Gazdaság
Megugrott a SZÉP-kártyás forgalom: 61 milliárd forintot költöttek a felhasználók decemberben
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb tájékoztatása szerint a SZÉP-kártya-felhasználók tavalyi év végi aktivitása jelentősen meghaladta a korábbi várakozásokat. A kormányzati döntés értelmében 2025. december 1. és 2026. április 30. között a kártyákon lévő egyenleg hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.
Az adatok szerint a kártyabirtokosok decemberben összesen 15 milliárd forintot fordítottak élelmiszerre az üzletekben. Ez a tétel érdemben járult hozzá ahhoz, hogy a havi költések volumene 42 százalékkal múlta felül a 2024. decemberi szintet. A teljes havi forgalom így megközelítette a 61,6 milliárd forintot.
Növekvő feltöltések és éves mérleg
A felhasználási kedv mellett a kártyákra érkező juttatások összege is emelkedett. Az év utolsó hónapjában a munkáltatók 91,6 milliárd forintot utaltak a kártyákra, ami 19 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tárca közleményében hangsúlyozta, hogy az intézkedések célja a lakossági vásárlóerő fenntartása és a belföldi turizmus ösztönzése. A hivatalos narratíva szerint a béremelések és az infláció elleni fellépés eredményeként több forrás marad a háztartásoknál.
A 2025-ös év egészét tekintve a SZÉP-kártya-birtokosok összesen 492 milliárd forintot használtak fel. Ez csaknem 14 százalékos növekedés a 2024-es adatokhoz viszonyítva. Az NGM szerint a kártya a belföldi turisztikai szektor elsődleges motorjává vált az elmúlt esztendőben.
Kilátások 2026-ra
A tavalyi év végén a kártyákon még 127 milliárd forintnyi el nem költött összeg állt rendelkezésre. A minisztérium várakozásai szerint ez a tartalék tovább élénkítheti a hazai turizmust és a vendéglátást a 2026-os év első negyedévében.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a kormányzati gazdaságpolitika sikereként beállítani a SZÉP-kártya forgalmának növekedését. A narratíva azt sugallja, hogy a fogyasztás bővülése kizárólag a tudatos állami intézkedések (élelmiszervásárlás engedélyezése, adócsökkentés) eredménye.
Az eredeti forrás erősen érzelmi és metaforikus nyelvezetet használ. Példák: „áremelések letörése”, „családok zsebében maradjon”, „gondtalan pihenés”. Ezek a kifejezések a tényközlés helyett érzelmi azonosulást és a gondoskodó állam képét erősítik. A „letörés” szó használata például azt a látszatot kelti, mintha az infláció egy külső, fizikai erővel megállítható ellenség lenne.
A közlemény nem tesz említést az infláció mértékéről, amely alapvetően befolyásolja a nominális növekedési adatokat (a 14-19%-os bővülés egy része a drágulás következménye). Szintén hiányzik annak elemzése, hogy az élelmiszervásárlás engedélyezése valójában a reálbércsökkenés vagy a megélhetési költségek növekedése miatti kényszerintézkedés-e, ami a turisztikai célú költésektől von el forrásokat.
A szöveg kizárólag egyetlen forrásra, a Nemzetgazdasági Minisztériumra támaszkodik. Nem szólaltat meg független gazdasági elemzőket, turisztikai szakembereket vagy magukat a kártyafelhasználókat, így a tájékoztatás egyoldalú marad.
Kép forrása: Saját AI szerkesztés
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
A magyar munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra mérséklődött a KSH adatai szerint
Míg 2010-ben a nemzetgazdaság több mint 600 ezer regisztrált álláskeresőt tartott számon, addig 2025-re ez a szám 220 ezer főre csökkent. A foglalkoztatottság bővülését a kormányzati kommunikáció az elmúlt 15 év ipari beruházásaival, új gyárak és kutatóközpontok létesítésével magyarázza. Ezek a fejlesztések a kevésbé fejlett régiókat is érintették.
Adókedvezmények és bérpolitikai célkitűzések
A munkaerőpiaci folyamatokat különböző célzott adókedvezmények is befolyásolják. A 25 év alattiak, a családosok és az édesanyák számára biztosított kedvezmények mellett a vállalkozások támogatása is központi eleme a gazdaságpolitikának.
A minimálbér összege jelenleg bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint. Ez az előző évhez képest 11, illetve 7 százalékos növekedést jelent. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében kiemelte, hogy a minimálbér 15 év alatt csaknem a négyszeresére emelkedett. A kormány távlati célként tűzte ki, hogy az átlagbér elérje az 1 millió forintot a következő ciklus végére.
