Gazdaság
Változatlanul hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően nem módosította a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjét. Az egynapos betéti kamat 5,50 százalékon, míg az egynapos fedezett hitel kamata 7,50 százalékon maradt. A döntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy bár a fogyasztói árindex a novemberi 3,8 százalékról decemberre 3,3 százalékra csökkent, a jegybank több bizonytalansági tényezőt is azonosított a gazdasági folyamatokban.
A jegybanki vezetés kiemelt figyelmet fordít az év eleji vállalati átárazásokra, amelyeket az inflációs pálya szempontjából meghatározónak tartanak. Varga Mihály rámutatott, hogy a szolgáltatások inflációja az előző időszakhoz képest emelkedett: az éves alapú mutató 7,2 százalékról 7,6 százalékra nőtt. Ezt a folyamatot elsősorban a telekommunikációs és a turisztikai szektorban végrehajtott áremelések generálták.
Kilátások és monetáris stratégia
A monetáris politika irányítója szerint a lakossági várakozások jelenleg magasabb szinten állnak, mint amit a jegybanki cél indokolna, ezért ezek letörése továbbra is prioritás. Az MNB friss közleménye szerint az áremelkedés üteme 2026 elején időlegesen a 3 százalékos inflációs cél alá kerülhet, azonban ezt követően várhatóan ismét megközelíti a 4 százalékos toleranciasáv felső szélét.
A piaci szereplők számára küldött üzenetében a jegybankelnök megerősítette a szigorú kondíciók fenntartásának szükségességét. Kiemelte, hogy a Monetáris Tanács körültekintően és ülésről ülésre dönt a kamatszintről, figyelembe véve a beérkező gazdasági adatokat. A jegybank 2024 szeptembere óta követi ezt a kiváró stratégiát, fenntartva a jelenlegi kamatkörnyezetet.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti közlemény és a tudósítás célja a jegybanki szigor fenntartásának legitimálása. A narratíva a csökkenő infláció ellenére a veszélyérzetet hangsúlyozza („bizonytalansági tényezők”), hogy elkerülje a piaci nyomást a kamatcsökkentésre vonatkozóan.
A szöveg autoriter és szakmai nyelvezetet ötvöz. Példa: „továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása”. Ez a megfogalmazás nem csupán tájékoztat, hanem utasítja a piacot a várakozások kiigazítására. A „várakozások jóval magasabban horgonyzottak” metafora a lakosságot állítja be a stabilitás gátjaként.
A szöveg kizárólag a jegybanki kommunikációra támaszkodik, hiányoznak a független elemzői vélemények vagy a gazdasági növekedésre gyakorolt hatások bemutatása. Elhallgatja, hogy a 6,50 százalékos alapkamat a 3,3 százalékos infláció mellett kiugróan magas reálkamatot jelent, ami bár fékezi az inflációt, jelentős terhet ró a hitelpiacra és a beruházásokra.
Kép: Varga Mihály/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
A magyar munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra mérséklődött a KSH adatai szerint
Míg 2010-ben a nemzetgazdaság több mint 600 ezer regisztrált álláskeresőt tartott számon, addig 2025-re ez a szám 220 ezer főre csökkent. A foglalkoztatottság bővülését a kormányzati kommunikáció az elmúlt 15 év ipari beruházásaival, új gyárak és kutatóközpontok létesítésével magyarázza. Ezek a fejlesztések a kevésbé fejlett régiókat is érintették.
Adókedvezmények és bérpolitikai célkitűzések
A munkaerőpiaci folyamatokat különböző célzott adókedvezmények is befolyásolják. A 25 év alattiak, a családosok és az édesanyák számára biztosított kedvezmények mellett a vállalkozások támogatása is központi eleme a gazdaságpolitikának.
A minimálbér összege jelenleg bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint. Ez az előző évhez képest 11, illetve 7 százalékos növekedést jelent. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében kiemelte, hogy a minimálbér 15 év alatt csaknem a négyszeresére emelkedett. A kormány távlati célként tűzte ki, hogy az átlagbér elérje az 1 millió forintot a következő ciklus végére.
Politikai narratívák ütköztetése
A kormányzati gazdaságpolitika éles különbséget tesz a 2010 előtti és utáni időszak között. A jelenlegi kabinet szakemberei szerint a korábbi kormányok adóemelései és megszorításai vezettek a 2010-es magas munkanélküliséghez. Ezzel szemben a jelenlegi stratégia a segélyezés helyett a munkahelyteremtésre és a beruházások ösztönzésére fókuszál.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy sikernarratívát épít fel, amely a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját kizárólagos pozitívumként, a 2010 előtti időszakot pedig kudarcként tünteti fel. A cél a választók meggyőzése a gazdasági stabilitásról a közelgő választások előtt.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített és elfogult kifejezéseket használ, mint például a „nemzeti kormány” (önelnevezésként, pozitív konnotációval) szemben a „baloldali kormányok” (megbélyegző éllel) kifejezéssel. Olyan jelzőket alkalmaz, mint a „látványos beruházások” vagy a „szorosan összefüggenek”, amelyek tényként tálalnak feltételezett okozati összefüggéseket.
