Megszűnik a volt köztársasági elnökök jótékonysági kerete, csak a ciklust kitöltők kapnak élethosszig juttatást

Két hét szünet után ült össze újra plenáris ülésen az Országgyűlés, ahol Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalását az ügynökakták ügyével kezdte. A bejelentés szerint november 4-én, a forradalom leverésének hetvenedik évfordulóján kezdik meg az iratok nyilvánosságra hozatalát. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a politikai elit az 1990-es rendszerváltás után sem nézett szembe ezzel az örökséggel: a pártok szerinte csak ígérgettek, hatalomra kerülve pedig elszabotálták az akták bemutatását, ezért most egy 36 éves adósságot törlesztenek.

Az ügynökakták hiányosak lesznek

Magyar arra is figyelmeztetett, hogy az iratok nem lesznek teljesek, és nem is lehetnek azok. Hozzátette, hogy egy név a nyilvántartásban még nem mondja el az illető teljes történetét, hiszen voltak, akik félrevezették a hatóságokat vagy később megtagadták a jelentést. Szerinte a valódi felelősök a megfigyeléseket megrendelő politikai vezetők és az embereket megzsaroló tisztek voltak. „A nemzet akkor tud meggyógyulni, ha szembenézünk a traumákkal és a saját felelősségünkkel” – mondta.

A miniszterelnök arra számít, hogy a folyamat nehéz lesz, mivel sokan találnak majd családtagokat, egykori munkatársakat vagy barátokat a nevek között. Ezért arra kért mindenkit, hogy adjon időt a beszélgetéseknek, és hangsúlyozta: „Nem lehet célunk a nyilvános megbélyegzés.”

Külpolitikai bejelentések és a Fidesz elleni vádak

A kormányfő a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk „közös szégyenének” nevezte, hogy távol maradtak az október 23-i parlamenti ülésről. Bejelentette azt is, hogy hamarosan hivatalosan felveszik a kapcsolatot az új szerb kormánnyal, jövő héten Berlinben tárgyal a német kancellárral, majd részt vesz a dublini informális uniós csúcson.

Felszólalása további részében Magyar a Fideszt bírálta. Azt állította, hogy a párt az elmúlt 16 évben „politikai pártnak hívta a maffiát”, amelyben a keresztapa soha nem ír alá semmit, baj esetén pedig feláldozza azokat, akik helyette aláírtak. Felidézte, hogy az elmúlt hetekben Orbán Viktor három volt miniszterét tartóztatták le, a volt miniszterelnök azonban Seszták Miklósról és Matolcsy Györgyről nem nyilatkozott, Hankó Balázs ügyéről pedig csak annyit mondott, hogy önkény. Magyar szerint nem a jobboldalt, hanem a szervezett bűnözést számolják fel.

Költségvetés: megszűnő elnöki keret, átalakuló intézmények

A miniszterelnök bejelentette, hogy megszűnik a volt köztársasági elnökök jótékonysági pénzkerete, és hamarosan benyújtják azt a törvényt, amely szerint csak a mandátumukat kitöltő elnököknek jár élethosszig tartó juttatás. Ez Schmitt Pált, Novák Katalint és Sulyok Tamást érintené. Magyar kitért arra is, hogy a költségvetés egyes fejezeteit, például az Állami Számvevőszékét és az Országos Bírói Hivatalét, maguk a független szervezetek állítják össze, a kormány pedig köteles változtatás nélkül a parlament elé terjeszteni.

A kormánypárt ugyanakkor több területen, köztük a kultúrában is módosításokat tervez. A Magyar Művészeti Akadémia átalakítása alaptörvény-módosítást és számos törvénymódosítást igényel, a munka azonban már elkezdődött, és a Tisza-frakció módosító javaslatokkal készül. Hasonló sors vár a Magyarságkutató Intézetre és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetre is, amelyek új nevet és új feladatot kapnak.

Az ellenzéki frakcióvezetők válaszai

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője kikérte magának a kormányfő október 23-ával kapcsolatos megjegyzését. Elmondta, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke meghívása elleni tiltakozásul maradtak távol, és szerinte a tiszásoknak kellene szégyellniük magukat, amiért olyan politikussal emlékeztek, aki 2011-ben az Európai Egyesült Államok létrehozását nevezte céljának. Toroczkai a bizottsági elnöknek felrótta az Angela Merkel minisztereként betöltött szerepét az európai határok megnyitásában.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője azzal indokolta a távolmaradást, hogy korábban Gyurcsány Ferenccel sem ünnepeltek együtt, ahogy most Magyar Péterrel és Baka Andrással sem. Rétvári szerint, bár a kormányfő 100–150 külföldi vezető meghívásáról beszélt, végül csak a moldovai elnök és a szerb miniszterelnök érkezett meg, ezt pedig azzal magyarázta, hogy Magyarországon szerinte „bábkormány” működik. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője megismételte, hogy a koncepciós eljárásokhoz asszisztálókat később politikailag és jogilag felelősségre vonják, a költségvetést pedig „igazi baloldali, újkommunista” tervezetnek nevezte, amely szerinte beruházások elmaradásához és munkahelyek megszűnéséhez vezet.

Viszontválasz: privatizáció és utalás Csányi Sándorra

Viszontválaszában Magyar azt mondta, ma is ülnek a parlamentben olyan képviselők, akik többször leszavazták az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, és ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy a pártok szerinte közösen „lopták el az ország vagyonát”. Felvetette, hogy nem derült ki, kik vettek részt a spontán privatizációban, és azt kérdezte, hogyan lehetett egyes „ma már respektált” vállalkozóknak bankjuk és áruházláncuk. Szavaival Lázár János 2013-as kijelentésére utalt, amely szerint Csányi Sándor az ország első számú uzsorása; az OTP elnöke annak idején büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított Lázár ellen. A kormányfő végül nagyapja, Erőss Pál személyes történetét is felidézte.