Az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága támogatta Kapitány István miniszteri kinevezését. A szavazáson 12 igen és 3 tartózkodás mellett döntöttek a tisztségről.

Kapitány István a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy Magyarország két kőolajvezetékkel rendelkezik. Kijelentette, hogy ezeket a kapacitásokat a jövőben maximálisan ki kell használni. A cél az energia beszerzése a lehető legolcsóbb, legmegbízhatóbb és leghatékonyabb forrásokból. A miniszterjelölt rámutatott, hogy az ország rendelkezik opcionalitással a beszerzési irányok tekintetében. A rezsicsökkentett árak fenntarthatóságával kapcsolatban Kapitány István optimista várakozásokat fogalmazott meg. A kedvezőbb beszerzési feltételek elérése a modell alapja, amely lehetővé teszi a jelenlegi lakossági árak megtartását.

Uniós források és projektmenedzsment

A miniszterjelölt kitért a 10,4 milliárd eurónyi uniós forrás lehívásával kapcsolatos feladatokra is. A kormány már megkezdte a tárgyalásokat a forrásokról, amelyek 6,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és hitelt tartalmaznak. Kapitány közölte, hogy a kifizetéseknek szeptember végéig kell megtörténniük, haladékra nincs lehetőség. A struktúra kialakítása jelenleg is zajlik, a jelölt pedig jó esélyt lát a projektek sikeres megvalósítására.

(Forrás: demokrata.hu)

Az Eurostat legfrissebb gyorsbecslése szerint a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlag felett alakult az év első három hónapjában. Míg az Európai Unió egészében 1 százalékos, az euróövezetben pedig 0,8 százalékos éves bővülést mértek, a magyar GDP 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A hazai statisztikák negyedéves alapon 0,8 százalékos bővülést mutatnak. Ezzel Magyarország a növekedési rangsor első harmadába került, megelőzve többek között Írországot, ahol 2 százalékos visszaesést rögzítettek. A gazdasági folyamatokat támogatta a reálbérek 10,5 százalékos emelkedése és a 1,8 százalékos szinten stabilizálódott infláció.

Társadalmi mutatók és szegénységi statisztikák

Az uniós statisztikai hivatal adatai alapján a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya Magyarországon 19,5 százalékra mérséklődött. Ez az érték alacsonyabb az EU 20,9 százalékos átlagánál. A mutató javulása meghaladja a német és a francia adatokat is a vizsgált időszakban.

A statisztikák szerint 2010 óta jelentősen változott a lakosság érintettsége. Akkor a népesség több mint 30 százalékát fenyegette a szegénység, míg 2024-re ez az arány 20 százalék alá süllyedt. Különösen a gyermekes családok helyzete mutat javulást, ahol a veszélyeztetett kategóriába tartozók száma több százezerrel csökkent az elmúlt másfél évtizedben.

Beruházási ráta és építőipari várakozások

Magyarország 2024-ben az Európai Unió legmagasabb üzleti beruházási rátáját produkálta. A vállalkozások a hozzáadott értékük 28,4 százalékát fordították fejlesztésekre, szemben a 22,4 százalékos uniós átlaggal. Bár 2025 végén a beruházási volumen csökkenést mutatott, a kormányzat 2700 milliárd forint értékű új megállapodást rögzített.

A lakáspiacon az Otthon Start program indítása hozott változást. Az első negyedévben a lakásépítések száma 4,3 százalékkal emelkedett, az építési engedélyek száma pedig 64 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Szakértői becslések szerint 2026-ban az új lakások száma elérheti a 16-18 ezret, amennyiben a támogatási rendszerek változatlanok maradnak.

Az ipari termelés márciusi adatai szintén növekedést mutatnak, amit az elemzők a korábban bejelentett nagyberuházások termőre fordulásával magyaráznak. Az ipar a GDP 21 százalékát adta 2024-ben, így a szektor teljesítménye meghatározó a teljes gazdasági kép szempontjából.

(Forrás: demokrata.hu)