A Tisza-szavazók több mint harmada szabadelvűnek vallja magát a CEU megbízásából készült felmérés szerint

A 2026 áprilisi választás után a Közép-Európai Egyetem (CEU) és a CEU Demokrácia Intézet megbízásából a 21 Kutatóközpont azt vizsgálta, hogyan helyezik el magukat ideológiailag a Tisza-szavazók és a többi párt támogatói. Az adatfelvétel június 23. és július 1. között zajlott 1516 fős mintán, amely a felnőtt népességet a fontosabb társadalmi-demográfiai jellemzők és a politikai érdeklődés szerint reprezentálja. A felmérés alapján készült elemzés szerzői arra keresték a választ, hogy átrendeződött-e Magyarország ideológiai térképe, és melyik politikai hagyományhoz áll a legközelebb a kormánypárt.

A jobbra tolódás megállt, de nem fordult vissza

A kutatók abból indulnak ki, hogy Magyarországon évtizedek óta több ember azonosul a jobboldallal, mint a baloldallal. Értékelésük szerint ez a folyamat a kilencvenes évek közepén kezdődött, és bár a kormányok színe többször változott, a baloldali identitás vonzereje folyamatosan csökkent, így 2022-re az ország Európa egyik legjobboldalibb társadalmává vált. A szerzők szerint 2026-ban ez a trend megállt, de nem fordult vissza. Nagyobb változást a liberális–konzervatív tengelyen mértek, ahol hosszú konzervatív túlsúly után ma ismét egyensúlyban van a két tábor.

A választók önbesorolása is sokat elárul. 2022-ben az akkori közös ellenzéki lista szavazói önmagukat és a Márki-Zay Péter vezette szövetséget is mérsékelten baloldalinak látták. 2026-ban ezzel szemben a Tisza-szavazók középre sorolták magukat, a pártot pedig önmaguknál jobboldalibbnak tartották. A Fidesz és a Mi Hazánk támogatói ugyancsak baloldalibbnak érzik magukat választott pártjuknál, ezért a szerzők úgy fogalmaznak, hogy a társadalom egy önmagánál jelentősen jobboldalibbnak értékelt parlamentet választott. A válaszadók fele elégedetlen a politikai kínálattal, és a kutatók szerint ebben a polgárok és a pártok közötti távolság is közrejátszhat. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a nem szavazók, a választásukat elhallgatók és a kispártok támogatói nem baloldalibbak a Tisza-táborénál.

Ellenzéki blokk: a Fidesz és a Mi Hazánk közel került egymáshoz

A felmérés szerint a két számottevő ellenzéki párt, a Fidesz és a Mi Hazánk viszonylag egységes, markánsan jobboldali blokkot alkot, mind a róluk kialakult kép, mind szavazóik önbesorolása alapján. A két tábor között verseny folyik a jobboldali pozícióért, hiszen mindkét párt hívei a másikat látják baloldalibbnak. A liberális–konzervatív tengelyen alig van különbség köztük, mindkét bázis egyértelműen konzervatív. A mérsékelt–radikális dimenzióban viszont már eltérnek: a Mi Hazánk szavazói ritkábban nevezik magukat „mérsékeltnek”, ami a kutatók szerint részben megmagyarázza, miért sorolják sokan a pártot a szélsőjobbra.

A Tisza-szavazók és a szabadelvű címke

A kutatók nyolc világnézeti címkét kínáltak fel a válaszadóknak. A „konzervatív, hagyománytisztelő”, az „erős nemzeti érzésű” és a „hívő” címkét főként a jobboldaliak, a „szocialista”, a „szociáldemokrata” és a „liberális, szabadelvű” címkét inkább a baloldaliak választották. A „zöld” és a „rend és stabilitás híve” címkék az átlagos szavazók körében voltak különösen népszerűek. A jobboldali orientációk most is enyhe fölényben vannak, a szabadelvű címke népszerűsége mégis kiemelkedő. A kérdéssort 1991 óta tizenhetedszer tették fel, és a „liberális, szabadelvű” címke korábban csak egyszer, 1993-ban került az első helyre.

A választók összességében centristának látták a Tiszát, a Fidesz-szavazók viszont továbbra is a baloldalra sorolják. A szerzők szerint a Tisza-szavazók nagyjából egyforma arányban centristák, baloldaliak és jobboldaliak, a tábort mégsem tartják annyira heterogénnek, mint ahogy gyakran mondják. A három ideológiai dimenziót együtt vizsgálva ugyanis a Tisza-szavazók többsége a mérsékelt-liberális tartományban és a bal–jobb tengely közepén helyezkedik el. A magukat szabadelvűnek vallók négyötöde tiszás, a tiszások több mint harmada pedig ezt a címkét érezte leginkább a magáénak.

A kilencvenes évek Fideszének örököse

A kutatók történelmi párhuzamot is felvetnek. 1993-ban egyetlen párt hívei választották hasonlóan nagy arányban a szabadelvű címkét, és ez a Fidesz volt. Ebből arra jutnak, hogy a Tisza a kilencvenes évek Fideszének, tágabban a Fidesz–SZDSZ, majd az LMP által képviselt hagyománynak a folytatója. Nem annak a Fidesznek, amelytől Magyar Péter 2024-ben elfordult. A Tisza-szavazók a három jobboldali címke kivételével minden címke választói között többségben vannak, és ott is nagyjából 30–40 százalékot tesznek ki, ezért a szerzők néppártnak nevezik a Tiszát. Öt szempontból mégis jól elkülönülnek a többiektől: kevésbé vonzódnak a konzervatív és a nemzeti címkékhez, gyakrabban választják a szabadelvű orientációt, és mindkét ideológiai tengelyen baloldalibbak, illetve liberálisabbak.

A kutatók összegzése szerint mindhárom nagy pártnak van ideológiai magja. A tiszások harmada a szabadelvű, a fideszesek harmada a konzervatív, hagyományőrző, a Mi Hazánk-szavazók harmada pedig a rend és stabilitás címkét tekinti identitása lényegének. A szerzők megfogalmazásában a Mi Hazánk a rend, a Fidesz a hagyomány, a Tisza pedig a szabadság köré szerveződik. Következtetésük szerint a szabadságközpontú azonosulás rég nem látott népszerűségnek örvend, az ország ideológiai tájképe azonban 2026-ban sem alakult át gyökeresen.