Ugrás a tartalomra
Gazdaság Fotó: Arina Krasnikova via Pexels.com

Az Eurobarométer szerint a magyar háztartások mindössze 22 százaléka tart otthon élelmiszer-tartalékot

· 7 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: Az Eurobarométer 2024 tavaszi felmérése szerint a magyar háztartásoknak csak 22 százaléka tart otthon vészhelyzeti élelmiszer-tartalékot, Ausztriában ez az arány 58 százalék. Az Európai Unió 72 órás önellátást ajánl. A magyar válaszadók 41 százaléka viszont legfeljebb három napig tudná saját készletből ellátni magát, ha leállna az élelmiszer-ellátás.

A vészhelyzeti élelmiszer-tartalék terén Magyarország az uniós mezőny alsó harmadában áll, pedig egyre több kormány és katasztrófavédelmi hatóság kéri a lakosságot, hogy tartson otthon néhány napra elegendő tartós élelmiszert, ivóvizet és alapvető felszerelést. A készletre áramszünet, természeti csapás vagy ellátási zavar esetén lehet szükség. Az Európai Bizottság által működtetett Eurobarométer 2024 tavaszi felmérésének tagállami adatai szerint az ajánlások és a háztartások tényleges felkészültsége között jelentős a különbség.

Három naptól két hétig: országonként eltérő ajánlások

A Newsweek 2026. október 28-i összesítése 33 országot sorol fel, ahol a hatóságok vészhelyzeti készletezést javasolnak a háztartásoknak. A franciaországi Normandia regionális hatóságai nyilvános felhívásban sürgették a felkészülést, az Egyesült Királyságban pedig konzervek és alapkészletek otthoni tárolását ajánlották. A javasolt minimális időtartam országonként eltér. Ausztria 10–14 napot, Németország 10 napot ajánl. Svédország, Norvégia, Svájc, Észtország, Tajvan, Új-Zéland és Japán egyhetes tartalékot javasol, míg Franciaországtól és az Egyesült Királyságtól Kanadán, Mexikón és Dél-Amerikán át Izraelig és a Fülöp-szigetekig a 72 órás ajánlás vált általánossá. Az Egyesült Államokban a Ready.gov több napra elegendő készletet kér, de pontos időtartamot nem határoz meg.

Az Európai Bizottság 2025 márciusában fogadta el a Preparedness Union stratégiát, amely a 27 tagállam lakosságának legalább 72 órás önellátást ajánl. Az uniós ajánlások azért húzzák meg a határt ennél az időtartamnál, mert egy nagyobb krízis után nagyjából ennyi idő kellhet a károk felméréséhez, az utak megtisztításához és az ellátás megszervezéséhez. Ezalatt a mentő- és katasztrófavédelmi egységek a közvetlen életveszélyben lévőket segítik, a többi háztartásnak pedig önállóan kell boldogulnia. Magyarországon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részletes útmutatót készített egy legfeljebb 20 kilogrammos veszélyhelyzeti csomagról, amelyre kitelepítéskor lehet szükség. A csomagba nem romlandó élelmiszer, személyenként legalább egy liter ivóvíz, iratok, készpénz és a rendszeresen szedett gyógyszerek kerülnek.

Hirdetés

Az élelmiszer-tartalék a magyar háztartások egyötödénél van meg

Az Eurobarométer felmérése szerint az EU egészében a válaszadók 29 százaléka tart otthon vészhelyzeti élelmiszer- és italkészletet. Főzésre és tisztálkodásra szánt víztartaléka 20 százaléknak van, és ugyanennyien tartanak elemes rádiót. A tagállamok között ötszörös a különbség: Ausztriában 58, Máltán 52, Finnországban 51, Németországban 48 százalék készletez, Lengyelországban viszont csak 11, Dániában és Portugáliában 14, Bulgáriában pedig 15 százalék. Magyarország 22 százalékkal a 20–21. helyen áll. A tartalék ivóvíz terén a 11 százalékos magyar arány a harmadik legalacsonyabb az unióban.

