Belföld
Bodnár Zsuzsa kapta a Paul Lendvai-díjat az akkumulátorgyárakról szóló cikksorozatáért
A Bécsben élő Paul Lendvai író-publicista által alapított szakmai elismerést minden évben egyetlen újságíró kaphatja meg. A háromtagú kuratórium tagjai Kovács Zoltán (Élet és Irodalom), Bojtár B. Endre (Magyar Narancs) és Lipovecz Iván (HVG) voltak.
Az idei díjazott, Bodnár Zsuzsa az Átlátszó tényfeltáró portálon publikált cikksorozatával érdemelte ki a figyelmet. Írásaiban a Magyarországra települő, többségében kelet-ázsiai hátterű akkumulátorgyárak környezeti hatásait, különösen azok vízfogyasztási adatait vizsgálta. Az elemzések szerint a közel negyven érintett üzem összfogyasztása egy 500 ezer fős város igényeivel vetekszik.
Infrastruktúra-fejlesztés és közpénzek
A cikksorozat egyik központi eleme a gödi Samsung-gyárat kiszolgáló vízi közművek kiépítése. A beruházást a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi el 34,5 milliárd forint közpénz felhasználásával. A kutatás rávilágított, hogy miközben az ipari létesítmények kiszolgálására jelentős források jutnak, a lakossági vízhálózat több területen forráshiánnyal küzd.
Ez a második alkalom, hogy az Átlátszó munkatársa részesül az elismerésben. Korábban, 2015-ben Rádi Antónia vehette át a díjat a budapesti ingatlanértékesítési ügyeket feltáró sorozatáért. A tavalyi évben a 24.hu két újságírója, Vitéz F. Ibolya és Spirk József részesült a kitüntetésben.
A díjazott cikksorozat adatai szerint a hazai akkumulátoripari expanzió jelentős részben állami támogatások segítségével valósult meg. A kutatás során felhasznált adatok a nyilvános környezetvédelmi engedélyekből és közérdekű adatigénylésekből származnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás célja az oknyomozó újságírás társadalmi hasznosságának igazolása, miközben éles kontrasztot állít fel a kormányközeli gazdasági szereplők gyarapodása és a közszolgáltatások állapota között.
A forrás szubjektív, negatív konnotációjú kifejezéseket használ a kritikai él fokozására. Példák: „ingatlanmutyi”, „forráshiány miatt lepusztul”. Ezek a szavak nem csupán leírják a helyzetet, hanem azonnali értékítéletet is sugallnak az olvasónak.
A szöveg nem tesz említést az akkumulátorgyárak várható gazdasági előnyeiről (például adóbevétel, munkahelyteremtés), így a beruházásokat kizárólag környezeti és korrupciós kockázatként mutatja be. Elmarad annak részletezése is, hogy a lakossági vízhálózat állapota évtizedes strukturális probléma, nem kizárólag az aktuális beruházások következménye.
Kép: Bodnár Zsuzsa / FB
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Tizenkétmilliárd forintos vasúti felújítás kezdődik a Nyugati és Kőbánya-Kispest között
Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója bejelentette, hogy a vasúttársaság megkezdi a 100a jelzésű vonal egyik legforgalmasabb szakaszának rekonstrukcióját. A területen több mint hat évtizede nem végeztek a mostanihoz fogható mértékű pályafelújítást. A beruházás érinti a vágányhálózatot, a perontetőket és a gyalogos felüljárót is.
A szakaszon naponta 245 vonat közlekedik, az éves utasforgalom pedig eléri a tízmillió főt. A 12 milliárd forintos projekt finanszírozását a MÁV saját költségvetéséből biztosítja. A munkálatok befejezése után a jelenlegi 40 és 60 km/h-s sebességkorlátozások megszűnnek. Ez a teljes útvonalon összesen háromperces menetidő-javulást eredményez az év végétől.
Tervek és korábbi ígéretek
A fejlesztés a meglévő infrastruktúra javítására fókuszál, bár korábban felmerült a teljes újjáépítés lehetősége is. Lázár János 2014-ben úgy nyilatkozott, hogy a területen egy teljesen új állomás felépítése lenne indokolt. Akkor a politikus államhitel felvételét és magántőke bevonását is lehetségesnek tartotta a projekt megvalósításához.
A jelenlegi munkálatok során Kőbánya-Kispest állomáson szigetelik a vágányok közötti perontetőket. A gyalogos felüljáró állagmegóvása szintén a nyári menetrend idején valósul meg. A beruházás célja az üzembiztonság növelése a legforgalmasabb elővárosi vonalszakaszon.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg egy szükségszerű karbantartási folyamatot jelentős stratégiai beruházásként mutat be. A 60 éves időtáv említése a cselekvőképesség látszatát erősíti, miközben a 3 perces nyereség szerény eredmény a költségekhez képest.
Az eredeti forrás a „toldozni-foldozni” kifejezéssel pejoratív színben tünteti fel a részleges javításokat, miközben a mostani bejelentés is lényegében ilyen elemekből áll. A „teljesen új állomás kéne” idézet felidézése kontrasztot teremt a jelenlegi, kisebb léptékű valósággal.
A cikk nem ad magyarázatot arra, miért a MÁV saját forrásaiból történik a finanszírozás, és miért maradt el a 2014-ben vizionált, magántőke bevonásával tervezett teljes rekonstrukció. Szintén hiányzik a költség-haszon elemzés a 12 milliárd forint és a 180 másodperces időmegtakarítás viszonylatában.
