Hírek
Újabb Fordulat a Devizahiteles Perekben: Érvénytelenített Szerződést a Debreceni Törvényszék
OkosHír: A Hajdú-Bihar vármegyében született jogerős bírósági döntés az Európai Unió Bíróságának (EUB) április végi ítéletére hivatkozva a hitelfelvevőnek adott igazat egy devizaalapú lízingszerződés ügyében. Ez a döntés potenciálisan precedenst teremthet hasonló esetekben.
A Debreceni Törvényszék másodfokon hozott ítéletet az Argenta Faktor Zrt. felperes ellenében, amelyben a kölcsönfelvevő javára döntött. Az ügy középpontjában egy 2005-ben az Erste Lízing Autófinanszírozási Részvénytársaság és egy ügyfél között létrejött, svájci frank alapú gépjárműlízing-szerződés állt, melynek értéke meghaladta a 3,1 millió forintot. A lízingcég 2010-ben felmondta a szerződést, és több millió forint tartozás, valamint jelentős késedelmi kamat megfizetését igényelte az ügyféltől.
Az elsőfokú bíróság eredetileg a lízingcégnek kedvező ítéletet hozott, azonban másodfokon a Debreceni Törvényszék kimondta, hogy a devizahitel-szerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezései tisztességtelen jellege miatt érvénytelenek.
A Bíróság Indoklása és az EUB Döntése
A bíróság az indoklásában kiemelte, hogy a szerződésből kizárólag az árfolyamváltozással összefüggő fizetési kötelezettségek derültek ki. A pénzintézetnek azonban fel kellett volna hívnia az ügyfél figyelmét a konstrukció hosszú távú kockázataira is. Mivel ez a szerződéses rendelkezés semmisnek bizonyult, és ez a semmisség a szerződéses főszolgáltatást is érinti, a bíróság a teljes szerződés érvénytelenségét állapította meg. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárás során megállapítást nyert, hogy az átvett kölcsönösszeg megfizetésre került, az érvénytelen szerződés alapján a banknak további összegek, például kamatok, nem járnak.
Papp-Lada Beáta jogi képviselő hangsúlyozta, hogy az ítélet különös jelentőséggel bír, mivel az az EUB C-51/17. számú ítéletére hivatkozva több mint egy évtized után ez az első másodfokú bírósági döntés, amely egy devizahiteles szerződés tisztességtelen feltételeit elismeri, potenciálisan precedenst teremtve a jövőbeni hasonló ügyekben. Az EUB korábbi döntése szerint a devizahiteleseknek a felvett tőke összegét kell visszafizetniük, míg a többi költséget a banknak kell viselnie.
Korábbi és Ellentétes Döntések
Hasonló ítéletre már júniusban is sor került. Az újabb törvényszéki döntés összhangban van a „Marczingós-ítéletként” ismert április végi EUB döntéssel, amely kimondta, hogy az érvénytelen szerződést a fogyasztó akarata ellenére jogalkotási úton (a devizahiteles törvényekkel) sem lehet érvényessé nyilvánítani.
