OkosHír: Az elmúlt két hét havazása mintegy 2,5 milliárd köbméter vízutánpótlást biztosított a magyarországi talajoknak. Szakértők szerint a hó lassú olvadása kulcsfontosságú a többéves aszály okozta vízhiány mérséklésében, mivel a víz így hatékonyabban szivárog a mélyebb rétegekbe.

Magyarországon az elmúlt tíz évből öt aszályos volt. A tavalyi esztendő a negyedik legszárazabb évként vonult be a mérések 1901-es kezdete óta. A jelenlegi hótakaró segítheti a kiszáradt talajok feltöltését.

Január közepén Tinnyén 27, Vépen 25 centiméteres hóvastagságot mértek. Országos átlagban 27,7 milliméter csapadék hullott le. Ez a mennyiség meghaladja a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó együttes víztérfogatát.

A lassú olvadás előnyei a mezőgazdaságban

A HungaroMet adatai alapján a felső 50 centiméteres talajréteg az ország nagy részén telítődött. Az Alföld mélyebb rétegei azonban továbbra is szárazak. A lassú olvadás lehetővé teszi a víz fokozatos beszivárgását.

• A hó késleltetett víztározóként funkcionál.
• A vegetációs időszakon kívül minimális a párolgási veszteség.
• A hótakaró szigeteli a talajt a kemény fagyok ellen.
• A tartós hideg gyéríti az áttelelő kártevők állományát.

A szakemberek szerint a talajvízszint folyamatos deficitet mutat. A felszín alatti vízkészletből jelenleg mintegy 7 milliárd köbméter hiányzik. A karsztos területeken és a Homokhátságon a legkritikusabb a helyzet.

Gyakorlati tanácsok a vízmegtartáshoz

A szakértők a hó helyben tartását javasolják. A kerti havat érdemes a burkolt felületekről a zöldterületekre lapátolni. Az árnyékos helyeken kialakított hóhalmok késleltetik az olvadást és segítik a beszivárgást.

A mezőgazdasági területeken a takarónövényzet és a mulcshagyás lassítja a víz lefolyását. A tájléptékű vízrendezés során a mélyebb fekvésű területek és vizes élőhelyek felfogják az olvadékvizet. Ez a módszer csökkentheti a tavaszi aszályok hatásait.

(Forrás: telex.hu)

OkosHír: A HungaroMet adatai alapján a tavalyi középhőmérséklet egy fokkal haladta meg az éghajlati normált. Az éves csapadékmennyiség 26 százalékkal maradt el az átlagtól, így 2025 a negyedik legszárazabb év lett 1901 óta.

A tavalyi országos középhőmérséklet 11,78 Celsius-fok volt. Ez az érték pontosan egy fokkal magasabb az 1991–2020 közötti időszak átlagánál. A mérések szerint a tíz legmelegebb év mindegyike 2000 után fordult elő.

Öt hónapban is legalább két fokkal haladta meg a hőmérséklet a szokásos szintet. A mérések szerint július 26-án Sarkad Malomfokon 41,3 fokos csúcsértéket regisztráltak. Ezzel szemben a legalacsonyabb hőmérsékletet, -15,6 fokot, februárban rögzítették Zabaron.

Szélsőséges csapadékeloszlás és aszály

Az éves csapadékösszeg országos átlagban 453,2 millimétert tett ki. Ez a mennyiség jelentősen elmarad a 616,1 milliméteres éghajlati normáltól. Az Alföld középső részén több mérőállomás az eddigi legszárazabb évet rögzítette.

A csapadék eloszlása szokatlanul alakult a hónapok között. A június bizonyult a legszárazabbnak, míg a márciusi esőzés a szokásos mennyiség dupláját hozta. Július 27-én Csökölyön 184 milliméter eső esett egyetlen nap alatt.

• A legmelegebb év továbbra is 2024 maradt 12,94 fokkal.
• A 2025-ös nyár a hetedik legforróbb volt a mérések kezdete óta.
• Sopron Brennbergbányán mérték a legtöbb csapadékot (824,5 mm).
• Kiskunmajsán hullott a legkevesebb csapadék (268,0 mm).

(Forrás: telex.hu)