZÉP-kártya-birtokosok összesen 492 milliárd forintot használtak fel. Ez csaknem 14 százalékos növekedés a 2024-es adatokhoz viszonyítva. Az NGM szerint a kártya a belföldi turisztikai szektor elsődleges motorjává vált az elmúlt esztendőben.
Kilátások 2026-ra
A tavalyi év végén a kártyákon még 127 milliárd forintnyi el nem költött összeg állt rendelkezésre. A minisztérium várakozásai szerint ez a tartalék tovább élénkítheti a hazai turizmust és a vendéglátást a 2026-os év első negyedévében.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a kormányzati gazdaságpolitika sikereként beállítani a SZÉP-kártya forgalmának növekedését. A narratíva azt sugallja, hogy a fogyasztás bővülése kizárólag a tudatos állami intézkedések (élelmiszervásárlás engedélyezése, adócsökkentés) eredménye.
Az eredeti forrás erősen érzelmi és metaforikus nyelvezetet használ. Példák: „áremelések letörése”, „családok zsebében maradjon”, „gondtalan pihenés”. Ezek a kifejezések a tényközlés helyett érzelmi azonosulást és a gondoskodó állam képét erősítik. A „letörés” szó használata például azt a látszatot kelti, mintha az infláció egy külső, fizikai erővel megállítható ellenség lenne.
A közlemény nem tesz említést az infláció mértékéről, amely alapvetően befolyásolja a nominális növekedési adatokat (a 14-19%-os bővülés egy része a drágulás következménye). Szintén hiányzik annak elemzése, hogy az élelmiszervásárlás engedélyezése valójában a reálbércsökkenés vagy a megélhetési költségek növekedése miatti kényszerintézkedés-e, ami a turisztikai célú költésektől von el forrásokat.
A szöveg kizárólag egyetlen forrásra, a Nemzetgazdasági Minisztériumra támaszkodik. Nem szólaltat meg független gazdasági elemzőket, turisztikai szakembereket vagy magukat a kártyafelhasználókat, így a tájékoztatás egyoldalú marad.
Kép forrása: Saját AI szerkesztés