Ezzel szemben a Kúria júliusban hozott polgári jogegységi döntése, eltérve az EUB ítéletétől, azt rögzítette, hogy a luxembourgi plénum döntése kizárólag az árfolyamkockázat hiányára vagy elégtelen voltára vonatkozik. Az EUB döntése ugyanakkor kimondja, hogy a devizahiteles szerződés érvénytelen, ha annak bármely kitétele tisztességtelen kikötést tartalmaz, ideértve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét vagy a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazását is.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy tájékoztassa az olvasókat egy fontos, devizahitelesek számára kedvező bírósági ítéletről, hangsúlyozva annak precedens értékét és az Európai Unió Bíróságának iránymutató szerepét. A cikk implicit módon a devizahitelesek ügyét támogatja, és kritikus hangnemet üt meg a Kúria azon döntésével szemben, amely eltér az EUB álláspontjától.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti szövegben a „devizakárosult” kifejezés használata („a devizakárosultnak adott igazat”) érzelmileg töltött, és már a cikk elején a hitelfelvevő oldalára helyezi a narrátort, mint akit „kárt szenvedett”. Ez a szóválasztás befolyásolja a cikk hangnemét és a hitelfelvevőkkel való azonosulást. Továbbá, a Kúria döntésének leírásakor az „azonban – szembemenve az EUB ítéletével – azt mondta ki” fordulat erős konfrontációt sugall, és negatív színben tünteti fel a Kúria álláspontját az EUB döntésével szemben, ami a cikk narrátorának értékelését tükrözi, nem csupán tényközlést.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egyetlen nevesített forrásra támaszkodik: Papp-Lada Beáta jogi képviselőre, aki a hitelfelvevők oldalán áll. Az ő nyilatkozatai hangsúlyozzák az ítélet „különösen fontos” jellegét és precedens értékét. Bár ez legitim forrás, hiányzik a banki vagy faktorcég álláspontja, illetve egy független jogi szakértő kommentárja, amely kiegyensúlyozottabb képet adhatna a jogi helyzetről, különösen a Kúria döntésével kapcsolatban. Az egyoldalú forráskezelés az olvasóban egyoldalú kép kialakulásához vezethet, és a cikk a devizahitelesek narratíváját erősíti.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Hírek
A bíróság felfüggesztette a Pázmány Campus építési engedélyét, a minisztérium jogi ellenlépéseket tesz
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közleményben reagált a bírósági végzésre. A tárca szerint a döntés jogsértő, mivel a bíróság nem értesítette őket a kérelemről. A minisztérium álláspontja szerint a hatóság megkerülte a szakmai egyeztetést, amikor érdemi műszaki kérdésekben foglalt állást a per lefolytatása előtt.
Vita a parkolóhelyek és a zöldterületek körül
A beruházás egyik sarkalatos pontja a parkolási kapacitás változása a Palotanegyedben. Józsefváros vezetése szerint a projekt 500 parkolóhelyet vesz el a kerülettől. Ezzel szemben az ÉKM azt állítja, hogy éppen az önkormányzat kérésére hagyták el a tervezett mélygarázst. A tárca hangsúlyozta, hogy a tervek módosításával növelték a zöldterület arányát és csökkentették a beépítettséget.
A minisztérium szerint a projekt keretében megújul a környező út- és közműhálózat is. A tervek tartalmazzák a szomszédos ingatlanok homlokzati felújítását is. Az ÉKM a beruházást az elmúlt harminc év legnagyobb oktatási fejlesztésének nevezi, amely városrehabilitációs célokat is szolgál.
Műemlékvédelem és bővítés
A bíróság a jogvédelmet részben a műemlékek védelmével indokolta. Az ÉKM vitatja ezt az érvelést, kijelentve, hogy a projekt valójában az épületek teljes körű restaurálását célozza. A tervek szerint az Eszterházy-palota pinceszinttel, a Károlyi-palota pedig tetőtéri beépítéssel bővül az új funkciók miatt.
A tárca szerint a kritikus hangok politikai motivációból akadályozzák a fejlesztést. A minisztérium kezdeményezi a perbelépést, és fellebbezéssel él a törvényszéki határozat ellen. A jogi vita kimenetele határozza meg, hogy mikor folytatódhat a Campus építése a VIII. kerületben.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti minisztériumi közlemény célja a kormányzati beruházás megkérdőjelezhetetlen pozitívumként való beállítása, miközben az ellenállást (legyen az civil, önkormányzati vagy bírói) tisztán politikai szabotázsként keretezi. A szöveg az „építő” és a „romboló” erők ellentétére épít.
A forrásszöveg erősen manipulatív retorikai elemeket használ. Például: „ez nem volt elég a hergelőknek” – ez a kifejezés megbélyegzi a kritikusokat, és elvitatja fellépésük szakmai vagy lakossági jogosságát. Az „igazság ezzel szemben az” fordulat kizárólagosságot sugall, kizárva a párbeszéd lehetőségét.
