Baka András szerint az áprilisi választás után új jogállami átmenet kezdődött Magyarországon

Baka András köztársasági elnök szombaton, az Ügyvédek Napja alkalmából a Legfőbb Ügyészségen tartott rendezvényen beszélt arról, hogy az áprilisi választások után Magyarországon új, a korábbitól eltérő irányú jogállami átmenet kezdődött. Az államfő szerint „megkezdődött az elválás a korábbi alkotmányos berendezkedéstől, a gránitszilárdságúnak nevezett alaptörvénytől és annak jelképes asztalától”. A választáson a TISZA Párt győzött, a kormányt azóta Magyar Péter vezeti, a Fidesz pedig ellenzékbe került.

Beszédében a köztársasági elnök sorra vette, mi történt az Orbán-kormány leváltása óta. Ezek között említette a parlamenti munka helyreállítását, Magyarország nemzetközi szövetségi viszonyainak rendezését, valamint az uniós tagállamok és a nemzetközi szervezetek bizalmának visszaszerzését. Saját megfogalmazása szerint a jogrendszer és a piacgazdaság „különös vadhajtásainak visszanyesése” is megkezdődött, ám hogy ez konkrétan mely intézkedéseket jelenti, arról a beszámoló nem szól.

Megújult intézmények a jogállami átmenet első hónapjaiban

Baka hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban a jogalkotás és a jogalkalmazás meghatározó intézményei is megújultak. Felsorolásában az Országgyűlés, a kormány, a minisztériumok, a köztársasági elnöki intézmény, az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és a Legfőbb Ügyészség szerepelt. Az államfő ezt jelentős és ígéretes fejleménynek nevezte, amely szerinte egy új korszak lehetőségét is jelzi.

Ugyanebben a gondolatmenetben figyelmeztetett is: nem elég lebontani azt, amin túl akarnak lépni, a helyére működőképes és maradandó rendszert kell építeni. Úgy fogalmazott, hogy a jogállam követelményeinek az átalakulás során is maradéktalanul érvényt kell szerezni, mert „az nem lehetséges, hogy a jogállamiság alapvető követelményei majd csak a jogállam teljes kiépülése után érvényesüljenek”.

Türelmetlenség és a „permanens forradalom” veszélye

A köztársasági elnök szerint a változások végét még nem látni, miközben a társadalmi várakozások egyre erősödnek. Érthetőnek nevezte a türelmetlenséget és a gyors eredmények iránti igényt, ugyanakkor arra intett, hogy az ország ne váljon „magának a változásnak a rabjaivá”, és ne kerüljön ismét „a permanens forradalom háborgó vizeire”. A megjegyzés, bár név nélkül, az új kormány tempójára is vonatkoztatható, amelynek intézményi átalakításait Baka ugyanebben a beszédben üdvözölte.

Új alkotmány: több, mint a régi szabályok cseréje

Baka szerint különösen nagy jelentősége lesz az új alkotmány előkészítésének és elfogadásának. Úgy látja, az alkotmányozás nem merülhet ki a régi rendelkezések lecserélésében: tisztázni kell az egyén és a közösség viszonyát, az állami hatalom szerkezetét és korlátait, a területi közigazgatást, az igazságszolgáltatás szintjeit, a választójog alapvető szabályait, valamint a köztársasági elnök alkotmányos szerepét. Az alkotmányozás menetrendjéről vagy a tervezet készítőiről a beszédről szóló beszámoló nem közölt részleteket.

Az ügyvédek szerepe a jogállamban

Az ünnepi alkalomhoz illeszkedve az államfő az ügyvédi hivatásról is beszélt. Szerinte az ügyvédi munka jelentősége messze túlmutat egy ügyfél képviseletén vagy egy jogvita lezárásán, mivel hozzájárul a jogrend működéséhez, a társadalmi bizalomhoz, végső soron pedig az állam alkotmányos működéséhez. Kiemelte, hogy az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog és a tisztességes eljárás nem pusztán jogtechnikai előírás, és az ügyvédnek akkor is helyt kell állnia, amikor ügyfele ügye népszerűtlen, vagy a közvélemény már ítéletet mondott.

Az államfő azzal zárta gondolatait, hogy az emberi méltóság és a tisztességes eljáráshoz való jog mindenkit megillet. Szavai szerint „a jogállam ereje éppen azon mérhető le, hogy ezt a legnehezebb esetekben is képes-e biztosítani”. A kijelentés egybecseng a beszéd korábbi figyelmeztetésével, amely szerint a jogállami garanciák az átmenet idején sem függeszthetők fel.