Ugrás a tartalomra
Gazdaság Fotó: KATRIN BOLOVTSOVA via Pexels.com

100 ezer forintra bírságolta a cégbíróság a Boston Consulting Groupot, mert nem közölte állami szerződéseit

· 5 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2026 októberében 100 ezer forintra bírságolta a Boston Consulting Groupot (BCG). A tanácsadó cég nem tett eleget a cégbíróság felszólításának, és nem árulta el, milyen közpénzes megbízásokat kapott az előző kormánytól. A végzés nem jogerős.

A Boston Consulting Group magyarországi cégét 100 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, mert a cég nem adott tájékoztatást az állami szervekkel kötött szerződéseiről. Az ügyről a K-Monitor átláthatósági szervezet számolt be. A cégbíróság 2026 októberében hozta meg a döntést, miután a BCG nem teljesítette a korábbi felszólítást. A bírság mellett további 100 ezer forint illetéket is be kell fizetnie, a végzés ellen azonban a cég még fellebbezhet.

A Boston Consulting Group egészségügyi tanulmányai és a per

Az ügy előzménye egy évek óta húzódó vita azokról az egészségügyi tanulmányokról, amelyeket az Orbán-kormány közpénzből rendelt meg a BCG-től. A 2020-as, Projekt Hippokratész nevű reformjavaslatért önmagában bruttó 352 millió forintot fizettek. A Belügyminisztérium döntés-előkészítő adatokra hivatkozva tíz évre zárolta volna az anyagot.

A K-Monitor ezért pert indított a Belügyminisztérium ellen, és közérdekű adatként nemcsak a tanulmány, hanem a minisztérium és a BCG közötti szerződés kiadását is kérte. Első fokon a bíróság elutasította a keresetet. A Fővárosi Ítélőtábla viszont úgy ítélte meg, hogy a minisztérium nem indokolta meg kellőképpen a titkosítást, ezért kötelezte a dokumentum kiadására. A Kúria 2024 nyarán megváltoztatta ezt a döntést: kimondta, hogy a tárcának nem kell kiadnia az egészségügy átalakításáról szóló tanulmányt.

Hirdetés

A Magyar Péter vezette Tisza-kormány 2026 november elején maga hozta nyilvánosságra a 2020 és 2024 között készült, hat dokumentumból álló teljes BCG-csomagot. A cégbírósági eljárás ettől függetlenül folyt tovább, mert az a cég adatszolgáltatási kötelezettségéről szólt, nem a tanulmányok tartalmáról.

Mit mondott ki a cégbíróság

A K-Monitor 2025-ben közvetlenül a BCG ellen is eljárást kezdeményezett. A szervezet a céget nyilvántartó cégbírósághoz fordult, és azzal érvelt, hogy a Boston Consulting Group nem működik törvényesen, ha nem ad tájékoztatást arról, kikkel szerződött közpénzből. A BCG szerint a K-Monitornak előbb az állami szervektől kellett volna adatot igényelnie, ezt az érvet azonban a cégbíróság nem fogadta el.

A bíróság az információszabadságról szóló törvényre hivatkozott, amely szerint tájékoztatási kötelezettség terheli azt a természetes vagy jogi személyt, illetve szervezetet, amely az államháztartás alrendszerébe tartozó szervvel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít. A végzés megállapította, hogy a cég nem tartotta be a rá vonatkozó jogszabályokat, és működése törvénysértő volt. Ezért a cégtörvény 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazta, és felszólította a céget a törvénysértő állapot megszüntetésére.

Precedens lehet az állammal üzletelő cégeknek

A K-Monitor szerint Magyarországon korábban még nem bírságoltak meg céget az átláthatósági szabályok megsértése miatt. A szervezet értelmezésében a döntés azt jelenti, hogy minden államháztartási szervekkel üzletelő cégnek számolnia kell azzal, hogy üzleti kapcsolatairól bárkinek tájékoztatást kell adnia. A 100 ezer forintos bírság a 352 milliós megbízási díjhoz képest csekély összeg, a döntés jelentősége tehát elsősorban jogi. Hogy a végzés megáll-e, az a BCG esetleges fellebbezésén múlik.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A cikk célja egy átláthatósági jogeset ismertetése, amelyet az előző kormány titkolózásának történetébe illeszt. A keretezés kritikus a korábbi kormánnyal szemben, de nagyrészt dokumentált tényekre épül.

Nyelvi eszközök

A szerző néhol erősebb igéket használ: a cégbíróság „pénzbírsággal sújtotta” a BCG-t, a minisztérium pedig „elzárta a nyilvánosság elől” a tanulmányokat. A „nem árulták el” fordulat is a titkolózás képzetét erősíti. A bírósági végzést hosszan, szó szerint idézi, ami a jogi tartalmat pontosan adja vissza.

Forráskezelés

Az írás szinte kizárólag a K-Monitor beszámolójára és a végzés idézetére támaszkodik. A BCG álláspontja csak egy mondatban, közvetve jelenik meg, saját nyilatkozatot a cégtől nem közöl, és a volt Belügyminisztérium képviselőit sem szólaltatja meg.

Hiányzó kontextus

Arról nem esik szó, hogy a cég fellebbez-e, és hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok mit tartalmaznak. A bírság csekély összegét sem veti össze a megbízások értékével. A „korábban még nem bírságoltak” állítás egyetlen érdekelt forrásból származik, független megerősítés nélkül.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Gazdaság Fidesz: Több milliárd forintos kárt okozhat a családoknak és az építőiparnak az Otthon Start kivezetése Belföld Péntek este embert gázolt a 4-6-os villamos az Erzsébet körúton, a Király és a Dob utca között Belföld A Győri Ítélőtábla elutasította a darnózseli gyilkos perújítási kérelmét, a végzés nem jogerős