A közlemény egyoldalúan mutatja be a parkolási vitát. Elhallgatja, hogy a mélygarázs elhagyása mögött milyen szakmai aggályok (pl. forgalomvonzó hatás) álltak az önkormányzat részéről. Nem tér ki a bontási munkálatok során keletkezett lakossági panaszokra sem, a bíróságot pedig passzív, szinte eszközként használt szereplőként tünteti fel.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Hírek
Harminckilencmilliárd forintos autóipari beruházást adtak át Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
A térségben az elmúlt tíz évben összesen 99 nagyvállalati fejlesztés valósult meg. Ezekhez az állam 130 milliárd forint támogatást nyújtott, miközben az összberuházási érték elérte az 510 milliárd forintot. A fejlesztések eredményeként a vármegye ipari termelése évi 1300 milliárdról 2400 milliárd forintra emelkedett.
Nemzetközi autóipari stratégia
Magyarország jelenleg az egyik olyan állam, ahol mindhárom meghatározó német prémium autómárka rendelkezik gyártóbázissal. Ez a jelenlét számos kínai beszállító letelepedését vonta maga után az országban.
Az elmúlt tizenegy évben összesen nyolcvan kínai vállalati beruházás érkezett az országba. Ezek együttes értéke megközelíti a 7000 milliárd forintot, és 36 ezer új munkahely létrehozását tette lehetővé. Bár a német vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget, az utóbbi három évben Kína vált a legjelentősebb befektetővé.
A gazdasági adatok szerint az országban jelenleg egymillióval többen dolgoznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A kormányzati közlés szerint a nemzetközi energiapiaci árváltozások ellenére a lakossági energiaárakat sikerült rögzített szinten tartani.
Az elmúlt négy esztendőben a beruházások száma rekordot döntött. A tavalyi évben átlagosan három és fél naponta kötöttek megállapodást egy-egy nagyberuházás magyarországi telepítéséről. A tárcavezető ugyanakkor kiemelte, hogy a jelenlegi instabil nemzetközi környezetben az elért eredmények megőrzése prioritás a kormány számára.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a kormányzati gazdaságpolitika sikertörténetként való bemutatása. A beruházási adatokat a politikai stabilitás és a stratégiai előrelátás bizonyítékaként keretezi, elmosva a határt a gazdasági tényközlés és a politikai kampányüzenetek között.
A forrásszöveg erősen szubjektív, dicsérő jelzőket használ a tények leírására. Például: „gazdasági bravúrjaiban nagy szerepet játszott” vagy „a kormány először ismerte fel az ebben rejlő lehetőségeket”. Ezek a fordulatok a kormányt tévedhetetlen, proaktív szereplőként tüntetik fel, nem pedig a piaci folyamatok egyik résztvevőjeként.
A cikk kizárólag a minisztériumi közleményre és a tárcavezető beszédére támaszkodik. Nem szólaltat meg független piaci elemzőket, környezetvédelmi szakértőket (az akkumulátoripari beszállítók kapcsán) vagy a helyi önkormányzat képviselőit, így a kép egyoldalú marad.
A szöveg elhallgatja a beruházásokkal járó infrastrukturális terheket, a környezeti kockázatokat és a hazai munkaerőhiányt. Az „egymillióval többen dolgoznak” állításnál hiányzik a demográfiai kontextus és a közfoglalkoztatottak vagy a külföldön dolgozók számának pontosabb bontása a teljes képhez.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
Pócs János szerint 15-30 ezer forintot kaptak a Lázár János gyöngyösi fórumán ellentüntetők
-
Közélet-Politika3 napja
Szabó Bálint elindul Hegyvidéken Magyar Péter ellen
-
Közélet-Politika3 napja
Latorcai Csaba: Meg kell védeni az egyházi intézményeket a Tisza Párttól!
-
Közélet-Politika3 napja
Egymillió forintos átlagbért és új családtámogatási irányokat hirdetett a miniszterelnök
-
Közélet-Politika3 napja
Törvénytervezet rögzítené Magyarország csatlakozását a Donald Trump által alapított Béketanácshoz
-
Közélet-Politika3 napja
A Mi Hazánk hárompárti parlamentre és a mérleg nyelve szerepre készül az áprilisi választáson
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor február 14-én tartja évértékelő beszédét
-
Külföld3 napja
Négy év börtönt és közügyektől való eltiltást kértek Marine Le Penre