A gödöllői Művészetek Házában rendezték meg azt az interaktív programsorozatot, amely a digitális világ gyermekekre gyakorolt hatásait vizsgálta. Az eseményen Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hangsúlyozta az online és offline tér közötti egyensúly megteremtésének fontosságát.
A tárcavezető beszédében kitért a minisztérium hármas felelősségi körére, amely az innovációt, a családpolitikát és a kultúrát foglalja magában. Hankó Balázs szerint a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia térnyerése mellett elengedhetetlen a valós közösségi kapcsolatok fenntartása. Kiemelte, hogy a kultúra szerepe ebben a folyamatban a nemzeti identitás megőrzése és megerősítése.
Statisztikák és a függőség kérdése
A miniszter az eseményen ismertetett adatok alapján korunk egyik legjelentősebb kihívásának nevezte a képernyőfüggőséget. Elmondása szerint a fiatalok hétköznapokon átlagosan hat-hét órát, míg a hétvégi napokon akár tíz-tizenkét órát is a digitális eszközök előtt töltenek.
Hankó Balázs kifejtette, hogy a függőségi viszonyok természete hasonló, függetlenül attól, hogy a tevékenység tárgya pozitív vagy negatív megítélés alá esik. A kormányzati stratégia célja, hogy a digitális jelenlétet közösségi élményekkel, játékkal és sporttal váltsák ki a fiatalok mindennapjaiban.
A program célkitűzései között szerepel egy olyan környezet kialakítása, ahol a technológiai vívmányok nem elszigetelik a felhasználókat, hanem a társadalmi kohéziót szolgálják. A miniszter figyelmeztetett: ha a digitális tér dominálja az életet, az a családi és ifjúsági közösségek meggyengüléséhez vezethet.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg a kormányzatot a hagyományos értékek (család, nemzet, kultúra) védelmezőjeként tünteti fel a modern technológia vélt vagy valós veszélyeivel szemben. A cél a technológiai függőség problémájának politikai és identitásalapú keretezése.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített, abszolút jelzőket használ a figyelem felkeltésére. Példa: „korunk legnagyobb függőségének nevezte” – ez a kijelentés rangsorolja a függőségeket (pl. a kábítószer- vagy alkoholfüggőséggel szemben) tudományos bizonyítékok nélkül. A „magyarrá tesz és magyarrá tart meg” fordulat pedig a kultúrát nem esztétikai vagy szórakoztató, hanem kizárólag identitáspolitikai eszközként definiálja.
A cikk kizárólag a miniszter állításaira támaszkodik. Hiányoznak a megszólaló szakértők (pszichológusok, szociológusok), akik árnyalhatnák a képernyőidőre vonatkozó statisztikákat vagy a függőség kialakulásának mechanizmusát. Nem esik szó arról sem, hogy az oktatási rendszer digitalizációja hogyan járul hozzá a megemelkedett képernyőidőhöz.
(Kép: Hankó Balázs – facebook reels-video képernyőkép)
