Ugrás a tartalomra
Közélet-Politika Kép: Dr. Hegedűs Barbara/Facebook

A Fidesz és a KDNP vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, hogy a „tiszás-ügynökbotrány” felelőseit megkeresse

· 5 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: Az ellenzéki Fidesz és a KDNP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, hogy kiderüljön, ki a politikai felelőse az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának. Hegedűs Barbara fideszes képviselő szerint a múlt héten közzétett adatokban 164 egykori áldozatot elkövetőként tüntettek fel. A felelősséget Ruff Bálintra és Tarr Zoltán miniszterekre hárítja.

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának körülményeit vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Fidesz és a KDNP. A bejelentést Hegedűs Barbara fideszes országgyűlési képviselő tette hétfőn, miután az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése elmaradt. Az ellenzéki pártok szerint azt kell tisztázni, ki viseli a politikai felelősséget a múlt héten közzétett adatokért. A kormánypárt a vádakra a beszámoló szerint nem reagált.

Határozatképtelenség miatt elmaradt a nemzetbiztonsági bizottság ülése

A nemzetbiztonsági bizottság hétfőre hívta össze az ülést, hogy megvizsgálja, milyen körülmények között kerültek nyilvánosságra az ügynökakták. Az ülés határozatképtelenség miatt elmaradt, mert a TISZA hat képviselője nem jelent meg. A testület elnöke, a mi hazánkos Apáti István ezért azt kezdeményezte, hogy a jelen lévő ellenzéki képviselők informálisan kérdezhessék Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatóját. Ezt a beszélgetést nem tekintik hivatalos bizottsági ülésnek, így döntést sem hozhattak.

Hegedűs Barbara a beszélgetés után újságíróknak azt mondta, gyáva megfutamodásnak tartja, hogy a TISZA képviselői nem mentek el az ülésre, mert szerinte ezzel akadályozták a testület munkáját. Üdvözölte ugyanakkor, hogy a levéltár főigazgatója válaszolt a kérdésekre. Hozzátette, hogy többször megkérdezték Cseh Gergő Bendegúzt, tapasztaltak-e politikai nyomásgyakorlást, erre azonban nem kaptak választ.

Hirdetés

A Fidesz szerint politikai döntés volt az ügynökakták közzététele

A fideszes politikus szerint hatalmas felelőtlenség volt „előkészítés, értelmezés, magyarázat nélkül” nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat. Úgy véli, a kormánypárt lépése tovább mélyítette a társadalom megosztottságát, és szerinte éppen az volt a cél, hogy erősödjön a bizalmatlanság. Ezt az állítást a beszámoló semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá.

Hegedűs „példátlannak és felháborítónak” nevezte, hogy a közzétett adatokban 164 egykori áldozatot elkövetőként tüntettek fel. Úgy fogalmazott, hogy ezek az emberek tisztességes eljárást érdemelnek, igazságot kell szolgáltatni nekik, és ki kell deríteni, kik a történtek politikai felelősei. Ezzel indokolta a vizsgálóbizottság kezdeményezését.

Két minisztert nevezett meg felelősként

A képviselő szerint politikai döntés született arról, hogy az akták nyilvánosságra kerüljenek, és arról is, hogy mikor. Ezért szerinte kormányzati szereplők felelnek a történtekért, név szerint Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. Hegedűs azt is mondta, hogy a politikai felelősöket felelősségre kell vonni. A vizsgálóbizottság felállításáról az Országgyűlés dönt, ahol a TISZA van többségben, ezért kérdéses, hogy az ellenzéki kezdeményezés átmegy-e.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
4 Forrás: 444.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

Az MTI-anyag lényegében egy ellenzéki sajtótájékoztató összefoglalója. Szerkezetét és hangsúlyait teljes egészében Hegedűs Barbara állításai adják.

Nyelvi eszközök

Az első mondat a Fidesz keretezését, „a Tisza ügynökbotrányát” veszi át. Ez idézőjelben áll ugyan, de a cikk ezzel a címkével indul. A narrátor a „beszélgetést” szót is idézőjelbe tette, amivel az informális egyeztetés jellegét érzékelteti. A minősítéseket, például a „gyáva megfutamodás” kifejezést, függő beszédben adja vissza, ezért ezek kevésbé különülnek el a tényektől.

Forráskezelés

A cikk egyetlen megszólalóra épül. Sem Cseh Gergő Bendegúz válaszai, sem a megnevezett miniszterek, sem a távolmaradó TISZA-képviselők álláspontja nem jelenik meg benne.

Hiányzó kontextus

Nem derül ki, milyen jogszabály alapján és milyen formában hozták nyilvánosságra az aktákat, és honnan származik a 164-es szám. Arról sem esik szó, hogy a kormánytöbbségű parlamentben milyen esélye van a vizsgálóbizottságnak.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Közélet-Politika Az Index három helyreigazításban ismerte el, hogy hamis dokumentumra épültek a Tisza-adótervekről szóló cikkei Közélet-Politika Latorcai Csaba fegyelmi eljárást kezdeményezett Seszták Miklós ellen a KDNP-ben Közélet-Politika Baka András szerint az áprilisi választás után új jogállami átmenet kezdődött Magyarországon