Z. Kárpát Dániel és Marczingós László a devizahitelesek helyzetéről tartott fórumot vidéki városokban

OkosHír: Székesfehérváron és Kaposváron tartottak utcafórumot a devizahitelesek számára csütörtökön, ahol Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője, valamint Marczingós László, a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének (BKFSZ) elnöke beszélt. Marczingós László a devizahitelesek ügyében végzett tevékenységével kapcsolatban került említésre.

Z. Kárpát Dániel elmondása szerint a devizahitelesek ügyében országos kampányt folytatnak a megoldás érdekében, amelynek célja a devizahitelesek kártalanítása. A képviselő véleménye szerint a kormánypártok és a Momentum képviselői nem vettek részt a devizahitelesek ügyében rendezett rendkívüli parlamenti ülésen, ami szerinte összefüggésben állhat azzal, hogy november 15-től kezdődik a téli kilakoltatási moratórium, és a végrehajtások számának maximalizálására törekedhetnek az ezt megelőző időszakban.

A Jobbik képviselője kifejtette, hogy sokan kérdezik, mi a teendő, amíg a Fidesz nem támogatja a megoldást, és a Tisza Párt sem foglal állást a bankok felelősségvállalása mellett. Z. Kárpát Dániel szerint a politikai változás bármelyik nagy pártnál bekövetkezhet. Feltételezése szerint, ha a Fidesz a választások előtt vesztes pozíciót mérne, elkérhetné Marczingós László javaslatát. Hasonlóképpen, a Tisza Párt is felismerheti, hogy a devizahitelesek igazságtételének ügye alapvető fontosságú a fogyasztók nagy hálózatokkal szembeni védelmében.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a Jobbik bárkinek átadja a javaslatát, azzal a feltétellel, hogy azt teljes egészében valósítsák meg, és a bankok fizessék a károkat, ne a költségvetés. Érvelése szerint, ha a költségvetés állná a károkat, az adófizetők pénzéből történő kártalanítás nem tekinthető valós igazságtételnek.

A BKFSZ megalakulásáról szólva Z. Kárpát Dániel elmondta, hogy országszerte sokan csatlakoznak a szövetséghez, és települési csoportok is alakulnak. Kiemelte, hogy a devizahitelesek nincsenek egyedül, és ügyvédek nyújtanak jogi segítséget. Utalt egy tápiószecsői esetre, ahol a szövetség fellépése megakadályozhatott jogellenes kilakoltatásokat.

Z. Kárpát Dániel közölte, hogy feladata a „Lex Marczingós” parlamenti elé terjesztése, ezzel is erősítve a devizahitelesek hangját.

Marczingós László, a BKFSZ tiszteletbeli elnöke az utcafórumon arról beszélt, hogy a bíróságok állítólagosan megtagadják az uniós jog alkalmazását, és az uniós jogot érvényesíteni kívánó bírákat eltávolítják az ügyektől. A jogi szakember szerint az egyéni fellépés helyett az összefogás szükséges az egyesületbe való belépéssel.

Marczingós László kijelentette, hogy nem erkölcsi, hanem anyagi kártérítésre van szükség. Elmondása szerint három megnyert ügye van az Európai Unió Bíróságán (EUB). Utalt az EUB Paks 2 ügyében hozott ítéletére, amely felszólítja az Európai Bizottságot az orosz befolyás és a verseny szabályainak betartásának vizsgálatára. Kifejtette, hogy ő a Gazdasági Versenyhivatalt kérte az igazságszolgáltatás és a bankszektor közötti kartell vizsgálatára. Véleménye szerint a verseny vizsgálata során a Bizottság a devizahiteleket folyósító szervezeteket is vizsgálni fogja, ami kötelezettségszegési eljárásokhoz és jelentős pénzbüntetésekhez vezethet az ország számára.

