OkosHír: A Tisza Párt pénteken háttérbeszélgetést tartott, melynek során bemutatta a kampány- és pártfinanszírozási rendszerrel kapcsolatos javaslatait. A párt célja egy esetleges kormányváltás után a jelenlegi szabályozás több ponton történő módosítása, valamint egy új, átláthatóbb finanszírozási struktúra kialakítása. A beszélgetésen Magyar Péter pártelnök, Pósfai Gábor operatív igazgató és Melléthei-Barna Márton jogi igazgató ismertette a részleteket.
A Tisza Párt javaslatai a kampány- és pártfinanszírozás átalakítására
A Tisza Párt több kulcsfontosságú változtatást szorgalmaz a jelenlegi finanszírozási gyakorlatban. Magyar Péter elmondása szerint visszaállítanák a parlamenti választások kampányára fordítható összeg felső határát, amelyet a Fidesz korábban eltörölt. Átvilágítanák a Civil Összefogás Fórumhoz (CÖF) hasonló szervezeteket, melyek a párt szerint egyértelműen pártot támogató tevékenységet végeznek.
Egy független, pártpolitikai múlttal nem rendelkező szakértőkből, elsősorban jogászokból álló szervezet létrehozását javasolják. Ennek a testületnek az Állami Számvevőszék munkáját kiegészítve feladata lenne a pártok költéseinek és gazdálkodásának, valamint a közpénzek jogszerű felhasználásának folyamatos ellenőrzése.
Az új szervezet vizsgálná az „álcivil szervezetek” pártpolitikai tevékenységét is; harmadik figyelmeztetés után az ügyészségnek fel kellene oszlatnia a szervezetet, vezetőit pedig eltiltanák a tevékenységtől.
A Tisza Párt megtiltaná a mindenkori kormánynak, hogy kampányidőszakban bármilyen hirdetést tegyen közzé. Kampányidőszakon kívül is szigorúan ellenőriznék a társadalmi hirdetéseket, megvizsgálva, hogy azok valóban társadalmi célt szolgálnak-e, vagy inkább pártpolitikai üzeneteket közvetítenek közpénzből. Javaslatuk szerint a pártok kampányköltéseit az Államkincstáron keresztül kellene bonyolítani, hogy azok nyomon követhetőek legyenek.
A pártoknak gyakrabban kellene pénzügyi beszámolókat közzétenniük, amelyek nyilvánosan kereshetővé válnának. Az Állami Számvevőszék függetlenségének és munkája átláthatóságának biztosítása is kiemelt cél.
Átalakított állami támogatások és kampányfinanszírozás
Magyar Péter szerint a jelenlegi állami támogatási rendszer, amely a központi költségvetésből, pártalapítványoknak és frakcióknak nyújt támogatást, nem hatékony, és „égeti az adófizetők pénzét”. Ezért jelentősen csökkentenék a központi költségvetésből és a frakcióknak járó támogatásokat. A pártalapítványok támogatását teljesen átalakítanák, ennek részleteit később hozzák nyilvánosságra.
Fenntartanák azonban azt az elvet, hogy az 1 százalékot elért pártok is kapjanak állami támogatást, ezzel is elősegítve a kisebb politikai közösségek megjelenését 2030-ra.
A pártelnök szerint a pártok ingatlannal, székházzal való ellátását is átalakítanák, hogy a frissen alakult pártok legalább használati jogot kapjanak. Elmondása szerint ezekről a javaslatokról egyeztetni fognak az Országgyűlésben ülő többi párttal és civil szervezetekkel.
Magyar Péter említette, hogy a választási törvény módosítására is lesznek javaslataik, például a nemzetiségi listára szavazók pártlistákra való szavazásának lehetővé tétele, valamint az online szavazás bevezetése visszaélések nélkül. A Tisza Párt delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságba az országgyűlési választásokon várhatóan Melléthei-Barna Márton jogász lesz.
A Tisza Párt 2025-ös pénzügyi adatai és kampányfinanszírozási modellje
A párt a tavaszi pénzügyi beszámolója előtt előzetes adatokat közölt 2025-ös bevételeiről és kiadásairól. Eszerint körülbelül 3 milliárd forint támogatás érkezett a Tiszához: 1,9 milliárd forint „rendszerváltó kártyákból”, 1,1 milliárd forint egyszeri pénzadományokból, 37 millió forint csekkeken keresztül, és 140 millió forint termékek értékesítéséből.
