Transparency: A NAV adatbázisából sem derül ki a magántőkealapok valódi tulajdonosi háttere
Monori Marcell· 4 perc olvasás
Kép: Kontroll/YouTube
OkosHír: Bár a kormány a nyáron kötelezővé tette a magántőkealapok végső haszonélvezőinek nyilvánosságra hozatalát, az adóhatóság adatbázisából a szervezetek többsége továbbra sem azonosítható be. A Transparency International vizsgálata szerint az 1536 milliárd forintnyi állami vagyont kezelő alapok és alapkezelők adatai nagyrészt hiányoznak vagy pontatlanok, miközben több piaci szereplő egyáltalán nem teljesítette a törvényi előírást.
Az európai uniós támogatások lehívását célzó reformok részeként vezették be a magyarországi magántőkealapokra és kezelőikre vonatkozó szigorításokat, amelyek értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felületén kötelező közzétenni a tényleges tulajdonosi hátteret. A jogszabályi kötelezettség ellenére a gyakorlati megvalósítás súlyos hiányosságokat mutat, miután a korrupcióellenes szervezet adatigénylése feltárta a rendszer jelenlegi korlátait.
A Transparency International Magyarország júliusban fordult adatigényléssel a hatósághoz, megcélozva 45 darab, nem tisztán állami tulajdonú magántőkealap és 26 privát alapkezelő tényleges tulajdonosainak megismerését. A civil szervezet összesítése alapján ezek a magántőkealapok együtt 1536 milliárd forintnyi állami pénzt kezelnek, ami kiemelt közérdekűvé teszi a haszonélvezők személyének átláthatóságát.
A hatósági nyilvántartás szeptember 11-i állapota szerint a megkeresett magántőkealapok közül 12, az alapkezelők közül pedig 9 egyáltalán nem szerepelt a rendszerben. A NAV közlése alapján a hiány oka az volt, hogy az érintett szervezetektől nem érkezett meg az előírt adatszolgáltatás, vagyis a jogi kötelezettség ellenére elmulasztották a feltöltést.
Hirdetés
Az adatszolgáltatást teljesítő piaci szereplők esetében sem garantált az áttekinthetőség, mivel a dokumentumok egy része formai hibák miatt kereshetetlennek bizonyult az adatbázisban. A tulajdonosi érdekeltségek megjelölése számos esetben pontatlannak vagy hiányosnak bizonyult, aminek következtében a nyilvántartásból jelenleg a vizsgált alapok és kezelők többségénél nem derül ki, kik a végső haszonélvezők.
Narratíva és cél A cikk célja annak bemutatása, hogy a jogszabályi szigorítások ellenére az állami pénzeket kezelő magántőkealapok tényleges átláthatósága nem valósult meg a gyakorlatban. A beszámoló a civil szervezet vizsgálatára támaszkodva a hatósági végrehajtás és a piaci jogkövetés kudarcára irányítja a figyelmet.
Nyelvi eszközök A szöveg alapvetően hírszerű felépítésű, ugyanakkor a nyitó mondat „hiába módosították” fordulata eleve eredménytelenként keretezi a folyamatot. A szerző a mulasztás súlyát érzékeltetve szó szerint idézi a hatóság magyarázatát, miszerint „nem érkezett adatszolgáltatás”, az adatfeltöltések jellegét pedig úgy határozza meg, hogy a szereplők egy része „annyira hibásan töltötte fel” a dokumentumokat, hogy azok fellelhetetlenné váltak.
Forráskezelés A tudósítás kizárólag a Transparency International közleményére és az abban említett NAV-tájékoztatásra támaszkodik. A szerkesztőség nem kereste meg az adatszolgáltatást elmulasztó magántőkealapokat vagy azok kezelőit, és az illetékes szakminisztérium véleménye sem jelenik meg a leírásban.
Hiányzó kontextus Egyáltalán nem esik szó arról, hogy az adóhatóság indított-e mulasztási vagy felügyeleti eljárást a határidőt átlépő alapokkal szemben, illetve milyen jogszabályi bírságok vagy szankciók terhelik azokat, akik megtagadták vagy pontatlanul végezték el az adatszolgáltatást.
