OkosHír: Nyilvános adatbázist indított a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, amely a Széchenyi Terv Plusz beruházásaiban részt vevő cégeket és beszállítókat listázza. A naponta frissülő rendszerben a beruházások összege mellett közvetlenül korrupciós kockázatokat vagy visszaéléseket is be lehet jelenteni.

Közvetlenül lekérdezhetővé váltak az Európai Unió által finanszírozott hazai fejlesztések kivitelezői, valamint alvállalkozói adatai azon a felületen, amelynek elindulásáról Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter számolt be a Facebook-oldalán. A tárcavezető tájékoztatása alapján a rendszer a 2021–2027-es programozási időszakban odaítélt források útját mutatja be, így a nyilvánosság számára elérhetővé válik, hogy az egyes településeken milyen cégek működtek közre a projektekben, illetve milyen költségvetéssel zárultak a beruházások.

A felület nemcsak a nyertes fővállalkozókat, hanem a beszállítókat és közreműködő vállalatokat is feltünteti, miközben a cégekre keresve láthatóvá teszi azok egyéb nyertes pályázatait is. A miniszter közlése szerint az újítás „mérföldkő lehet a hazai fejlesztéspolitikában”, mivel ilyen részletességgel a kormányzat korábban még nem tette közzé a beszállítói kör adatait. A portálon adatvizualizációk segítik a tájékozódást, továbbá beépítettek egy bejelentőfunkciót is, amellyel a lakosság közvetlenül jelezheti, ha egy-egy támogatásnál felmerül a nem megfelelő felhasználás vagy a korrupció gyanúja.

Már több ezer szerződés adata böngészhető

A nyilvántartás a mostani európai uniós fejlesztési ciklus, a Széchenyi Terv Plusz program folyamatban lévő és lezárt elemeit tartalmazza, amely keretében az operatív programokban eddig több mint 16 ezer hatályos szerződés köttetett, mintegy 5700 milliárd forint értékben. A minisztériumi bejelentés szerint a rendszerben szereplő adatokat naponta frissítik a fejlesztéspolitikai adatbázisokból.

Hirdetés

Az új kereső egy átfogóbb kormányzati transzparencia-hullám része, miután a Miniszterelnökség augusztusban a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, október elsején pedig a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásairól tett közzé térképes, grafikonos nyilvántartást. Bár a mostani fejlesztés valóban növeli a beszállítói adatok hozzáférhetőségét, a felület érdemi hatása a gyakorlati működés és a bejelentések kivizsgálásának nyomon követhetőségén fog múlni.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél: A szöveg a kormányzat elkötelezett átláthatóságát és az uniós pénzek tisztességes felhasználása iránti szándékát hangsúlyozza. Célja a minisztérium intézkedésének sikerként és történelmi nyitásként való bemutatása a közvélemény felé.
Nyelvi eszközök: A forrásszöveg kritika nélkül veszi át a miniszteri bejegyzés politikai felhangú fordulatait, köztük azt, hogy a felület révén „még könnyebben lehet az uniós pénzek útját nyomon követni”, illetve hogy a döntés „mérföldkő lehet a hazai fejlesztéspolitikában”. A szerző saját narrációjában sem választja el a kommunikációs üzenetet a puszta ténytől, tényként tálalva, hogy az adatbázis egyszerűbbé teszi a felügyeletet.
Forráskezelés: A hír kizárólag a szaktárcát vezető Lőrincz Viktória Facebook-bejegyzésére támaszkodik, egyetlen külső szakértőt, civil szervezetet vagy független korrupciókutatót sem szólaltat meg a felület valódi használhatóságáról.
Hiányzó kontextus: Nem esik szó arról, hogy az alvállalkozói láncok transzparenciája és az uniós pénzek ellenőrzése az Európai Bizottság által támasztott jogállamisági és forráslehívási elvárások közvetlen következménye, ahogyan arról sincs információ, hogy az oldalon tett lakossági bejelentéseket mely szervezet és milyen jogi kötelezettséggel köteles kivizsgálni.

(Forrás: telex.hu)

Kapcsolódó cikkeink