Török Gábor szerint 2026-ban kormány- és rezsimváltás történt, nem forradalom vagy rendszerváltás

Török Gábor politikai elemző szombaton Facebook-bejegyzésben reagált Kováts Eszter politológus cikkére. A politológus írásában azt fejtette ki, hogy ha meg akarjuk őrizni a szavak jelentését és súlyát, akkor ne nevezzük választási forradalomnak a 2026-os eseményeket. Török bejegyzése elején rögzítette: szerinte az Orbán-korszak nem volt diktatúra vagy autokrácia, és 2026-ban sem forradalom, sem rendszerváltás nem történt. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem zavarja, ha mások ezeket a kifejezéseket használják, akár racionális politikai célból, akár őszinte meggyőződésből, mert szerinte az idő úgyis kirostálja azokat a szavakat, amelyek hamar elavulnak.

Török Gábor szerint a demokrácia meghatározásán múlik a vita

Az elemző úgy látja, hogy az Orbán-korszak megítélése a demokrácia-diktatúra vitában attól függ, mit tartunk a demokrácia lényegének. Leírása szerint vannak, akik szerint már az is a demokrácia elhagyását jelenti, ha olyanok kormányoznak, akiket nem szeretnek, és akiknek a döntéseivel nem értenek egyet. Török ezzel szemben úgy véli, hogy egy demokráciát rossz emberek is irányíthatnak, és rosszul is kormányozhatnak, amíg a demokratikus úton megvalósuló változás lehetősége reálisan fennáll.

Ugyanezt a mércét alkalmazta egy másik érvelésre is. Egyesek ugyanis a demokratikus körülmények között kialakuló túlhatalomban látják a határ átlépését, például egy bármit megváltoztatni képes alkotmányozó többségben vagy egy több cikluson át tartó domináns hatalmi pozícióban. Török szerint a rendszer ettől még demokrácia marad, ha a választásokon keresztüli változás lehetősége valós.

Kormányváltás, de nem forradalom

Az elemző szerint 2026-ban közel 3,4 millió választó döntött úgy, hogy demokratikus úton leváltja a korábban négy választáson kétharmadot szerző pártot, és másoknak szavaz bizalmat. Török az 1990 utáni magyar történelem jelentős fordulópontjának nevezte a választást. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy aki szereti a nagy szavakat, beszélhet fülkeforradalomról vagy választási forradalomról, de szerinte sem 2010-ben, sem 2026-ban nem történt semmi, ami ezt komolyan indokolná.

A forradalom fogalmát Tóka Gábor politológusra hivatkozva határozta meg. E szerint forradalomról akkor beszélhetünk, ha az események nem a hatályos törvények szerint zajlanak, hanem valaki a nép nevében a legitimitás új forrására hivatkozik. Magyar Péter jelenlegi miniszterelnökre utalva Török azt írta, hogy valaki most is felállt, pontosabban kiállt a hatalmi pártból, és két év munkájával elérte, hogy a törvényesen megtartott választáson messze több szavazatot kapjon, mint korábbi pártja.

Új fejezet az 1990-es rendszerben

Az elemző összegzése szerint kormány- és rezsimváltás történt, amellyel új fejezet kezdődött abban a politikai rendszerben, amelyet 1990-ben, az egypártrendszerű kommunista diktatúra után hoztak létre. Török szerint a vita tehát nem a rendszer egészének lecseréléséről, hanem egy meglévő demokratikus keret belső változásáról szól. Bejegyzését azzal zárta, hogy akiknek a változás nem tetszik, már most önkényről és a demokrácia végéről beszélnek, ahogy korábban is.

A Török és Kováts által felvetett kérdés, vagyis hogy milyen fogalmakkal írható le a 2026-os hatalomváltás, a választás óta visszatérő témája a hazai közéleti vitáknak. A Fidesz a választás óta ellenzékben van, a kormányt a TISZA Párt alakította Magyar Péter vezetésével.