Marczingós László szerint ennek elkerülése csak az EUB ítéletének betartásával lehetséges, és ehhez a devizahitelesek támogatására, belépésére és aktív részvételére van szükség a BKFSZ-ben. Hozzátette, hogy nem kíván pártpolitikával foglalkozni; célja, hogy a parlamenti erőket rávegye a „Lex Marczingós” megszavazására, amely a devizahitel-szerződések egyedi pereskedés nélküli semmissé nyilvánítását célozza. Az Európai Unió Bírósága (EUB) május elején hozott döntése kimondta, hogy a tisztességtelen kitételt tartalmazó, érvénytelen szerződés jogalkotási úton sem nyilvánítható érvényessé a fogyasztó akarata ellenére.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk fő célja a devizahitelesek ügyének napirenden tartása és a Jobbik, valamint a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége (BKFSZ) mint az ügy képviselőinek és a megoldás letéteményeseinek pozicionálása. A narratíva egy „igazságtétel” történetét építi, ahol a „kifosztott” emberek a „bankokkal” és a „nagy hálózatokkal” szemben állnak, és a politikai elit egy része (kormánypártok, Momentum, Tisza Párt) közömbös vagy akadályozza a megoldást. A cikk célja a devizahitelesek mobilizálása a BKFSZ égisze alatt, valamint nyomásgyakorlás a parlamenti pártokra a „Lex Marczingós” elfogadása érdekében.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi nyelvezet és dramatizálás: Az olyan kifejezések, mint „szép számmal jelentek még érdeklődők”, „visszahozta a reményt a devizásoknak”, „felszántják az országot”, „kifosztott emberek”, „szabadságharcosaként is emlegetett Marczingós László”, „ne lúgozzák ki” érzelmi töltetűek, és a helyzet súlyosságát, a szereplők elkötelezettségét hivatottak hangsúlyozni, esetenként eltúlozva a valóságot.
  • Szuggesztív állítások és spekuláció: Z. Kárpát Dániel kijelentése, miszerint „mintha még igyekeznének kimaxolni ezeket a heteket, hónapokat” a téli kilakoltatási moratórium előtt, egy feltételezést mutat be tényként vagy erős gyanúként, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatna a kormánypártok vagy a Momentum ilyen szándékára. Hasonlóan spekulatív az az állítás, hogy a Fidesz „nem kizárt, hogy elkéri Marczingós Lászlótól a megoldás kulcsát”, ha vesztes pozíciót mér.
  • A narratíva leegyszerűsítése és polarizálása: A cikk egyértelműen szembeállítja a devizahiteleseket és támogatóikat a bankokkal és azokkal a politikai erőkkel, amelyek nem támogatják a javasolt megoldást. Ez a „mi” és „ők” felosztás erősíti az olvasóban a szövetség iránti lojalitást és a kritizált felekkel szembeni ellenszenvet.
  • Autoritás hangsúlyozása forráskritika nélkül: Marczingós László jogi szakértelemmel kapcsolatos kijelentései („három megnyert ügye van az Európai Unió Bíróságán”) és a bíróságok uniós jogot megtagadó gyakorlatáról szóló állításai tényként vannak bemutatva, anélkül, hogy a cikk forráskritikát alkalmazna, vagy független megerősítést keresne ezen komoly állításokra.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • A cikk nem tér ki a devizahitelesek ügyében hozott korábbi kormányzati intézkedésekre, például a forintosításra vagy a különböző adósságrendező programokra, amelyek jelentős mértékben befolyásolták a helyzetet. Ezen információk hiánya egyoldalú képet fest a probléma kezeléséről.
  • A „Lex Marczingós” tartalmának részletes bemutatása hiányzik, ami megnehezíti az olvasó számára a javaslat valós hatásainak és jogi megalapozottságának megértését. Csupán annyi derül ki, hogy a szerződések semmissé nyilvánítását célozza pereskedés nélkül.
  • Az EUB Paks 2 ügyében hozott ítéletének és a devizahitelek közötti kapcsolat egy feltételezés Marczingós László részéről, nem pedig az ítélet közvetlen jogi következménye. A cikk ezt a feltételezést tényként kezeli, anélkül, hogy jelezné a spekulatív jelleget.
• A téma társadalmi relevanciája: A devizahitelesek problémája Magyarországon évtizedes múltra tekint vissza, és jelentős társadalmi feszültségeket okozott. Sok család megélhetését és vagyonát érintette, ami miatt a téma továbbra is kiemelten fontos a közbeszédben. A fogyasztóvédelem, a banki felelősségvállalás és a jogrendszer működése körüli viták állandóan jelen vannak, és a cikk ezen érzékeny pontokra reflektál, erősítve a társadalmi igazságtalanság érzetét.

(Forrás: AlfaHir.hu)

(Kép: Z. Kárpát Dániel és Marczingós László – fb video képernyőkép)