OkosHír: Hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a MÁV XIII. kerületi irodabérlése kapcsán, miután a Közlekedési és Beruházási Minisztérium feljelentést tett a vasúttársaság korábbi vezetése által megkötött szerződés miatt. A tárca szerint több mint félmilliárd forintos vagyoni kárt okozott, hogy a vasúti forgalomirányítás speciális részlegeit egy beköltözésre alkalmatlan, magántulajdonú irodaházba költöztették át a vasúttársaság saját ingatlanjaiból.

A Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást hűtlen kezelés gyanújával, miután a Közlekedési és Beruházási Minisztérium feljelentést tett a MÁV Metropol irodaházba költöztetése miatt. A minisztériumi feljelentés alapját a vasúttársaságnál lefolytatott belső vizsgálat képezi, amely megállapította, hogy a XIII. kerületi, havi ötvenmillió forintért bérelt épület átvétele önmagában mintegy 511 millió forintos vagyoni kárt okozott a vasúttársaságnak. Bár a bérleti szerződést tíz évre kötötték meg, a kulcsfontosságú forgalomirányítási egységek a beköltözésre alkalmatlan műszaki állapotok miatt a szerződéskötés után másfél évvel sem tudták megkezdeni a munkát az új helyszínen.

Az ingatlan bérlésének előzményei a korábbi kormányzati ciklusig nyúlnak vissza, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2024 nyarán eredetileg az Építési és Közlekedési Minisztérium részlegei számára vette bérbe a létesítményt. A tárca munkatársai azonban soha nem vették át az irodaházat, így az állami vagyonkezelő hónapokon keresztül feleslegesen fizette a bérleti díjat az üresen álló szintek után. Hogy a folyamatos veszteséget elfedjék, a vagyonkezelő vezetése 2024 őszén felajánlotta a bérleményt a MÁV-nak, ahol Dányi Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes irányításával megkezdték a vasúttársaság speciális egységeinek átirányítását.

Kockázatok és megkerült eljárásrend

A döntés nyomán olyan kiemelten érzékeny rendszerek áttelepítését határozták el a Keleti pályaudvar mögötti, saját tulajdonú Kerepesi úti épületekből, mint a Központi Forgalomirányítás és az Üzemirányítási Központ. Szakmai feljegyzések már az előkészítés során rögzítették, hogy a komplex vasúti informatikát és távközlést használó részlegek átköltöztetése komoly üzemeltetési kockázatokkal jár, az épület ráadásul alapos átalakítások nélkül nem alkalmas a fogadásukra. Ennek ellenére a korábbi közlekedési miniszter, az azóta ellenzékbe vonult Lázár János részvényesi határozattal utasította a vasúttársaságot a bérleti megállapodás aláírására, megkerülve ezzel a cég igazgatóságának és felügyelőbizottságának érdemi döntéshozatalát.

Hirdetés

Dányi Gábor a bírálatokra reagálva azzal védekezett, hogy az épület az irodai rendeltetésnek megfelelő állapotban volt, ami jogilag elválik a beköltözhetőség műszaki feltételeitől, a részvényesi határozat előkészítése pedig bevett gyakorlatnak számított. Hozzátette, hogy a lépéstől a saját ingatlanok eladásából származó egymilliárd forintos bevételt és jelentős fenntartási megtakarítást vártak, valamint az újonnan létrehozott Országos Haváriaközpont elhelyezését is meg kellett oldaniuk. Lázár János szintén elhárította a személyes felelősséget, kiemelve, hogy a helyszínt az állami vagyonkezelő jelölte ki, a bérleti engedély pedig a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozott, így a tárca csupán jogszabályi kötelezettségét teljesítette.

Egymásra mutogató döntéshozók

Gulyás Gergely korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy hivataluknak kizárólag jóváhagyási joga volt a bérleti szerződések felett, a döntési vagy javaslattételi kezdeményezés mindig az elhelyezést kérő szervektől érkezett. A Metropol irodaházat birtokló cégcsoport képviselői közölték, hogy piaci áron, jóhiszeműen jártak el, és a hatóságok nem keresték meg őket. Értelmezésük szerint a büntetőeljárás a korábbi kormányzati szervek és az állami vállalatok közötti elhúzódó hatásköri vita jogi következménye.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A Telex tényfeltáró riportjának célja bemutatni a korábbi minisztériumi vezetés és az állami cégek közötti koordinálatlan, pazarlónak bemutatott ingatlanügyleteit, amelyek végső soron büntetőfeljelentéshez vezettek. A cikk azt a narratívát építi fel, hogy a szakmai szempontokat felülírták a bürokratikus kármentési kísérletek, és egy korábbi hiba elfedése érdekében erőltették rá a MÁV-ra a használhatatlan bérleményt.
Nyelvi eszközök A tudósítás szemléletes hasonlatokat alkalmaz a döntés súlyának érzékeltetésére, például amikor a vasúti irányítás áthelyezését úgy írja le, mintha „a ferihegyi repülőtér légi irányítását költöztetnék egy külső helyszínre”. Emellett olyan minősítő fordulatokkal erősíti a döntéshozatal felelőtlen jellegét, mint a „potyára fizetett irodaház” kifejezés, miközben az érintett szereplők védekezését korrekt módon, közvetlen idézetekkel közli.
Forráskezelés A szerző kifejezetten sokoldalú forrásbázisra támaszkodik: belső MÁV-os informátorok állításai mellett hivatalos vizsgálati jelentésekre, minisztériumi dokumentumokra, valamint a korábbi döntéshozók — köztük Lázár János, Gulyás Gergely, Dányi Gábor és az ingatlantulajdonos képviselői — részletes válaszaira épít.
Hiányzó kontextus Bár a cikk alaposan kitér a költözés körüli zavarokra és a bérleti díj veszteségeire, nem mutat be részletes gazdasági kalkulációt arra vonatkozóan, hogy a felszabaduló vasúti ingatlanok eladása és üzemeltetésük megszüntetése valóban mekkora megtakarítást hozhatott volna hosszabb távon a vállalatnak.

(Forrás: telex.hu)