A Nemzeti Választási Iroda 34 ponttal alakítaná át a választási szabályokat

A Nemzeti Választási Iroda 25 oldalas, 2026-os jogalkotási javaslatcsomagjában összesen 34 módosítást sorolt fel. Ezekkel egyszerűsítené a választások lebonyolítását, visszaszorítaná a visszaéléseket, és rendezné a jelenlegi szabályozás vitatott kérdéseit. A tervezet a nemzetiségi képviselettől az ajánlásgyűjtésen át a választókerületek kialakításáig számos területet érint. Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatokat, a választópolgárok már a 2029-es választásokon új szabályok szerint szavazhatnak.

Évente megújítandó jelentkezés a külhoni levélszavazáshoz

Az iroda egyik legjelentősebb javaslata a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, külföldön élő választópolgárok levélszavazását érinti. Az NVI szerint a jelenlegi rendszer kevésbé ellenőrizhető, mint a személyes szavazás, ezért további garanciákra van szükség. A tervezet szerint minden választás előtt újra jelentkezni kellene a levélszavazásra, akár elektronikus ügyintézési felületen, akár személyesen a választási irodában. A levélcsomagban egy azonosítókártya is lenne a választópolgár nevével, születési idejével és egyedi vonalkódjával, amelyen a szavazónak egy egyedi szavazási kódot is fel kellene tüntetnie. A visszaküldött iratok ellenőrzésekor ezek alapján azonosítanák a szavazót, és összevetnék az adatokat a névjegyzékkel.

A magyarországi választópolgároknak az NVI automatikusan létrehozna egy elektronikus ügyintézési fiókot, míg a külhoni választóknak külön kellene regisztrálniuk. A belépés DÁP- vagy Ügyfélkapu+-azonosítással történne. A külföldön élő vagy tartózkodó állampolgárok mindegyike választhatna a levélben és a külképviseleten történő szavazás között, a jelenlegi tízéves regisztrációs időszakot pedig öt évre rövidítenék, vagy minden választás előtt új regisztrációt írnának elő. A belföldi levélszavazás bevezetését ugyanakkor kockázatosnak tartja az iroda, mert szerinte ott nehéz volna garantálni a szavazás önkéntességét és titkosságát, ami a szavazatvásárlásnak is teret adhatna.

Kiegyensúlyozottság a közmédia közösségi oldalain is

A kampányszabályozásban az NVI a közpénzből működő sajtótermékek és médiaszolgáltatók esélyegyenlőségi és kiegyensúlyozottsági kötelezettségeit kiterjesztené a honlapjaikra és közösségi oldalaikra is. Az iroda ezt a 2026-os kampány jogvitáival, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria döntéseivel indokolja. A szankciók között magasabb bírságok, úgynevezett képernyő-elsötétítés és a közösségimédia-fiókok felfüggesztése is szerepelne. Ez utóbbit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hajthatná végre. A választási bizottságok határozatait is szigorúbban kényszerítenék ki: aki nem igazolja, hogy eleget tett a döntésnek, arra hivatalból bírságot szabhatnának ki.

A kampánycélú adatkezelést is újraszabályoznák. Jelenleg a jelöltek és jelölő szervezetek díj ellenében kérhetik ki a választópolgárok adatait, amelyeket a választás napján meg kell semmisíteniük, és erről jegyzőkönyvet kell benyújtaniuk. Az NVI szerint ezt a kötelezettséget a gyakorlatban ritkán teljesítik, ezért vagy megszüntetnék az adatszolgáltatást, vagy automatikus bírsággal sújtanák a jegyzőkönyv elmaradását. Törvényben tiltanák a 16 év alattiak személyes adatainak, köztük képmásának kampánycélú felhasználását, és rendeznék a kampányajándékok megengedett értékét is, amely jelenleg nincs egyértelműen meghatározva.

Elektronikus ajánlásgyűjtés és magasabb bírságok

A választópolgárok a jövőben elsősorban elektronikusan, a valasztas.hu felületén ajánlhatnának jelölteket és listákat, illetve támogathatnának népszavazási kezdeményezéseket, a papíralapú ajánlás pedig azoknak maradna meg, akik nem rendelkeznek elektronikus azonosítással. A többszörös ajánlást eltörölnék: csak az elsőként érvényesnek elfogadott számítana. Korlátoznák az egy jelölt által igényelhető ajánlóívek számát, a vissza nem adott ívekért járó bírságot pedig az ívenkénti ezer forintról tízezer forintos alapösszegre és ívenként további ezer forintra emelnék. Az NVI szerint 2026-ban 71 szervezetre és jelöltre csaknem 9,7 millió forint bírságot szabtak ki, de csak 27 esetben érte el az összeg a NAV végrehajthatósági értékhatárát.

A választókerületek határaira az NVI tenne javaslatot

Az iroda szerint megfelelő eljárási garanciák nélkül fennáll a veszély, hogy a körzetek kialakításánál politikai szempontok érvényesülnek. Ezért azt javasolja, hogy a törvényi feltételek teljesülésekor maga az NVI tegyen javaslatot az Országgyűlésnek az egyéni választókerületek módosítására. Az országgyűlési választást megelőző év első napjától a szavazás napjáig azonban főszabályként továbbra sem lehetne módosítani a határokat. A lakóhely fogalmát a 2021 előtti szabályozás szerint állítanák vissza, mert az NVI szerint azóta nehezebb kiszűrni a választási célú fiktív bejelentkezéseket. Az iroda arra is figyelmeztetett, hogy egyes lakcímszolgáltató cégek miatt akár több ezer ember szerepelhet ugyanazon a címen anélkül, hogy ott élne.

Előidejű szavazás és elmaradó egyjelöltes választások

Új lehetőségként bevezetnék az előidejű szavazást: aki a választás napján nem tartózkodhat a lakóhelyén, a szavazást megelőző vasárnaptól csütörtökig leadhatná voksát a helyi választási irodában. Az NVI szerint ez részben kiválthatná az átjelentkezést, a külképviseleti és a mozgóurnás szavazást. Ha pedig egy választáson csak egy jelölt indul, vagy egyéni listás választáson a jelöltek száma nem haladja meg a helyek számát, nem tartanának szavazást. A 2024-es önkormányzati választáson összesen 1832 ilyen esetet kellett lebonyolítani, azóta pedig további 19 időközi választáson fordult elő hasonló helyzet.

Egyutas jogorvoslat és szavazati jog az NVB delegáltjainak

Az NVI egységes, egyutas fórumrendszert alakítana ki a választási eredményt érintő kifogásokra, mert szerinte jelenleg párhuzamos eljárások futnak, és nem mindig egyértelmű a hatáskör. Az online kampányügyekben az a bizottság járna el, amelynek területéhez kizárólag tartozó egyéni jelöltet érint az ügy, minden más esetben a Nemzeti Választási Bizottság. A kifogásokat és fellebbezéseket elektronikusan is be lehetne nyújtani. A választókerületi székhelyeken megszűnne a helyi és az egyéni választókerületi bizottságok párhuzamos működése, és visszakapnák szavazati jogukat az NVB listaállítás alapján delegált tagjai, amelyet a 2022-es módosítás vont meg tőlük. Az iroda saját hatáskörét is bővítené: egyes részletszabályokat a miniszteri rendeletek mellett az NVI elnöke is meghatározhatna.