Fejes Péter: Ha vannak bizonyítékok vagy új bizonyítékok, akkor egyes aktákat is le kell porolni!

Fejes Péter legfőbbügyész-jelölt egy interjúban arról beszélt, hogy az ügyészségnek újra elő kell vennie a még el nem évült ügyeket, ha újból vagy újonnan felmerül a bűncselekmény gyanúja, és van megalapozottan gyanúsítható személy. Úgy véli, ezekben az esetekben a nyomozást és az eljárást végig kell vinni. Kifejtette, hogy a jelentős bűncselekmények még nem évültek el, mert a törvény az elévülést a büntethetőségi tétel felső határához köti, így költségvetési és gazdasági bűncselekményeknél, illetve hűtlen kezelésnél az elévülési idő akár egy évtized is lehet.

Megválasztása esetén megvizsgálná, hogy konkrét ügyekben helyes döntések születtek-e, és azok időben megszülettek-e. Hozzátette, hogy minden ügyészt fegyelmi felelősség terhel, ezért ha valaki fegyelmi vétséget követett el, ellene fegyelmi eljárás indul.

Kedden szavazhat az Országgyűlés Fejes Péterről

Az Országgyűlés kedden dönthet a jelöltről, akinek személyéről parlamenti bizottsági meghallgatás nélkül szavazhatnak a képviselők. A Tisza-frakció még nem döntötte el, hogy megszavazza-e. Fejes szerint december 5-én megszűnik a legfőbb ügyész jogköreit jelenleg gyakorló közjogi legfőbbügyész-helyettes szolgálati jogviszonya, ezért ha addig nem választanak legfőbb ügyészt, ex lex állapot alakulna ki, amelyre a törvény nem kínál megoldást.

Baka András köztársasági elnök október közepén jelentette be Fejes jelölését, miután az Országgyűlés leszavazta első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt. Fejes korábban a Vas Megyei Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyettese volt. Baka a jelöléskor úgy fogalmazott, alkalmasnak tartja őt arra, hogy szakmailag és erkölcsileg is megújítsa az ügyészséget.

Karcsúbb Legfőbb Ügyészséget tervez a jelölt

A jelölt szerint már most is nehéz a helyzet, hiszen az ügyek 80-85 százalékát a büntetőügyek teszik ki, miközben csak a közjogi szakágnak van irányítója, ami belső ellentétekhez vezethet. Úgy látja, azonnali, drasztikus személyzeti és szervezeti intézkedésekre van szükség, amelyek egy részéhez jogszabályt is módosítani kell. Karcsúsítaná a Legfőbb Ügyészséget, újragondolná a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetét, áthidalná a fizetési szakadékot, és vonzóbbá tenné az ügyészi pályát a fiatal jogászok számára.

Fejes szerint a szervezet most is képes jól teljesíteni, bár az utóbbi időben „talán rossz irányba tartó” hangsúlyeltolódások történtek. A vezető nélküli állapotban – fogalmazott – a munkatársak vélt elvárásoknak akarnak megfelelni, és gyakoribb az egymásra mutogatás. Ezt szerinte a szakmaiság visszaállításával, az időszerűség javításával és a vezetői felelősségvállalás megkövetelésével hamar rendezni lehet. Úgy véli, a közvélemény igazságérzetét joggal sértő ügyészségi döntések és mulasztások miatt meg kell követni a társadalmat, és minden felelősséget a legfőbb ügyésznek kell vállalnia, akinél a politikai befolyásolási kísérleteknek is meg kell állniuk.

„Morálisan megrendült” ügyészség

Bár szerinte az elmúlt évek értékelésének nem most van itt az ideje, Fejes rövid helyzetképet adott: úgy látja, hogy az ügyészi szervezet morálisan megrendült, szakmailag megtorpant, bizalmatlanság jellemzi, hónapok óta nincs legfőbb ügyész, büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes pedig több mint egy éve nincs. A függetlenség visszaállításában a szakmaiságot, az időszerűséget és a politikamentességet tartja kulcsnak.

Csapatáról nem árult el részleteket: azt mondta, tudja, kikben bízik, de minden a szavazástól függ, és ha nem választják meg, nem lesz csalódott, mert a jelölés a köztársasági elnök kockázata. Az időszerűség többszöri említéséről csak annyit mondott: „Semmi nincs, amit véletlenül említenék.” Konkrét ügyeket nem értékelt, mert nem lát bele az iratokba. A miniszterelnök telefonlopásos ügyében szerinte a kiadmányozási joggal rendelkező ügyész döntene, ő legfőbb ügyészként viszont előre tudna a döntésről.