Fejes Péter öt főosztályt és önálló osztályt szüntet meg az ügyészségen

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Fejes Péter legfőbb ügyész péntek este azt mondta, hogy két feladatot tart alapvetőnek: helyre kell állítani az ügyészi szervezet önbecsülését, és vissza kell szerezni a társadalom bizalmát. Felidézte, hogy az intézmények iránti bizalmat mérő felmérésekben az ügyészség korábban az Alkotmánybíróság után a második helyen állt. A tisztség elvállalásáról azt mondta, hogy nem kellett rábeszélni. Úgy érezte, kötelessége elfogadni a felkérést, ha a köztársasági elnök közel 1840 aktív és több száz nyugdíjas ügyész közül őt találta alkalmasnak.

A legfőbb ügyész a szakmai döntéseket vizsgálja, nem a politikai befolyást

A műsorvezető megkérdezte, hogy az elmúlt években politikai befolyás alatt állt-e az ügyészség. Fejes erre pontosította a Kossuth rádióban korábban tett kijelentését. Úgy fogalmazott, hogy a Legfőbb Ügyészség korábbi működését nem lehet egyértelműen megítélni, mert abban az időszakban ő nem dolgozott ott. A jövőben viszont szerinte az ügyészségnek már a politikai befolyásoltság látszatát is kerülnie kell. Arra a kérdésre, hogy miért kért bocsánatot a társadalomtól, ha a politikai befolyásolást nem állapította meg, azt felelte, hogy a bocsánatkérés nem szűkíthető erre a kérdésre. Szerinte születtek olyan szakmai döntések, amelyek megosztották a társadalmat, és az ügyészségnek szembe kell néznie az esetleges hibáival.

„Ha nem nézünk szembe azzal, hogy hibázhattunk vagy hibáztunk, akkor nem fogjuk visszaszerezni az önbecsülésünket, és nem fogjuk megszerezni a társadalom megbecsülését” – mondta. Hozzátette, hogy nem az esetleges politikai befolyás vizsgálata a feladata. Azt kell megnéznie, hogy helyes szakmai döntések születtek-e azokban az ügyekben, amelyek még nem évültek el. Már elrendeltek egy belső vizsgálatot, amelynek vannak előzetes eredményei, végleges megállapításai azonban még nincsenek. A vizsgálatot olyan magas beosztású ügyész végzi, aki korábban nem vett részt az érintett ügy intézésében.

Lezárt ügyek újranyitása és kiszivárogtatás

A legfőbb ügyész szerint vannak olyan, nagy közérdeklődést kiváltó lezárt ügyek, amelyekkel érdemes újra foglalkozni, de az eljárások folytatásához új bizonyítékokra is szükség lehet. Konkrét ügyet nem nevezett meg. A műsorvezető többek között a Schadl–Völner-ügyet, az Elios-ügyet, a lélegeztetőgép-beszerzéseket és a jegybanki alapítványok ügyét hozta szóba. Fejes erre azt mondta, hogy egy téves szakmai döntés önmagában még nem jelenti, hogy politikai nyomásra született. Szerinte minden politikai és társadalmi nyomásnak az ügyészi szervezet vezetőjénél kell megállnia. Nem tartja célnak, hogy minél többen és minél hamarabb kerüljenek börtönbe, mert az ügyészeknek a saját szakmai lelkiismeretüknek kell megfelelniük.

Orbán Áron ügye is szóba került. Magyar Péter miniszterelnök még a hatóságok hivatalos tájékoztatása előtt írt a Facebookon arról, hogy elfogták Orbán Viktor testvérét. Fejes azt mondta, nem tudja, ki honnan értesül az egyes ügyekről. Ha azonban kiszivárogtatás történik, azzal foglalkoznia kell, függetlenül attól, hogy az információ kihez jut el.

Átalakítás, létszámhiány és bérverseny az ügyészségen

Szervezeti téren Fejes öt főosztályt, illetve önálló osztályt szüntetne meg, áttekintené a Legfőbb Ügyészség létszámát, és megújítaná az országos vezetői kart. Az új vezetők vidéki ügyészségekről is érkezhetnek, mert szerinte korábban túlságosan belterjes lehetett a kiválasztásuk. Az ügyészségen nagyjából kétezer ügyészi álláshely van, ebből 150-160 betöltetlen. Közben az előző kormányzat tevékenységével kapcsolatban már 252 feljelentés érkezett a Fővárosi Főügyészséghez, a Központi Nyomozó Főügyészséghez és annak alárendelt egységeihez. Fejes hangsúlyozta, hogy ebből nem következik ugyanennyi nyomozás, de ekkora ügymennyiség kezelése komoly terhet jelent.

A helyzetet nehezíti, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál (NVVH) az ügyészek másfélszer akkora fizetést kaphatnak. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás miatt pedig további tizenegy munkatárs távozik a hazai szervezetből. Fejes konstruktív együttműködésre számít az NVVH-val. A bérkülönbséget ugyanakkor törvénymódosítással csökkentené, és külön pótlékot vezetne be a nyomozó ügyészek számára. Ezeket a módosításokat a következő napokban szeretnék előterjeszteni.

A jövő évi költségvetés tervezete szerint az ügyészség az idei 94 milliárd forint helyett több mint 132 milliárd forintból gazdálkodhatna. Fejes szerint ez sok problémát megoldana, de a kiadások is nőnek. A Kúria kiköltözése után például az ügyészségnek kell fizetnie a Markó utcai Igazságügyi Palota fenntartását és felújítását. Arról, hogy az anyagi feltételek megteremtése vagy a bizalom visszaszerzése lesz-e nehezebb, azt mondta, hogy egyik sem egyszerű, de az utóbbihoz idő kell. „Szavakkal nem lehet bizalmat szerezni. Tettekkel, cselekedetekkel és következetességgel lehet” – mondta.