Technológia és Tudomány
Holland kutatók kvantumszámítógépekhez tervezett operációs rendszert fejlesztettek
OkosHír: A New Scientist beszámolója szerint holland kutatók létrehoztak egy operációs rendszert, amelyet kifejezetten kvantumszámítógépekhez terveztek. A QNodeOS célja a különböző típusú kvantumszámítógépek hálózatának kezelése, lehetővé téve a gépek közötti kommunikációt és a hagyományos számítógépek jeleinek fogadását. A kvantumszámítógépek a hagyományos számítógépektől eltérő elven működnek. Az információs alapegységük a qubit, amely a szuperpozíció jelenségét kihasználva egyszerre lehet 0 és 1 állapotban is. A kvantumszámítógépek számítási kapacitása elméletileg minden egyes qubittal exponenciálisan nő.
A kvantuminformatika területén folynak kutatások a használható és üzembiztos kvantumszámítógépek fejlesztésére és a hibák minimalizálására. A qubitok és a rájuk épülő gépek felépítése változó, ami kihívásokat jelent.
A Delfti Műszaki Egyetem kutatói által fejlesztett QNodeOS célja, hogy megkönnyítse a különböző felépítésű kvantumszámítógépek hálózatba kapcsolását, valamint a kvantuminformáció megosztását és a hagyományos számítógépek jeleinek fogadását.
A kutatók a rendszert két különböző típusú kvantumszámítógéppel tesztelték, amelyek gyémántokra és elektromosan töltött atomokra épültek. A tesztek során több feladatot oldottak meg, és a QNodeOS multitasking képességét is vizsgálták. Az eredményeket a Nature folyóiratban publikálták.
Joe Fitzsimons, a Horizon Quantum kutatója szerint a QNodeOS előrelépést jelenthet a kvantuminternet alapjainak lerakásában.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként dramatizáló nyelvezetet használt, például „a határ a csillagos ég”, „emberi ésszel felfoghatatlanul hosszú ideig tartana”. Ezek a kifejezések érzelmi hatást gyakorolhatnak az olvasóra.
- Feltételezések: A cikkben szerepel egy feltételezés a kvantumszámítógépek fejlődésének hatásairól a titkosításra, ami nem feltétlenül megalapozott. Bár a kvantumszámítógépek potenciálisan veszélyeztethetik a jelenlegi titkosítási módszereket, a cikk azt is megemlíti, hogy új, biztonságosabb kvantumalgoritmusok is kifejlesztésre kerülhetnek.
- Állítások helyessége: Az állítások a kvantumszámítógépek működéséről és a QNodeOS céljáról alapvetően helyesek, de a cikk nem tartalmaz hivatkozásokat, így az információk ellenőrzése nehezebb.
- Konklúzió: A cikk leírja egy új operációs rendszer fejlesztését kvantumszámítógépekhez, ami előrelépést jelenthet a területen. A cikk sugallja, hogy ez a fejlesztés hozzájárulhat a kvantuminternet létrehozásához.
- Hatás a magyar közéletre: A cikk közvetlen hatása a magyar közéletre valószínűleg csekély, de a kvantuminformatika fejlődése hosszú távon befolyásolhatja a technológiai szektort és a kutatás-fejlesztést Magyarországon is.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Delfti Műszaki Egyetem
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Hidrogénszivárgás miatt márciusra csúszik az Artemis-misszió indítása
A küldetésre kijelölt négy asztronauta már több mint tíz napja szigorú egészségügyi karanténban várakozik. A várakozási idő meghosszabbodik a hiba elhárításáig és az új startidőpont kijelöléséig. A hordozórakétát január 18-án helyezték ki a kilövőállásra a végső földi tesztek elvégzéséhez.
A küldetés céljai és technikai háttere
A közel tíznaposra tervezett repülés során az űrhajósok megkerülik a Holdat, majd visszatérnek a Földre. A misszió elsődleges célja az Orion űrkapszula létfenntartó berendezéseinek és navigációs rendszereinek éles tesztelése. Ez a lépés elengedhetetlen a későbbi, felszíni landolást célzó küldetések előtt.
A jelenlegi program és az 1960-as évek Hold-missziói között a legjelentősebb eltérést az alkalmazott technológiai megoldások jelentik. A NASA közlése szerint az Artemis-program célja a tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. A tényleges Holdra szállást az Artemis-3 misszió hajtja majd végre, legkorábban egy évvel a mostani küldetés után.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős narratívát alkalmaz: elismeri a technikai kudarcot (szivárgás), de azonnal ellenpontozza azt a történelmi nagysággal (Apollo-párhuzam) és a technológiai fejlődés hangsúlyozásával. A cél a közbizalom fenntartása a költséges projekt iránt a sorozatos halasztások ellenére.
Az eredeti szöveg a „21. századi technológia” kifejezéssel próbálja modernnek és felsőbbrendűnek beállítani a fejlesztést, miközben a tények (ismétlődő hidrogénszivárgás) a technológia kiforratlanságára utalnak. A „probléma emlékeztet az SLS 2022-es debütálására” fordulat finomított formában utal a rendszerszintű hibákra.
A cikk nem tesz említést a halasztás pénzügyi vonzatairól, sem arról, hogy a hidrogén alapú üzemanyagrendszer kritikái évek óta ismertek a szakmában. Elhallgatja továbbá a beszállítók felelősségét a visszatérő szivárgások kapcsán, kizárólag a NASA általános céljaira fókuszál.
(Forrás: telex.hu)
NASA/JSC
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja
-
Külföld3 napja
Szijjártó Péter üzent Mark Ruttének: Felszólítjuk a NATO főtitkárát, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat!
-
Közélet-Politika3 napja
Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Balázs: Aki a magyar úton jár, az jobban jár, mint aki a brüsszeli utat választja
-
Belföld3 napja
Hankó Balázs: Mi, magyarok vagyunk a világ legtehetségesebbjei
-
Közélet-Politika3 napja
Donald Trump hosszú posztban méltatta Orbán Viktort, Magyar Péter is készen áll együttműködni az amerikai elnökkel
-
Belföld3 napja
Karácsony Gergely: Napi ezer kátyú javítását ütemezte be a Budapest Közút
-
Közélet-Politika3 napja
Eurobarometer: A magyarok többsége támogatja az uniós tagságot