Baka András visszaküldte az Országgyűlésnek a vagyonosodási törvényt, szerinte garantálni kell, hogy ne feltételezzenek rosszhiszeműséget a politikusokról

A Sándor-palota közleménye szerint Baka András pénteken nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a vagyonosodási törvényt, amelynek hivatalos címe: „a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló, az Országgyűlés 2026. november 3-i ülésnapján elfogadott törvény”. A köztársasági elnök a közlemény szerint egyetért a jogszabály fő céljaival, ugyanakkor néhány ponton további garanciákat tart szükségesnek. Azt kérte, hogy a parlament vegye figyelembe az észrevételeit, és ezek alapján fogadja el újra a törvényt.

Mit kifogásol Baka András a vagyonosodási törvényben

Az államfő első kifogása az, hogy a kiemelt hatósági figyelem miatt a politikusok éveken át, akár a megbízatásuk megszűnése után is folyamatos kockázatelemzési eljárás alatt állhatnak. Úgy véli, a törvény nem feltételezhet eleve rosszhiszeműséget a politikusokról, és a többi adózóhoz hasonlóan nekik is lehetőséget kell adnia arra, hogy a kockázatként feltárt kisebb hibákat önellenőrzéssel vagy adategyeztetéssel kijavítsák. Szerinte biztosítékok kellenek arra is, hogy az átláthatóság ne váljon a politikusok megbélyegzésévé, az adóhatósági eljárások és az adatszolgáltatási szabályok pedig feleljenek meg az uniós jogból következő adatvédelmi követelményeknek.

Baka azokat a rendelkezéseket, amelyek olvasata eleve rosszhiszeműséget feltételez a politikusokról, a közbizalom helyreállításával ellentétes hatásúnak tartja. A legsúlyosabb adatvédelmi aggálya az, hogy a törvény megfelelő cél, időkorlát és törlési szabályok nélkül írja elő: az adóhatóság negyedévente megkapja az ingatlan-nyilvántartás gyakorlatilag teljes, mindenkire kiterjedő adatbázisát. Az államfő szerint ez az egyes személyekkel szemben folyó eljárásokhoz nyilvánvalóan nem szükséges, ráadásul a statikus adatállomány nem is naprakész.

Mit írna elő a vagyonosodási törvény

Az Országgyűlés november 3-án fogadta el a vagyonosodási eljárásról szóló javaslatot. Kihirdetése után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt vizsgálná, hogy a politikusok és közvetlen családtagjaik vagyongyarapodása összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel. A jogszabály lényegében visszaállítaná a NAV vagyonosodási vizsgálatát, amelyet 2016-ban jelentősen szűkítettek. A fontos különbség az, hogy a jövőben elsősorban a politikai vezetők és közvetlen környezetük vagyonosodására terjedne ki, a magánszemélyekére pedig csak a már eddig is lehetséges ritka esetekben.

Az adóhatóság az érintettek vagyongyarapodása, ingatlanai, pénze, befektetései és megtakarításai alapján mérné fel, felmerül-e az adókötelezettség elmulasztására vagy bűncselekményre utaló kockázat. Ha a hatóság mulasztást valószínűsít, adóellenőrzést indít. Bűncselekmény gyanújánál értesíti a NAV nyomozó hatóságát, vagy feljelentést tesz az illetékes szerveknél.

Nyilvános lista az adóhiányos tisztségviselőkről

A törvény szerint a NAV-nak havonta, kereshető formában közzé kell tennie a honlapján az elvégzett vizsgálatok számát, a bűncselekmény gyanúja miatt tett értesítések és feljelentések számát és megnevezését, valamint a vizsgálatok nyomán indított adóellenőrzések számát. Nyilvánosságra kerülne azoknak a tisztségviselőknek a neve is, akiknél legalább 5 millió forintos adóhiányt állapítanak meg. Az érintett csak akkor kerülhet le a listáról, ha a fizetési kötelezettségét teljesen rendezte. Valószínűleg ez a névsor az, amelyről az államfő a megbélyegzés veszélye kapcsán biztosítékokat kér.

A korrupcióellenes szakértők a javaslatot előremutatónak nevezték, szerintük azonban a kormány túl szűkre szabta a vizsgálható személyek körét és a vizsgált időszakot. A törvény sorsáról most újra az Országgyűlésnek kell döntenie. Az Alaptörvény szerint a parlament a visszaküldött törvényt módosítva vagy változatlanul is újra elfogadhatja.