Kép: Hegyi Zsolt/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Megdőlhet a felvételi rekord a 2026-os egyetemi jelentkezési időszakban
A felvételizők maximum hat szakot jelölhetnek meg az online rendszerben. A sorrend meghatározása döntő jelentőségű. Minden jelentkezőt az első olyan helyre vesznek fel, ahol eléri a meghatározott ponthatárt. A jelentkezési kedv több mint egy évtizedes csúcsra ért.
A tavalyi 129 730 fős létszám után idén várhatóan 130 ezer felett alakul a létszám. A növekedés hátterében kormányzati intézkedések állnak. Eltörölték a kötelező minimumponthatárokat és az emelt szintű érettségi követelményét. A nyelvvizsga-kötelezettség megszűnése szintén tömegesebb jelentkezéshez vezetett.
Rövidebb karrierutak és gyors váltások
A munkaerőpiaci szakértők szerint a fiatalok ma már 2–3 évente váltanak munkahelyet. A pályakezdők elsősorban a fejlődési lehetőséget és a magasabb fizetést keresik. A rugalmasság a modern karrier alapvető részévé vált. A teljes szakmaváltás sem ritka jelenség a digitális szektorokban.
A munkáltatók transzparens kommunikációval próbálják megtartani a fiatal tehetségeket. A fejlődési ív hiánya gyors fluktuációt eredményez a vállalatoknál. A Randstad 2026-os kutatása szerint 434 hazai vállalat küzd hasonló kihívásokkal.
A diploma értéke és a piaci igények
A toborzók szerint a diploma megítélése ma már pozíciófüggő. A tradicionális cégek ragaszkodnak a végzettséghez, a startupok viszont kompetenciaalapon választanak. A mérnöki, pénzügyi és informatikai területeken továbbra is elengedhetetlen a szakirányú papír.
Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője szerint a cégek ma már kész szakembereket keresnek. A „majd betanítjuk” szemléletet felváltotta a tapasztalat iránti igény. Az értékesítési és marketing szakmák iránti kereslet csökkenését jelzik egyes előrejelzések.
A legkeresettebbek a villamosmérnökök, az adattudósok és a kiberbiztonsági szakértők. A pályakezdők helyzete ugyanakkor nehezebbé vált. A gazdasági válság és a technológiai automatizáció miatt kevesebb junior pozíciót hirdetnek meg a cégek.
Mesterséges intelligencia a munkahelyeken
A hazai vállalatok 37 százaléka már használ mesterséges intelligenciát (MI). További 35 százalékuk nyitott a technológia bevezetésére. Az MI-t elsősorban adminisztratív és HR-feladatokra alkalmazzák. A cégek 54 százaléka a létszámcsökkentés eszközét látja az automatizációban.
Szakértők szerint az MI nem feltétlenül váltja ki az embert. A technológia inkább az automatizálható részfeladatokat veszi át. Ez növeli a hatékonyságot, de komplexebb tudást igényel a munkavállalótól. A kétkezi, magas szakértelmet igénylő munkák iránti kereslet folyamatosan nő.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős üzenetet közvetít: egyrészt ünnepli a felvételi rekordot, másrészt figyelmeztet a diploma utáni piaci nehézségekre. A cél a jelentkezők terelése a hiányszakmák és a technológiai tudatosság felé.
Az eredeti szöveg vészjósló és kategorikus kijelentéseket használ bizonyos szakmák kapcsán, például: „senkinek nem ajánlaná a marketinges szakmát”. Ez a megfogalmazás érzelmi alapú elrettentést alkalmaz a tényalapú pályaorientáció helyett.
A cikk kizárólag nagy toborzócégek (Hays, Randstad, Karrier Hungária) vezetőit szólaltatja meg. Hiányoznak az oktatáspolitikai szakértők, az egyetemi képviselők vagy maguk a pályakezdők, így a kép kizárólag a munkáltatói oldal igényeit tükrözi.
A szöveg említi a minimumponthatárok eltörlését, mint a létszámnövekedés okát, de nem részletezi ennek hosszú távú hatását az oktatás minőségére. Idézet az eredetiből: „A jelentkezők száma több mint egy évtizede nem volt ilyen magas, ami részben annak köszönhető, hogy a kormány eltörölte a minimumponthatárokat”. Ez elhallgatja azt a kockázatot, hogy a tömegképzés a diploma piaci értékének további hígulásához vezethet.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter: Nincs B terv, meg C terv. Mi ezt a választást meg fogjuk nyerni!
-
Közélet-Politika2 napja
Kocsis Máté szerint a tiszás jelöltek nincsenek tisztában azzal, hogy valójában milyen ügyet szolgálnak
-
Közélet-Politika1 napja
Nagy Márton lemondta a Nemzetgazdasági Minisztérium ausztriai kihelyezett értekezletét
-
Közélet-Politika2 napja
Ellentüntetők skandálása szakította meg Lázár János péceli lakossági fórumát
-
Közélet-Politika2 napja
Stratégiai visszalépést javasol az MSZP vezetése a 2026-os választásokra
-
Közélet-Politika2 napja
Navracsics Tibor 2029-re tervezi az új önkormányzati rendszer bevezetését
-
Közélet-Politika2 napja
Friedrich Merz üzent Orbánnak: Valaki önmagától elment tárgyalni Moszkvába, de nem ért el semmit
-
Közélet-Politika2 napja
Közbekiabálások és politikai vádak kísérik Lázár János lakossági fórumait