Politikai narratívák ütköztetése
A kormányzati gazdaságpolitika éles különbséget tesz a 2010 előtti és utáni időszak között. A jelenlegi kabinet szakemberei szerint a korábbi kormányok adóemelései és megszorításai vezettek a 2010-es magas munkanélküliséghez. Ezzel szemben a jelenlegi stratégia a segélyezés helyett a munkahelyteremtésre és a beruházások ösztönzésére fókuszál.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy sikernarratívát épít fel, amely a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját kizárólagos pozitívumként, a 2010 előtti időszakot pedig kudarcként tünteti fel. A cél a választók meggyőzése a gazdasági stabilitásról a közelgő választások előtt.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített és elfogult kifejezéseket használ, mint például a „nemzeti kormány” (önelnevezésként, pozitív konnotációval) szemben a „baloldali kormányok” (megbélyegző éllel) kifejezéssel. Olyan jelzőket alkalmaz, mint a „látványos beruházások” vagy a „szorosan összefüggenek”, amelyek tényként tálalnak feltételezett okozati összefüggéseket.
A szöveg elhallgatja az infláció hatását a bérek reálértékére. Miközben a minimálbér „négyszeres” emelkedését hangsúlyozza, nem említi a vásárlóerő változását. Továbbá a munkanélküliségi adatoknál nem esik szó a közfoglalkoztatásról, amely statisztikailag javítja a mutatókat, de nem feltétlenül jelent piaci alapú elhelyezkedést. Kimarad az országos munkaerőhiány említése is, amely a beruházások egyik legnagyobb korlátja.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
KSH: Közel kilencszázalékos bővüléssel zárta a 2025-ös évet a magyar építőipar
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 utolsó hónapjában az építőipari kibocsátás jelentős élénkülést mutatott. A nyers adatok szerinti 8,9 százalékos növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan kiigazított indexek alapján a termelés 6,7 százalékkal volt magasabb a novemberi szintnél.
Eltérő dinamika az építményfőcsoportoknál
Az épületek építése 8,4 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,5 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi kategórián belül az út- és vasútépítést tömörítő alágazat 53,8 százalékos bővülést produkált. Ezzel szemben a legnagyobb súlyú terület, a speciális szaképítés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A vállalati méret nem mutatott éles különbséget a teljesítményben. A kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt növelni tudták termelésüket az év utolsó hónapjában. A 2025-ös év egészét tekintve az építőipar 2,8 százalékos volumennövekedést ért el a 2024-es bázisévhez viszonyítva.
Ellentmondásos jelek a rendelésállományban
A jövőbeni kilátásokat tükröző új szerződések volumene 5,2 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 15,1 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a teljes szerződésállomány december végén 48,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A hatalmas állománytöbblet kizárólag az egyéb építményekhez köthető, ahol 84,9 százalékos az emelkedés. Az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány ezzel szemben 8,5 százalékkal zsugorodott. Ez a kettősség szerkezeti átrendeződést mutat az ágazaton belül.
Emelkedő árak a szektorban
Az építőipari termelői árak 2025-ben átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A negyedik negyedévben a speciális szaképítésben mérték a legmagasabb, 5,8 százalékos drágulást. Az árak emelkedése folyamatos maradt az év végén is, hiszen az utolsó három hónapban 0,8 százalékos volt a drágulás az előző negyedévhez képest.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy hivatalos statisztikai gyorstájékoztató, amelynek célja a tényszerű adatközlés. A narratíva ugyanakkor a növekedési mutatókat helyezi előtérbe, miközben a szerkezeti problémákat (pl. a speciális szaképítés visszaesését) csak a részletek között említi.
A szöveg kerüli a jelzőket, de a számok tálalása szelektív fókuszt alkalmaz. Az eredeti szöveg kiemeli: „út, vasút építése alágazat termelésének 53,8 százalékos növekedése áll” a háttérben, ami pozitív konnotációt ad egy olyan adatnak, amely valójában a szektor egészségtelen függőségét mutatja egyetlen területtől.
A jelentés nem tér ki a 48,9 százalékos szerződésállomány-növekedés forrására. Elhallgatja, hogy ez az extrém ugrás jellemzően nagyértékű állami/uniós infrastrukturális projektek bejelentésének köszönhető, miközben a piaci alapú „épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,5 százalékkal kisebb” volt, ami a magánberuházások lanyhulását jelzi.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika1 napja
Manfred Weber: Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került
-
Hírek2 napja
Reza Pahlavi felhívására több százezren tüntettek Münchenben az iráni rezsim ellen
-
Közélet-Politika1 napja
Magyar Péter európai vezetőkkel tárgyalt Münchenben és meghívta Donald Tuskot Budapestre
-
Közélet-Politika3 órája
Orbán Balázs: Van egy brüsszeli út, meg van egy magyar út, és a kettő közül lehet választani
-
Külföld1 napja
Öt európai ország állítása szerint nyílméregbéka-toxin okozta Alekszej Navalnij halálát
-
Közélet-Politika1 napja
Tállai András államtitkár fának ütközött szolgálati autójával Borsodban
-
Közélet-Politika1 napja
Dobrev Klára: Mi nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy rendszerváltás helyett csak vezércsere történjen a NER-ben
-
Közélet-Politika1 napja
Több százan tüntettek a Külügyminisztériumnál a gödi akkugyár határérték-túllépései miatt