A Tisza-frakció vizsgálóbizottságot kezdeményez a felzárkóztatási pénzek felhasználásáról

A kormányzó Tisza Párt országgyűlési frakciója egy újabb parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását kezdeményezte, amely a felzárkóztatási források körüli visszaéléseket vizsgálná. A javasolt testület neve Felzárkóztatási Források Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság. A kezdeményezés szerint feladata az lenne, hogy teljességében feltárja a forrásfelhasználással kapcsolatos visszaéléseket, és megállapítsa, kit terhel politikai és intézményi felelősség az elmaradt eredményekért. A javaslat az eddig felállított vizsgálóbizottságok mellé érkezett, vagyis a frakció a korábbi kormányzati időszak vizsgálatát egy újabb területre terjesztené ki.

Mit vizsgálna a felzárkóztatási bizottság

A frakció közleménye szerint a kezdeményezés célja az, hogy kivizsgálják a hátrányos helyzetűek és a mélyszegénységben élők felzárkóztatására szánt hazai és európai források felhasználását. A felzárkóztatási programok évek óta jelentős uniós és költségvetési pénzekből működnek, ezért a vizsgálat hazai és uniós forrásokat egyaránt érinthet. A közlemény ugyanakkor nem nevez meg konkrét programokat, összegeket vagy feltételezett visszaéléseket, így egyelőre nem derül ki, pontosan mely projektek kerülhetnek a testület elé.

Ha az Országgyűlés megszavazza a bizottság felállítását, hatfős testület alakul a vizsgálatok lefolytatására és a kezdeményezők által rendszerszintűnek nevezett hiányosságok feltárására. A Tisza a bizottság elnökének Gyöngyösi Istvánt jelöli, a tagoknak pedig Dicső Viktóriát és Cseh Tamást. A fennmaradó három helyre az ellenzéki pártok, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk jelölhet egy-egy képviselőt. Ezzel a kormánypárt és az ellenzék egyenlő számú tagot adna. A döntő szavazat azonban a kormánypárti elnöké lehet.

Négy vizsgálóbizottság mandátuma is meghosszabbodhat

A közleményből az is kiderült, hogy négy már működő parlamenti vizsgálóbizottság tiszás tagjai a testületek megbízatásának meghosszabbítását kezdeményezték. A mandátumok eredetileg 2026. december 31-én járnának le, a javaslat szerint azonban 2027. június 15-ig folytatódhatna a munka. A hosszabbításhoz a parlament jóváhagyása szükséges.

A kezdeményezés négy bizottságot érint: a gyermekvédelem válságát, a kegyelmi botrány felelőseit, a Magyar Nemzeti Bankon belüli visszaéléseket és a spontán privatizációt vizsgáló testületet. A kegyelmi ügy 2024-ben Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondásához vezetett. Az MNB-vel kapcsolatos vizsgálat a jegybanki alapítványok vagyonkezelése körüli vitákhoz kapcsolódik. A hosszabbítás indokairól, például arról, hogy a bizottságok mely feladatokkal nem végeztek még, a közlemény nem közöl részleteket.

A felzárkóztatási bizottság felállításáról és a négy testület mandátumának meghosszabbításáról az Országgyűlés dönt. Mivel a Tisza többséggel rendelkezik a parlamentben, a javaslatok elfogadása valószínű. Az ellenzéki pártok reakciója egyelőre nem ismert.