Az Országgyűlés ismét tárgyalja a zártkörű tőkealapok tulajdonosi titkának feloldását

Az Országgyűlés 13 órakor kezdődő ülésén a képviselők ismét elővesznek két javaslatot: az egyik a tőkealapok tényleges tulajdonosainak megismerését tenné lehetővé, a másik december 24-ét nyilvánítaná munkaszüneti nappá. A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint az ülés megemlékezéssel indul. Ekkor a Ház a közelmúltban elhunyt Getto Józsefre, az SZDSZ egykori országgyűlési képviselőjére emlékezik.

A napirend előtti felszólalások sorát Magyar Péter miniszterelnök nyitja meg. Ezután másfél óra jut az interpellációkra, amelyekben a képviselők a kormány tagjaitól kérhetnek számon konkrét ügyeket, végül az azonnali kérdések és válaszok órája következik. A parlament összesen nyolc előterjesztés bizottsági jelentéseit és összegző módosító javaslatait vitatja meg.

Vagyongyarapodás és tőkealapok az Országgyűlés előtt

A napirend egyik fő pontja a közvagyon védelméről és a közbizalom helyreállításáról szóló előterjesztés. Ennek kimondott célja a korrupciós kockázatok csökkentése. Emellett biztosítaná, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők és a közigazgatási államtitkárok vagyona az adózott jövedelmükkel összhangban gyarapodjon. A csomag több törvényt is módosítana, hogy ezek az intézkedések végrehajthatók legyenek.

Ehhez a témához kapcsolódik a pénzmosás megelőzéséről és egyes zártkörű tőkealapok szabályozásáról szóló törvényjavaslat. Ez az érintett alapoknál feloldaná az értékpapírtitkot azokban az eljárásokban, amelyekre a hatóságoknak a tényleges tulajdonosi adatok rögzítéséhez van szükségük. A tőkealapok tulajdonosi szerkezete így a hatóságok számára megismerhetővé válna.

December 24. és a környezeti hatásvizsgálatok

A képviselők arról a javaslatról is vitáznak, amely több törvény módosításával december 24-ét munkaszüneti nappá tenné. A napirenden szerepel a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény módosítása is. Ez új ügyintézési határidőket szabna a környezeti hatásvizsgálati eljárásokra, köztük a nemzetközi eljárásra is.

Cégnyilvántartás és közmédia

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló jogszabály módosítása rögzítené, hogy a cégjegyzék és a civil szervezetek nyilvántartása mely adatokat tanúsít közhitelesen. Egy másik javaslat két évvel elhalasztaná a 2025-ben elfogadott, a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény hatálybalépését. Így ez 2027. január 1-je helyett csak 2029. január 1-jén lépne életbe. Ez a törvény egyesítené a cégnyilvántartást a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásával.

Az ülés végén a közmédia átalakításáról tárgyalnak a képviselők. Két országgyűlési határozati javaslat van napirenden. Az egyik a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratáról és az átalakulással járó intézkedésekről szól, a másik a Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról és alapító okiratáról. Az indoklás szerint a cél nemcsak az okiratok formális elfogadása, hanem az is, hogy az új közmédiastruktúra társasági jogi, tulajdonosi, szervezeti, vagyoni és átmeneti szabályai egységes rendszerbe kerüljenek.