Arra a kérdésre, hány napig tudnák élelmezni magukat, ha leállna az élelmiszer-ellátás, a magyar válaszadók 18 százaléka felelte, hogy legfeljebb egy napig vagy addig sem. Ez Romániával holtversenyben a legmagasabb arány az EU-ban, ahol az átlag 11 százalék, Finnországban, Svédországban és Máltán pedig mindössze 2 százalék. További 23 százalék két-három napig tudna gazdálkodni, így a magyar háztartások 41 százaléka nem érné el a 72 órás ajánlást. Ugyanakkor a válaszadók harmada egy hétnél tovább is kitartana, ami nagy szóródást mutat.

A felkészülés akadálya a pénz és az idő

A magyarok tisztában vannak a kockázatokkal. A felmérés szerint 48 százalékuk érzi magát személyesen kitettnek a szélsőséges időjárásnak, ami Szlovéniával együtt a legmagasabb arány az unióban. A kritikus infrastruktúra, például az áram- és vízellátás leállásától 36 százalékuk tart, miközben az uniós átlag 21 százalék. A magyar válaszadók 55 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy nincs ideje vagy anyagi forrása felkészülni a katasztrófákra. Ennél magasabb arányt csak Lengyelországban (57%) mértek. A megkérdezettek 62 százaléka szerint nincsenek jól felkészülve, és 70 százalékuk több gyakorlati tájékoztatást várna a hatóságoktól.

A tagállami adatok alapján a 72 órás ajánlás és a tényleges otthoni készletek közti különbség ott a legnagyobb, ahol a válaszadók többsége idő- vagy pénzhiányra hivatkozik. Eközben a nem uniós tag Moldova 2026. november 19. és 21. között tartja első országos lakossági felkészülési kampányát. A kampányban a válságkezelési központ családi útmutatót, vészhelyzeti hátizsákot és egy mobilalkalmazás új riasztási funkcióját mutatja be.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
A Forrás: atlatszo.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

Az atlatszo.hu adatközlő cikke azt akarja megmutatni, mennyire lemaradt Magyarország a lakossági válságfelkészülésben az uniós ajánlásokhoz és a tagállamokhoz képest. A szöveg alapvetően tényközlő, és a felmérés számaira épül.

Nyelvi eszközök

A szerző több helyen értékelő kifejezéssel erősíti az adatokat, például „hatalmas szakadék van”, „óriási különbséget mutat” és „Beszédesek azok a válaszok”. A „napról napra élő magyar háztartások” fordulat szociális helyzetet sugall, amelyet a felmérés nem mért. A cikk közepén ráadásul egy kapcsolódó cím is megjelenik az inflációról, amely nem tartozik a témához.

Forráskezelés

A forrásai jól azonosíthatók: az Eurobarométer, a Newsweek, az uniós stratégia és a katasztrófavédelmi útmutató. A cikk viszont nem szólaltat meg sem hazai szakértőt, sem a katasztrófavédelem képviselőjét, és nem kérdezi meg őket arról, hogyan reagálnak a tájékoztatás iránti igényre.

Hiányzó kontextus

A szöveg említi, hogy négy összeadódó kockázat indokolja a felkészülést, de ezeket nem sorolja fel. Nem tér ki arra sem, hogy a 2024-es adatfelvétel óta változott-e a helyzet, mekkora a felmérés mintája, és mennyibe kerülne egy háztartásnak egy 72 órás készlet. Utóbbi a pénzhiányra vonatkozó adat értelmezéséhez fontos volna.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Gazdaság Fidesz: Több milliárd forintos kárt okozhat a családoknak és az építőiparnak az Otthon Start kivezetése Gazdaság 100 ezer forintra bírságolta a cégbíróság a Boston Consulting Groupot, mert nem közölte állami szerződéseit Gazdaság Legfeljebb 93 milliárd forintot csoportosít át a kormány a Széchenyi Kártya Program 2026-os támogatására