A Magyar Közút egész napos átlagsebesség-mérést tartott az M6-oson, a leggyorsabb autós 214-gyel ment
Az M6-os autópálya Érd és Himesháza közötti szakaszán október 13-án a Magyar Közút egész nap mérte az autósok átlagsebességét. A vizsgálat 8269 jármű adatait rögzítette, a legmagasabb mért átlagsebesség 214 km/h volt. Az eredményeket Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tette közzé Facebook-oldalán. Az autópályán egyébként 130 km/h a megengedett legnagyobb sebesség.
A méréshez nem kellett új eszközöket telepíteni, mert a közútkezelő a már működő rendszámleolvasó kamerákat használta. Ezek az adatok a rendszámmal együtt egyértelműen megmutatják, ki lépte túl a sebességhatárt. A hatályos jogszabályok viszont nem engedik, hogy az így rögzített átlagsebesség alapján bírságot szabjanak ki. „Ezen szeretnénk változtatni” – írta a miniszter.
Mit mutatott az M6-os sebességmérés
Vitézy szerint a tesztből az derült ki, hogy a gyorshajtók többsége nem csak egy előzés idejére lépte túl a megengedett sebességet, hanem kilométereken át gyorsabban haladt. Úgy fogalmazott, hogy az adatok és a technológia ma is rendelkezésre állnak, ezért „nehéz megmagyarázni, hogy miért hunyunk szemet súlyos szabálysértések fölött”. A miniszter szerint a szabályokat be nem tartó sofőrök nemcsak magukat, hanem a többi közlekedőt is veszélyeztetik.
A tárca vezetője szerint a mostani pontszerű traffipaxos mérés gyenge pontja, hogy aki a kamera előtt lelassít, majd utána újra gyorsít, könnyen megúszhatja a büntetést. A szakaszos átlagsebesség-mérés ezzel szemben azt nézi, milyen átlagsebességgel tette meg a jármű a két ellenőrzési pont közötti távot. Így Vitézy szavaival aki hosszan száguld, az „nem tudja egyetlen fékezéssel kijátszani a rendszert”. Több európai országban, például Ausztriában és Olaszországban, már évek óta működik ilyen szakaszos mérés.
Közvélemény-kutatás és szigorítási tervek
A miniszter egy közlekedésbiztonsági kérdőívre is hivatkozott. Eszerint a kitöltők 72,2 százaléka támogatta az átlagsebesség-mérés bevezetését. Még nagyobb, 94,2 százalékos volt azok aránya, akik egyetértettek azzal, hogy az autópályán 200 km/h fölötti gyorshajtás önálló bűncselekménynek számítson.
A minisztérium három irányban dolgozik: előkészíti az átlagsebesség-mérés bevezetését, szigorúbb büntetést tervez a kirívó gyorshajtásra, és hatékonyabban lépne fel a visszaeső szabályszegőkkel szemben. A jogszabály-módosítás menetrendjét és a bevezetés időpontját egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Vitézy szerint a cél nem a bírságbevétel növelése, hanem az, hogy mindenki komolyan vegye a szabályokat, és kevesebben haljanak meg vagy sérüljenek meg súlyosan a magyar utakon.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A szöveg lényegében egy miniszteri Facebook-bejegyzést ad tovább, és a tervezett szigorítás érveit közvetíti. Saját újságírói munkát alig tartalmaz.
Nyelvi eszközök
A narrátor a „Beszédesek voltak a tesztmérés adatai” mondattal értékelést fogalmaz meg, utána viszont nem következnek konkrét számok, csak a miniszter értelmezése. A „kirívó” jelzőt a lap a miniszter szóhasználatából vette át. Szintén a narrátor saját szavaival állítja, hogy a szabálysértés „egyértelműen megállapítható”, ezzel a kormányzati álláspontot tényként kezeli.
Forráskezelés
Egyetlen forrás van, Vitézy Dávid bejegyzése. Nem szólal meg sem a Magyar Közút, sem független közlekedésbiztonsági szakértő, sem adatvédelmi szakember, sem autósszervezet.
Hiányzó kontextus
Nem derül ki, hány jármű lépte túl a megengedett sebességet. A kérdőív módszertanáról sem esik szó. Hiányzik a rendszámkamerás megfigyelés adatvédelmi vonatkozása, a külföldi tapasztalatok bemutatása és a jogszabályváltozás menetrendje is.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.
