Baka András az Alkotmánybírósághoz fordult az állami vagyon védelméről szóló törvény miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordult Baka András köztársasági elnök az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítás miatt, amelyet az Országgyűlés november 3-án fogadott el. A Sándor-palota hétfői közleménye szerint az államfő azért kért előzetes normakontrollt, mert a jogszabály több rendelkezése felveti az alaptörvény-ellenesség lehetőségét. Két területet kifogásolt: a zártkörű befektetési alapok kezelőinek leváltására vonatkozó szabályokat és a kisebbségi részvényesek védelmét érintő változtatásokat.

Mit változtatna a törvény az MBH Bank és a 4iG körül

A törvényt Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, és elsősorban az MBH Bankot és a 4iG-t, illetve azok tulajdonosait érintheti. A jogszabály megszüntetné a takarékszövetkezeti rendszer korábbi integrációs szervezetét, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét (SZHISZ), amelynek vagyona az államhoz kerülne, köztük közel 190 milliárd forintnyi kötvénykövetelés. Emellett megkönnyítené a magántőkealapok kezelőinek leváltását, így az állam bizonyos feltételek mellett nagyobb beleszólást szerezhetne a 4iG irányításába. Egyes esetekben az államnak akkor sem kellene vételi ajánlatot tennie a kisebb részvényeseknek, ha jelentős befolyást szerez egy tőzsdei társaságban.

Az alapkezelők leváltása a már működő alapokra is vonatkozna

A törvény szerint a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszeríthetné egy zártkörű befektetési alap kezelőjének leváltását. Az államfő azt kifogásolja, hogy a szabály a már működő alapokra is vonatkozna, köztük olyanokra is, amelyek egyáltalán nem vagy csak részben kezelnek állami hátterű vagyont. Baka szerint ez sértheti a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonhoz fűződő jogait, valamint a korábban megkötött szerződésekhez fűződő jogos elvárásokat. A közlemény hozzáteszi, hogy a törvény egyes részei nem elég egyértelműek, ami a jogorvoslatot is megnehezítheti.

Kevesebb védelmet kapnának a kisebbségi részvényesek

A jelenlegi szabályok szerint aki jelentős befolyást szerez egy részvénytársaságban, bizonyos feltételek mellett köteles vételi ajánlatot tenni a többi részvényesnek. Az új törvény egyes esetekben felmentést adna ez alól, ami az elnök szerint gyengítheti a kisebb részvényesek védelmét, és sértheti azoknak a jogait, akik a korábbi szabályok ismeretében vásároltak tulajdonrészt. Az államfő a törvény többi részét is megvizsgálta, köztük az SZHISZ megszüntetését, ezeknél azonban nem talált olyan súlyos kifogást, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia.

26 óra telt el a benyújtás és a szavazás között

Az elnök külön kifogásolta az elfogadás körülményeit is. Az Országgyűlés kivételes eljárásban szavazott a jogszabályról, így a benyújtás és az elfogadás között mindössze 26 óra telt el, és ezalatt sem társadalmi, sem szakmai egyeztetés nem történt. A Sándor-palota szerint a törvényből az sem derül ki, mi indokolta a rendkívüli gyorsaságot, különösen mivel a módosítások állami pénzt nem kezelő befektetési alapokra is vonatkoznának.

Baka arra is figyelmeztetett, hogy az államnak óvatosan kell beavatkoznia a pénzpiac működésébe. Úgy véli, hogy az állami érdekek alapján hozott, a piaci viszonyokat befolyásoló szabályok megingathatják a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, és különösen a külföldi befektetők számára jelenthet bizonytalanságot, ha kétségessé válik, hogy az állam tiszteletben tartja-e a piaci működés feltételeit. Az Alkotmánybíróságnak most arról kell döntenie, hogy a kifogásolt rendelkezések megfelelnek-e az Alaptörvénynek. A kormány és az érintett vállalatok reakciójáról nincs információ.