A „rendszerváltó kártyákkal” átlagosan 5055 forintot adományoztak a pártnak. 370 személy utalt havi rendszerességgel 41 655 forintot vagy annál többet, a legmagasabb egyszeri összeg pedig 250 ezer forint volt.
Magyar Péter elmondása szerint a párt 2025-ben nagyjából 3 milliárd forintot költött, így gyakorlatilag nincs megtakarítása. A kiadások 60 százalékát nagyrendezvényekre, kiadványokra és bérekre fordították, a fennmaradó részt pedig működési költségekre. Egyes nagyobb rendezvényekre külön gyűjtöttek pénzt.
A Tisza Párt a kampányfinanszírozásra egy „egyedi, talán eddig nem használt struktúrát” alakított ki. Célzott adománygyűjtéseket indítottak a 106 egyéni országgyűlési jelölt számára. Ezek a támogatások a központi számlára érkeznek, de alszámlákra kerülnek. A befolyt összegek egy része a jelölteknél marad, egy része pedig a központhoz kerül.
- 0-2 millió forint közötti összeg teljes egészében a jelöltnél marad.
- 2-20 millió forint között a támogatás 25 százaléka marad a jelöltnél, a fennmaradó rész a párt központi költségvetésébe vagy egy kompenzációs alapba kerül.
- 20 millió forint feletti támogatás esetén az összeg 50 százaléka marad az egyéni jelöltnél, a többi a központi költségvetésbe vagy a kompenzációs alapba megy.
A kompenzációs alap célja, hogy kiegyenlítse a jelöltek indulási esélyeit azáltal, hogy azokba a választókerületekbe juttat pénzt, ahol kevesebb támogatás folyt be. Az egyéni jelöltek a beérkező támogatásokat irodabérlésre, rendezvényszervezésre, útiköltségre, termékekre, helyi szórólapokra és hirdetésekre költhetik. Közvélemény-kutatásokat, béreket, óriásplakátokat vagy saját szoftvereket ebből nem finanszírozhatnak.
A Tisza Párt nem tervez óriásplakátokat, ehelyett kisebb plakátokat ingyenes felületeken, szórólapokat, molinókat, matricákat és telefonos kampányokat alkalmaz. A pártot csak magyar állampolgárok támogathatják; a nem magyar állampolgároktól érkező összegeket visszautalják.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Tisza Párt által bemutatott, kampány- és pártfinanszírozásra vonatkozó javaslatok, valamint a párt 2025-ös pénzügyi adatainak és kampányfinanszírozási modelljének objektív bemutatása. A cikk a párt nézőpontjából ismerteti a tervezett reformokat, ezzel lehetőséget adva az olvasónak, hogy megismerje a Tisza Párt álláspontját a témában.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk nyelvezete alapvetően semleges és tényszerű, riport jellegű. A szöveg narrátora nem használ szükségtelenül érzelmi töltetű kifejezéseket. Az olyan megfogalmazások, mint például a „strómanszervezeteket” vagy az „égeti az adófizetők pénzét”, idézett véleményként jelennek meg, és egyértelműen Magyar Péternek vannak tulajdonítva. A cikk nem alkalmaz manipulációs technikákat a narrátor szintjén, hanem közvetíti a pártvezető által használt kifejezéseket.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése egyoldalú, mivel kizárólag a Tisza Párt képviselőinek (Magyar Péter, Pósfai Gábor, Melléthei-Barna Márton) nyilatkozataira épül. Ez egy háttérbeszélgetésről szóló riport esetében elfogadható, mivel a cél a párt álláspontjának bemutatása. Azonban az olvasó számára hiányozhatnak az ellenvélemények, más politikai szereplők reakciói, vagy független szakértők elemzései a javaslatok megvalósíthatóságáról vagy várható hatásairól. Az egyensúly hiánya ebben az esetben nem feltétlenül manipulatív szándékot jelez a cikkíró részéről, hanem inkább egy fókuszált beszámolót egy adott eseményről.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk megemlíti, hogy a Fidesz eltörölte a parlamenti választások kampányára fordítható összeg felső határát, de nem tér ki ennek okaira vagy a döntés akkori indoklására. Továbbá, az „álcivil szervezetek” ellenőrzésének javaslatakor nem részletezi a jelenlegi szabályozást, vagy azt, hogy milyen jogi keretek között működnek ezek a szervezetek, és milyen kihívások merültek fel velük kapcsolatban. Ez a kontextus hiányzik ahhoz, hogy az olvasó teljes mértékben megértse a javaslatok hátterét és relevanciáját.
(Kép: Tisza Párt/Facebook)
