Januártól az akkumulátorgyártás minden ügyében az új Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság dönt

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásáról szóló kormányrendelet tervezetét. A szöveg szerint az új főhatóság feladata „a természeti és táji örökségünk, a környezeti értékek, a környezeti elemek, valamint az éghajlat védelme”. A 2027. január 1-jén induló szerv a központi költségvetésből működik, és az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője felügyeli. A tervezet szerint a főhatóság a korábbi hasonló intézményeknél szélesebb jog- és hatáskört kap.

Mit felügyel az Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság

A hatóság környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatokat ellátó területi szerveken keresztül dolgozik. A tervezet indoklása szerint így a felügyelet közel kerül az ipari tevékenységekhez és azokhoz is, akiket a környezeti hatások érintenek. Ugyanakkor a főhatóság dönthet a területi hatóságok határozatairól is: a tervezet szerint a rendes közigazgatási perekhez képest „kevésbé formalizált államigazgatási eljárásban” vizsgálhatja felül az elsőfokú döntéseket. Hogy ez pontosan mit jelent, és miért kell új csúcsszerv, arra a minisztérium nem válaszolt a sajtó kérdéseire.

A tervezet külön említi az akkumulátorgyártást: januártól az ágazat minden ügyében a főhatóság dönt és jár el. A gyártásban főleg távol-keleti cégek beruházásai a meghatározók. Az új szerv géntechnológiai hatósági és igazgatási feladatokat is kap. Ez annak fényében kap figyelmet, hogy az Alaptörvény XX. cikke kimondja, hogy a magyar mezőgazdaság mentes a genetikailag módosított élőlényektől. Az Európai Parlament júliusban jóváhagyta az új génszerkesztési technológiákra vonatkozó szabályok enyhítését, ezért az ezekkel előállított növényekre már nem a korábbi GMO-szabályozás vonatkozik. A tárca arra sem válaszolt, hogy tervezik-e az alaptörvényi rendelkezés módosítását.

Erdészet: a magántulajdonosok üdvözlik a főhatóságot

Az Országos Erdőállomány Adattár 2025-ös adatai szerint az ország területének 21 százalékát erdő borítja. Ennek 54 százaléka, 1,16 millió hektár állami, 43 százaléka, 896 ezer hektár pedig magántulajdonban van. A magántulajdonosok több mint félmillióan vannak, de közülük nem egészen 50 ezren gazdálkodnak ténylegesen. A Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (Megosz) szerint a magánerdők mintegy tizedén, csaknem 200 ezer hektáron rendezetlen a gazdálkodási jogviszony.

Dósa Ildikó, a Megosz ügyvezető elnöke azt mondta, a szövetség alapvetően üdvözli a főhatóság létrehozását. Előremutatónak tartják, hogy az erdészeti és a vízügyi feladatok egy rendszerbe kerülnek. Azt kérik, hogy a magán-erdőgazdálkodás szakmai szempontjai kellő súlyt kapjanak, és a hatóság segítse a gazdálkodókat, ne a szankciókra összpontosítson.

Változhat a vadászati törvény

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium megerősítette, hogy új vadgazdálkodási stratégián és jogszabály-módosításokon dolgozik, de részleteket csak a belső egyeztetések után közöl. Meg nem nevezett forrásokból származó, nem megerősített értesülések szerint szeptember 18-án kezdődtek előkészítő megbeszélések. Ezek szerint csökkenhet a vadászterületek 3000 hektáros minimuma, állami alkalmazásba kerülhetnek a hivatásos vadászok, és államosíthatják a földtulajdonhoz kötött vadászati jogot. A Vadászkamara díjbevételeit is az állam kaphatja meg, a jelenleg húszéves haszonbérleti ciklus rövidülhet, és a földhasználó magánszemélyek is vadászatra jogosultak lehetnek.

Az Országos Magyar Vadászkamara közölte, hogy nem tud olyan ágazati koncepcióról, amelyről érdemi álláspontot alakíthatna ki. Ha a társadalmi egyeztetés megkezdődik, a jogalkotónak juttatja el a véleményét. A kamara elnöke, dr. Jámbor László szeptember 21-én azonnali hatállyal lemondott. Nem ismert, hogy a lemondásnak köze van-e a tervekhez.