Az építkezés Kelet-Belfastban, Dundonald területén vette kezdetét. A diszkontlánc szokatlan beruházása mögött a sajátos északír szabályozási környezet áll. A vállalat korábban nem kapott engedélyt hagyományos élelmiszerüzlet létesítésére a helyszínen. A helyi törvények ugyanakkor lehetővé teszik, hogy egy kocsma építése esetén az egységhez egyéb kereskedelmi tevékenység is kapcsolódjon.

A beruházás terveit a piaci riválisok bíróságon támadták meg. Az ellenzők érvelése szerint a cég egy jogi kiskaput használ ki a terjeszkedéshez. A bíróság 2025 januárjában elutasította a keresetet, kimondva, hogy az innovatív megoldás önmagában nem jogellenes. A tervek szerint a 60 férőhelyes egység különálló egységként üzemel majd, és 2026 nyarán nyitja meg kapuit.

Szigorú engedélyezési feltételek

Észak-Írországban a szupermarketeknek összetett, kétlépcsős engedélyezési rendszerben kell helytállniuk. Az üzletnyitáshoz nemcsak egy felszabaduló engedélyt kell megszerezniük más vállalkozásoktól, hanem bizonyítaniuk kell a piaci igényt is. A szabályozás értelmében igazolni kell, hogy a környéken nincs elegendő hasonló kereskedelmi szolgáltatás.

A Lidl élelmiszerüzletként nem tudta teljesíteni ezt a feltételt a telített helyi piac miatt. A pubok kategóriájában viszont sikerrel járt a cég, mivel a közelben több kocsma is bezárt az elmúlt időszakban. Az új egység kínálatában a lánc saját márkás italai mellett helyi termékek is szerepelnek majd.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Pexels

Mark Rutte NATO-főtitkár a CNN-nek adott nyilatkozatában őszintének és nyíltnak minősítette a Donald Trumppal folytatott szerdai egyeztetését. A főtitkár elismerte a felek közötti jelentős véleménykülönbségeket, különösen az iráni katonai műveletek megítélése kapcsán. Rutte szerint az amerikai elnök csalódottságát fejezte ki, amiért a szövetségesek nem vettek részt közvetlenül a konfliktusban.

A találkozó után Donald Trump a Truth Social felületén adott hangot véleményének, ahol élesen bírálta a szervezet hatékonyságát. Az elnök bejegyzése szerint a NATO nem nyújtott segítséget az Egyesült Államoknak a szükséghelyzetben. Trump posztjában emellett Grönland kormányzását is kritizálta, „rosszul kormányzott jégtömbnek” nevezve a területet.

Feszültség a Hormuzi-szoros és az olajárak miatt

A washingtoni kormányzat és a NATO közötti viszony az iráni háború kitörése óta folyamatosan romlik. A feszültség forrása, hogy a tagállamok elutasították a Hormuzi-szoros katonai erővel történő megnyitását, amely az olajárak mérséklését célozta volna. Trump a tárgyalások előtt ismételten felvetette az észak-atlanti szövetségből való kilépés lehetőségét.

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt az elnök szavait idézve kijelentette, hogy a NATO „elbukott” a próbatételen. Leavitt szerint a tagországok hátat fordítottak az amerikai népnek, amely finanszírozza a védelmüket. A kormányzat hivatalos jegyzőkönyvet nem tett közzé a kétórás megbeszélésről, így nem tudni, Trump hivatalosan is megemlítette-e a kilépési szándékot.

Jogi korlátok és szövetségesi hozzájárulás

A NATO-ból való esetleges kilépésnek komoly jogi akadályai vannak az Egyesült Államokban. Egy 2023-as kongresszusi döntés értelmében az elnök nem léptetheti ki az országot a szervezetből a Szenátus kétharmados jóváhagyása nélkül. Ez a törvényi gát jelentősen csökkenti az elnöki retorika gyakorlati súlyát a szövetség jövőjét illetően.

Mark Rutte hangsúlyozta, hogy az európai országok valójában jelentős támogatást nyújtanak az amerikai műveletekhez. A tagállamok bázisokat, logisztikai hátteret és légteret biztosítanak az amerikai hadsereg számára. A főtitkár szerint a világ biztonságosabbá vált az iráni nukleáris képességek visszaszorításával, és a szövetségesek többsége jogszerűnek tartja az amerikai fellépést.

(Forrás: telex.hu)