OkosHír: A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 2025. augusztus 13-i ülésén napirendre került a Jobbik által benyújtott népszavazási kérdés, amely a deviza alapú kölcsönszerződésekből eredő végrehajtási eljárások felfüggesztésére irányult. A bizottság a kérdés hitelesítését megtagadta.
A Jobbik kérdése a következőképpen szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben függessze fel a deviza alapú kölcsönszerződésekből eredő végrehajtási eljárásokat addig, amíg nem születik olyan törvény, amely összhangban áll az Európai Unió Bíróságának a C-630/23. számú ügyben hozott ítéletével?”
A döntésre politikai reakciók érkeztek: a Demokratikus Koalíció (DK) közölte, hogy támogatja a Jobbik kezdeményezését, és állítása szerint a delegáltjuk technikai vagy eljárási hiba miatt szavazott tévesen a bizottsági online szavazáson. A Mi Hazánk Mozgalom képviselői szerint a kérdés megfogalmazása jogi kiskapukat tartalmazott volna, ezért nem támogatták. Egyúttal bejelentették, hogy saját népszavazási kérdést nyújtanak be a devizaügyben.
Az ülésen távol maradtak egyes delegáltak, többek között dr. Fazekas Tamás, a Párbeszéd, és dr. Gönczi Gergely, a Momentum képviselője.
Az alelnök véleménye szerint a hitelesítés az ellenzéki delegáltak egységes támogatásával sikeres lehetett volna. Bejelentette, hogy a bizottság által kifogásolt formai-jogi elemekre reagálva módosított kérdést fognak benyújtani. Emellett rendkívüli ülést kezdeményeznek a parlamentben a „Lex Marczingós” csomag megtárgyalására. Egy televíziós interjúban jelezte azt is, hogy országos jogi segítségnyújtó hálózatot és bejelentővonalat építenek a kilakoltatások megelőzésére.
Az NVB honlapján a Jobbik másnap új népszavazási kezdeményezést jelentetett meg. Ez a kezdeményezés már kifejezetten a bírósági végrehajtási törvény módosítására és kilakoltatási moratórium elrendelésére kérdez rá, és a korábbi egyértelműségi kifogásokra válaszul módosult.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-630/23 (AxFina) ügyben 2025. április 30-án kimondta, hogy tisztességtelen feltétel esetén a fogyasztó helyzetének rendezése nem történhet az uniós fogyasztóvédelmi irányelv céljaival ellentétesen. Ezt a döntést a magyar devizaügyekben sokan úgy értelmezik, hogy az adósok helyzete jelentősen erősödik általa. A döntés hatásairól élénk szakmai vita zajlik.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az NVB döntésének és az azt követő politikai reakciók bemutatása, valamint a devizahitel-ügyek aktuális állásának ismertetése. A narratíva alapvetően tájékoztató jellegű, azonban finom hangsúlyeltolódásokkal operál, amelyek a politikai felelősség kérdését is felvethetik, különösen az ellenzéki pártok vonatkozásában.
- Főbb manipulatív eszközök:
- Az „Vagyis a Momentum és a Párbeszéd kihagyta az ülést” mondat, bár tényként rögzíti a delegáltak távolmaradását, a „Vagyis” szóval egyfajta következtetést sugall, mintha a távolmaradás tudatos „kihagyás” lett volna, ami egy negatív értékítéletet is hordozhat. Ez a megfogalmazás implicit módon felelősséget vagy mulasztást tulajdoníthat a pártoknak.
- Az alelnök azon kijelentésének kiemelése, miszerint „az ellenzéki delegáltak egységes támogatása esetén átmehetett volna a hitelesítés”, finoman az ellenzéki pártok egységének hiányára tereli a figyelmet, és rájuk hárítja a felelősség egy részét a kérdés elutasításáért, ahelyett, hogy kizárólag az NVB formai-jogi indokaira koncentrálna. Ez a mondat a belső politikai dinamikát hangsúlyozza az objektív tények helyett.
- A „Ez a verzió láthatóan a korábbi egyértelműségi kifogásokra reagál” megfogalmazás a „láthatóan” szóval szubjektív megfigyelést visz a szövegbe, ami egy hírcikkben indokolatlan, és a tények bemutatása helyett egy feltételezést közöl.
- A téma társadalmi relevanciája: A devizahitel-ügyek a magyar társadalom jelentős részét érintik, és hosszú évek óta komoly társadalmi és gazdasági feszültségek forrásai. A kilakoltatások kérdése különösen érzékeny téma, amely mélyen érinti az érintett családok életét. Az Európai Unió Bíróságának friss ítélete új jogi keretet adhat a helyzet kezelésére, ami miatt a téma kiemelt közérdeklődésre tarthat számot, és továbbra is élénk vitákat generál a jogi és politikai szakértők körében.
(Kép: Z. Kárpát Dániel facebook képernyőkép)