A szöveg elhallgatja az infláció hatását a bérek reálértékére. Miközben a minimálbér „négyszeres” emelkedését hangsúlyozza, nem említi a vásárlóerő változását. Továbbá a munkanélküliségi adatoknál nem esik szó a közfoglalkoztatásról, amely statisztikailag javítja a mutatókat, de nem feltétlenül jelent piaci alapú elhelyezkedést. Kimarad az országos munkaerőhiány említése is, amely a beruházások egyik legnagyobb korlátja.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
KSH: Közel kilencszázalékos bővüléssel zárta a 2025-ös évet a magyar építőipar
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 utolsó hónapjában az építőipari kibocsátás jelentős élénkülést mutatott. A nyers adatok szerinti 8,9 százalékos növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan kiigazított indexek alapján a termelés 6,7 százalékkal volt magasabb a novemberi szintnél.
Eltérő dinamika az építményfőcsoportoknál
Az épületek építése 8,4 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,5 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi kategórián belül az út- és vasútépítést tömörítő alágazat 53,8 százalékos bővülést produkált. Ezzel szemben a legnagyobb súlyú terület, a speciális szaképítés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A vállalati méret nem mutatott éles különbséget a teljesítményben. A kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt növelni tudták termelésüket az év utolsó hónapjában. A 2025-ös év egészét tekintve az építőipar 2,8 százalékos volumennövekedést ért el a 2024-es bázisévhez viszonyítva.
Ellentmondásos jelek a rendelésállományban
A jövőbeni kilátásokat tükröző új szerződések volumene 5,2 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 15,1 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a teljes szerződésállomány december végén 48,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A hatalmas állománytöbblet kizárólag az egyéb építményekhez köthető, ahol 84,9 százalékos az emelkedés. Az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány ezzel szemben 8,5 százalékkal zsugorodott. Ez a kettősség szerkezeti átrendeződést mutat az ágazaton belül.
Emelkedő árak a szektorban
Az építőipari termelői árak 2025-ben átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A negyedik negyedévben a speciális szaképítésben mérték a legmagasabb, 5,8 százalékos drágulást. Az árak emelkedése folyamatos maradt az év végén is, hiszen az utolsó három hónapban 0,8 százalékos volt a drágulás az előző negyedévhez képest.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy hivatalos statisztikai gyorstájékoztató, amelynek célja a tényszerű adatközlés. A narratíva ugyanakkor a növekedési mutatókat helyezi előtérbe, miközben a szerkezeti problémákat (pl. a speciális szaképítés visszaesését) csak a részletek között említi.
A szöveg kerüli a jelzőket, de a számok tálalása szelektív fókuszt alkalmaz. Az eredeti szöveg kiemeli: „út, vasút építése alágazat termelésének 53,8 százalékos növekedése áll” a háttérben, ami pozitív konnotációt ad egy olyan adatnak, amely valójában a szektor egészségtelen függőségét mutatja egyetlen területtől.
A jelentés nem tér ki a 48,9 százalékos szerződésállomány-növekedés forrására. Elhallgatja, hogy ez az extrém ugrás jellemzően nagyértékű állami/uniós infrastrukturális projektek bejelentésének köszönhető, miközben a piaci alapú „épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,5 százalékkal kisebb” volt, ami a magánberuházások lanyhulását jelzi.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika1 napja
Manfred Weber: Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került
-
Hírek2 napja
Reza Pahlavi felhívására több százezren tüntettek Münchenben az iráni rezsim ellen
-
Közélet-Politika1 napja
Magyar Péter európai vezetőkkel tárgyalt Münchenben és meghívta Donald Tuskot Budapestre
-
Közélet-Politika3 órája
Orbán Balázs: Van egy brüsszeli út, meg van egy magyar út, és a kettő közül lehet választani
-
Külföld1 napja
Öt európai ország állítása szerint nyílméregbéka-toxin okozta Alekszej Navalnij halálát
-
Közélet-Politika1 napja
Tállai András államtitkár fának ütközött szolgálati autójával Borsodban
-
Közélet-Politika1 napja
Dobrev Klára: Mi nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy rendszerváltás helyett csak vezércsere történjen a NER-ben
-
Közélet-Politika1 napja
Több százan tüntettek a Külügyminisztériumnál a gödi akkugyár határérték-túllépései miatt