Eredménytelenül zárult a Nemzeti Ménesbirtok mezőhegyesi felújítási tendere, mert nem volt rá pénz

A mezőhegyesi ménesbirtok építészeti telepének fejlesztésére 2025 végén írta ki a közbeszerzést a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A kiírás feltételes volt: a beruházáshoz szükséges pénzt a tulajdonos később, hitelből, tőkeemelésből vagy támogatásból teremtette volna elő. Akkor a cég a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonában volt, amelynek kuratóriumát Lázár János, a jelenleg ellenzékben lévő Fidesz politikusa vezette. Az alapítványt 2026 július végén megszüntették, így a fedezet sem jött létre, a tender pedig eredménytelen lett.

Mit épített volna a mezőhegyesi ménesbirtok

A Kossuth utcai, csaknem 1,2 hektáros telken a meglévő épületek egy részét lebontották, a többit megtartották és korszerűsítették volna. A ménesbirtok működéséhez szükséges irodákat, raktárakat, mosodát, garázsokat és műhelyeket egy felújított telephelyre költöztették volna össze. A tervek szerint így összesen 2452 négyzetméter hasznos alapterületű épületegyüttes jött volna létre.

Nyolc cég jelentkezett a közbeszerzésre, de csak hat ajánlat volt érvényes: a másik kettőben formai, illetve tartalmi hiányosságok voltak. A legalacsonyabb, nettó 1,8 milliárd forintos ajánlatot a MEZŐGÉP Kft. adta, a legmagasabbat, nettó 2,4 milliárd forintot a BUILD IT Zrt. Az ajánlattevők közül többen korábban is dolgoztak a ménesbirtoknak. A BUILD IT újította fel a kollégiumot és építette a sportcsarnokot, az Iványi Építőmester több mezőhegyesi beruházásban részt vett, a GALÉRIA INVEST pedig a kocsiszínt és a versenyistállót újította fel. Az A-MEZŐGÉP 2023-ban a 81-es major növendékistállóját építette, az RZB Invest pedig a szarvasmarhatelep korszerűsítésén és a Nonius Hotelon dolgozott.

Miért maradt el a fedezet

A Közbeszerzési Értesítőben közzétett adatok szerint az akkori tulajdonos, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány hitel- és támogatási kérelemmel, illetve tőkeemeléssel akarta előteremteni a pénzt. A tulajdonosváltás miatt azonban a hitel- és támogatási kérelmet végül nem adták be, ezért a kivitelezéshez nem volt pénzügyi fedezet. Az alapítvány megszűnése után a ménesbirtok részvényei visszakerültek az államhoz, és a tulajdonosi jogokat most az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium gyakorolja. A minisztérium nem válaszolt arra, hogy újra kiírja-e a közbeszerzést, és milyen fejlesztéseket tervez a ménesbirtokon.

Az alapítvány és a kekva-rendszer előzményei

Orbán Viktor akkori miniszterelnök 2018 októberében nevezte ki Lázárt a ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért és a mintagazdaság újjászervezéséért felelős kormánybiztossá. A Fidesz-kormány 2021-ben ingyen adta át a ménesbirtokot a közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva) működő Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amelynek kuratóriumi elnöke Lázár lett. Az alapítvány megkapta a cég összes részvényét, emellett több ezer hektár termőföldet és erdőt is kezelésbe vett. Vagyonát nagyjából 50 milliárd forintra becsülték, és a következő években is milliárdos állami támogatást kapott.

A Miniszterelnökség 2022-ben, a parlamenti választás előtt egy kormányhatározat alapján 15 milliárd forintot csoportosított át az alapítványnak. Hadházy Ákos 2025-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezet két év alatt 4,5 milliárd forint osztalékot vett ki a kapott állami vagyonból. Közpénzből közben 3,5 milliárdos vízágyas tehénistálló, 2 milliárdos vetőmagüzem, 5 milliárdos hotel és 1 milliárdos istállós kocsiszín is épült a birtokon. 2025 decemberében az akkori kormány négy büntetés-végrehajtási kft. földjeit, összesen 16 ezer hektárt is az alapítványnak juttatta. A 2026 áprilisi választást megnyerő Tisza röviddel a kormányalakítás után megszüntette a kekva-rendszert, és a vagyonok visszakerültek az államhoz.