OkosHír: A Hajdú-Bihar vármegyében született jogerős bírósági döntés az Európai Unió Bíróságának (EUB) április végi ítéletére hivatkozva a hitelfelvevőnek adott igazat egy devizaalapú lízingszerződés ügyében. Ez a döntés potenciálisan precedenst teremthet hasonló esetekben.
A Debreceni Törvényszék másodfokon hozott ítéletet az Argenta Faktor Zrt. felperes ellenében, amelyben a kölcsönfelvevő javára döntött. Az ügy középpontjában egy 2005-ben az Erste Lízing Autófinanszírozási Részvénytársaság és egy ügyfél között létrejött, svájci frank alapú gépjárműlízing-szerződés állt, melynek értéke meghaladta a 3,1 millió forintot. A lízingcég 2010-ben felmondta a szerződést, és több millió forint tartozás, valamint jelentős késedelmi kamat megfizetését igényelte az ügyféltől.
Az elsőfokú bíróság eredetileg a lízingcégnek kedvező ítéletet hozott, azonban másodfokon a Debreceni Törvényszék kimondta, hogy a devizahitel-szerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezései tisztességtelen jellege miatt érvénytelenek.
A Bíróság Indoklása és az EUB Döntése
A bíróság az indoklásában kiemelte, hogy a szerződésből kizárólag az árfolyamváltozással összefüggő fizetési kötelezettségek derültek ki. A pénzintézetnek azonban fel kellett volna hívnia az ügyfél figyelmét a konstrukció hosszú távú kockázataira is. Mivel ez a szerződéses rendelkezés semmisnek bizonyult, és ez a semmisség a szerződéses főszolgáltatást is érinti, a bíróság a teljes szerződés érvénytelenségét állapította meg. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárás során megállapítást nyert, hogy az átvett kölcsönösszeg megfizetésre került, az érvénytelen szerződés alapján a banknak további összegek, például kamatok, nem járnak.
Papp-Lada Beáta jogi képviselő hangsúlyozta, hogy az ítélet különös jelentőséggel bír, mivel az az EUB C-51/17. számú ítéletére hivatkozva több mint egy évtized után ez az első másodfokú bírósági döntés, amely egy devizahiteles szerződés tisztességtelen feltételeit elismeri, potenciálisan precedenst teremtve a jövőbeni hasonló ügyekben. Az EUB korábbi döntése szerint a devizahiteleseknek a felvett tőke összegét kell visszafizetniük, míg a többi költséget a banknak kell viselnie.
Korábbi és Ellentétes Döntések
Hasonló ítéletre már júniusban is sor került. Az újabb törvényszéki döntés összhangban van a „Marczingós-ítéletként” ismert április végi EUB döntéssel, amely kimondta, hogy az érvénytelen szerződést a fogyasztó akarata ellenére jogalkotási úton (a devizahiteles törvényekkel) sem lehet érvényessé nyilvánítani.
Ezzel szemben a Kúria júliusban hozott polgári jogegységi döntése, eltérve az EUB ítéletétől, azt rögzítette, hogy a luxembourgi plénum döntése kizárólag az árfolyamkockázat hiányára vagy elégtelen voltára vonatkozik. Az EUB döntése ugyanakkor kimondja, hogy a devizahiteles szerződés érvénytelen, ha annak bármely kitétele tisztességtelen kikötést tartalmaz, ideértve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét vagy a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazását is.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy tájékoztassa az olvasókat egy fontos, devizahitelesek számára kedvező bírósági ítéletről, hangsúlyozva annak precedens értékét és az Európai Unió Bíróságának iránymutató szerepét. A cikk implicit módon a devizahitelesek ügyét támogatja, és kritikus hangnemet üt meg a Kúria azon döntésével szemben, amely eltér az EUB álláspontjától.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti szövegben a „devizakárosult” kifejezés használata („a devizakárosultnak adott igazat”) érzelmileg töltött, és már a cikk elején a hitelfelvevő oldalára helyezi a narrátort, mint akit „kárt szenvedett”. Ez a szóválasztás befolyásolja a cikk hangnemét és a hitelfelvevőkkel való azonosulást. Továbbá, a Kúria döntésének leírásakor az „azonban – szembemenve az EUB ítéletével – azt mondta ki” fordulat erős konfrontációt sugall, és negatív színben tünteti fel a Kúria álláspontját az EUB döntésével szemben, ami a cikk narrátorának értékelését tükrözi, nem csupán tényközlést.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egyetlen nevesített forrásra támaszkodik: Papp-Lada Beáta jogi képviselőre, aki a hitelfelvevők oldalán áll. Az ő nyilatkozatai hangsúlyozzák az ítélet „különösen fontos” jellegét és precedens értékét. Bár ez legitim forrás, hiányzik a banki vagy faktorcég álláspontja, illetve egy független jogi szakértő kommentárja, amely kiegyensúlyozottabb képet adhatna a jogi helyzetről, különösen a Kúria döntésével kapcsolatban. Az egyoldalú forráskezelés az olvasóban egyoldalú kép kialakulásához vezethet, és a cikk a devizahitelesek narratíváját erősíti.
