Az NMHH Médiatanácsa kéri az Országgyűléstől, hogy törölje a reklámadót a kormány javaslatából

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa állásfoglalásban fordult az Országgyűléshez, mert nem támogatja a reklámadó újbóli bevezetését jövő januártól. A hatóság csütörtök esti közleménye szerint a dokumentum úgy fogalmaz, hogy a hazai médiapiacnak most időre és kiszámítható működési feltételekre van szüksége, nem újabb különadóra. Az állásfoglalás szerint „csekély bevételért kockáztatja a független média gazdasági alapjait a feléleszteni kívánt adóteher”.

A testület érvelése szerint az elmúlt tizenhat évben számos állami beavatkozás súlyosan eltorzította a magyar média- és reklámpiacot, mindenekelőtt az állami hirdetések politikai szempontú elosztása. A Médiatanács ezért azt kéri, hogy az Országgyűlés törölje a reklámadót az adótörvény-javaslatból, és a jövőben minden, a médiapiacot érintő különadó előtt készüljön hatásvizsgálat. A testület szerint a hatásvizsgálat ezúttal a jogszabályi előírások ellenére elmaradt.

Arra az esetre, ha a parlament mégis megszavazza az adót, a Médiatanács azt kéri, hogy a hazai szereplők terhe a lehető legkisebb legyen, a szabályozást pedig egy év múlva vizsgálják felül. A testület ehhez módszertani segítséget is felajánlott.

A reklámadó előzményei és a tervezett kulcsok

A közlemény felidézi, hogy a Médiatanács szerint a reklámadó 2014-es bevezetését „alapvetően nem adópolitikai megfontolások, hanem a médiapiac átalakítására irányuló szándék vezérelte”. Az akkori becslések szerint a teher mintegy felét az RTL-csoport viselte. Az adót később európai jogi és politikai kifogások nyomán többször átalakították, és 2019 júliusa óta nulla százalékos kulccsal van érvényben.

A kormány október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényeket is tartalmazó javaslatot, amely 2027 januárjától ismét bevezetné a reklámadót. A tervezet szerint az 500 millió forint alatti bevétel mentes lenne az adó alól. Az 500 millió és 10 milliárd forint közötti bevételrész után 2,5 százalékot kellene fizetni, a 10 és 40 milliárd forint közötti rész után 4,5 százalékot, a 40 milliárd forint feletti rész után pedig 7,5 százalékot.

Bevétel és várható hatások a Médiatanács szerint

A kormány a közlemény szerint mintegy 14 milliárd forintos bevételre számít az adóból, ami a 2026-os költségvetés bevételi főösszegének 0,35 ezreléke. A testület szerint ezzel szemben a teher néhány, vékony haszonkulccsal működő hazai szerkesztőségi vállalkozásra koncentrálódna, ami nincs arányban a hosszú távú médiapolitikai és gazdaságpolitikai kockázatokkal.

A 2025-ös adatok alapján a Médiatanács úgy számol, hogy az adó hatására az RTL üzemi eredménye veszteségbe fordulna, a TV2 nyeresége a töredékére csökkenne, a már most is veszteséges cégeknél pedig az adó a tőkét élné fel. A testület szerint a pénz a hírszolgáltatásból, a saját gyártású tartalomból és a fejlesztésekből hiányozna. Kétségesnek tartja azt is, hogy a globális platformoktól várt bevétel valóban befolyna a költségvetésbe. Indoklásként arra hivatkozik, hogy 2017 és 2019 között, amikor még 7,5 százalékos kulcs volt érvényben, a nagy platformok magyarországi reklámbevételének jelentős része adózatlan maradt. Nemzetközi példák alapján a testület arra is figyelmeztet, hogy ahol a multinacionális cégek megfizetik a reklámadót, ott tovább is hárítják azt a hirdetőkre.

A Médiatanács szerint a halmozódó terhek arra is ösztönözhetik a médiacégeket, hogy külföldre helyezzék át a székhelyüket. A testület ismét kifogásolta a hatásvizsgálat hiányát, amelyet a médiaszabadságról szóló európai rendelet (EMFA) és a magyar jogalkotási törvény is előír.

A reklámszakma és az NMHH elnöke is ellenzi a reklámadót

A Magyar Reklámszövetség már egy héttel korábban, az adó visszahozásának hírére reagálva jelezte, hogy a reklámipari különadó az egész magyar gazdaságra negatív hatással lehet. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi nulla százalékos kulcs mellett is adóznak a szektor szereplői, hiszen más vállalkozásokhoz hasonlóan fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, áfát és foglalkoztatási közterheket.

Polyák Gábor, az NMHH elnöke csütörtökön a Big Picture 2026 médiakonferencián arról beszélt, hogy Magyarország nem a médiapiacról juthat pluszbevételekhez. „Az elmúlt 16 év súlyos nyomokat hagyott a magyar médiaiparon, nem pluszadóra, hanem türelemre és empatikus odafigyelésre van szükség” – mondta az elnök. Hozzátette, hogy a digitális reklámpiac bevételének kétharmada egyébként sem marad az országban.