Oroszország a frontvonalon túli ukrán városokat is bevonta a megszállt területek parlamenti választásába

Háromnapos parlamenti voksolást tartanak Oroszországban, amely a tizenegy időzónára kiterjedő szavazás mellett az orosz hadsereg által ellenőrzött ukrajnai területeket is magában foglalja. A Krím-félszigeten, valamint a Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területeken a frontszolgálatot teljesítő katonák már augusztus vége óta leadhatják szavazataikat, miközben a lakosság számára szeptember harmadik hétvégéjén nyitották meg az urnákat. Az orosz hatóságok a négy megszállt régióban összesen tizenegy egyéni választókerületet alakítottak ki, amivel a katonai jelenlétet kívánják beépíteni az orosz állami és jogi intézményrendszerbe.

Ukrán diplomáciai források beszámolói szerint az orosz adminisztráció mintegy öt és fél millió választópolgárral kalkulál ezekben a térségekben, ahol hozzávetőleg háromezer-ötszáz választási bizottságot állítottak fel. A kormánypárt, az Egységes Oroszország már május végén lebonyolította a helyi előválasztásokat, és kijevi becslések alapján legalább tizennyolc jelöltje szerezhet mandátumot az Állami Dumában. Bár a szavazólapokon a kommunisták, a Liberális Demokrata Párt és az Igazságos Oroszország is szerepel, e formációk korábban mind egyhangúlag támogatták a területek annektálását, a háború ellen fellépő Jabloko párt országos listáját pedig a legfelsőbb bíróság augusztusban törölte a nyilvántartásból.

Frontvonalon túli körzetek és vitatott mandátumok

A választási körzetek kijelölése során az orosz döntéshozók nem a tényleges katonai ellenőrzést, hanem a korábbi ukrán megyék teljes közigazgatási kiterjedését vették alapul. A 15-ös számú, horlivkai egyéni kerülethez például hozzárendelték Kramatorszkot, Szlovjanszkot és a kosztjantinyivkai térséget is, noha ezek a települések továbbra is ukrán fennhatóság alatt állnak. Ennek eredményeként az orosz parlamentbe úgy juthatnak be képviselők több mint félmillió választóra hivatkozva, hogy a választókerület jelentős része felett Moszkva nem gyakorol tényleges felügyeletet.

A szavazás lebonyolítását független nemzetközi szervezetek nem kísérik figyelemmel, miután az orosz vezetés nem küldött meghívást az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet választási megfigyelő részlegének. Bár az ODIHR kísérletet tett a hivatalos kapcsolatfelvételre, a szervezet nem kapott érdemi választ a megkereséseire. Ukrajna külügyi vezetése arra kérte a nemzetközi közösséget és a külföldi kormányokat, hogy tagadják meg a megszállt övezetekben született eredmények és megszerzett mandátumok elismerését, egyúttal szorgalmazta a szervezésben közreműködő tisztségviselők elleni szankciók kiterjesztését.