Az amerikai diplomácia júliusban közzétette a „Civilizációs kötelékek, a demokratikus ellenálló képesség és a jogállamiság fejlesztése Európában” elnevezésű támogatási programját. A projekt keretében civil szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek pályázhatnak egymillió és hárommillió dollár közötti forrásokra. A felhívás kifejezett célja az európai szuverenitás megerősítése, valamint a szólásszabadság védelme.
A német kancellár, Friedrich Merz nyilvánosan fejezte ki aggodalmát a program kapcsán. Merz kijelentette, hogy a külföldi politikai finanszírozás tiltott Németországban, és elutasítja a választásokba való külső beavatkozást. Az amerikai jogszabályok szintén tiltják külföldi pártok közvetlen állami támogatását, a forrásokból azonban civil vagy szakértői szervezetek részesülhetnek.
Nemzetközi diplomáciai és politikai kapcsolatok
A támogatási program meghirdetése egybeesett Orbán Viktor amerikai látogatásával. A politikus a sportesemények mellett a Fehér Házat és az amerikai Külügyminisztériumot is felkereste. Az amerikai tisztviselők korábban több európai kutatóintézettel és párttal is kapcsolatba léptek. JD Vance amerikai alelnök áprilisban a Fidesz mellett kampányolt, korábban pedig találkozott az AfD képviselőivel is.
Az amerikai külügyminisztérium munkatársai, köztük Sarah Rogers és Samuel Samson, a közelmúltban több európai fővárosban tárgyaltak. Samson Franciaországban Marine Le Pen védelmében tett lépéseket, valamint Budapesten is egyeztetett külügyi vezetőkkel. Rogers magyarországi látogatása során az európai digitális szabályozásokat bírálta, és a szövetségi kapcsolatokat méltatta.
Gazdasági érdekek és technológiai szabályozások
Az amerikai diplomácia kiemelten foglalkozik az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályával. Az Európai Unió szabályozása elsősorban a nagy méretű amerikai technológiai vállalatok működésére terjed ki. A washingtoni kormányzat álláspontja szerint a szabályozás korlátozza a szólásszabadságot az online térben.
Az üggyel kapcsolatban több magyar kutatóintézetet és elemzőközpontot is megkerestek a sajtó képviselői. A Nézőpont Intézet közölte, hogy nem tervez részt venni az amerikai támogatási programban. A megkérdezett egyéb szervezetektől és az amerikai külügyminisztérium illetékes hivatalától nem érkezett válasz a feltett kérdésekre.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti cikk elsődleges célja annak bemutatása, hogy a Trump-adminisztráció állami támogatási programokon keresztül próbálja befolyásolni az európai belpolitikát és a jobboldali hálózatokat, párhuzamot vonva a korábbi magyar kormányzat nemzetközi építkezésével.
Az eredeti szöveg szerzője minősítő és érzelmileg feltöltött kifejezésekkel él a semleges tényközlés helyett. Például a magyar politikai szereplők nemzetközi kapcsolatait leírva a
szekértolóiszót használja, míg a külföldi szereplőknél a
szélsőjobboldali politikusbélyeget alkalmazza. Emellett a
Trump-kormányzat nem engedte el egykori legfontosabb európai szövetségesének a kezétkijelentés szubjektív feltételezést sugall konkrét bizonyítékok nélkül.
A szöveg több meg nem nevezett forrásra és lapértesülésre épít. A Washington Examiner hivatkozásánál a szerző elismeri:
egyelőre nem tudni, hogy Orbán kikkel találkozott és hogy a megbeszélések folyamán miről volt szó. Bár a cikk korrekten jelzi a megkérdezett intézmények válaszának hiányát, a végső következtetéseket részben válasz nélkül maradt kérdésekre alapozza.
A cikk nem ismerteti az amerikai diplomáciai civil támogatási programok történetét, amelyek mind a demokrata, mind a republikánus kormányzatok alatt jelen voltak Európában. Továbbá az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályának (DSA) jogi hátterét és az amerikai technológiai vállalatok adatvédelmi aggályait is csak felületesen, a politikai narratívának alárendelve mutatja be.
