Gazdaság
Tízmilliárdos fejlesztésekkel lendül fel a vidéki Magyarország: A Magyar Falu Program 2025-ös eredményei és 2026-os tervek
OkosHír: A Magyar Falu Program keretében 2025-ben jelentős, összesen 10 milliárd forintos támogatást nyertek el önkormányzatok út- és járdafelújításokra, valamint gyalogátkelőhelyek létesítésére. Emellett további 10 milliárd forintot fordítottak a kistelepüléseket összekötő mellékutak korszerűsítésére, és szintén 10 milliárd forintos kormányzati segítséget kaptak 936 kistelepülés ingatlanfejlesztései és eszközbeszerzései. A program 2026-ban is folytatódik, két új, egyenként 10 milliárd forintos pályázattal a közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra, valamint az önkormányzati ingatlanok fejlesztésére.
A 2025-ös évben a Magyar falu programban kiemelt hangsúlyt kapott a közlekedés biztonságának és minőségének javítása. Országosan 786 önkormányzat jutott forráshoz utak, járdák felújítására, valamint gyalogátkelőhelyek kialakítására, összesen 10 milliárd forint értékben. Ugyanekkora összeget biztosítottak a kistelepüléseket összekötő mellékutak felújítására is. Ezen felül 936 kistelepülés részesült 10 milliárd forintos kormányzati támogatásban ingatlanfejlesztésekre és eszközbeszerzésekre.
Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint országszerte 399 település kapott idén támogatást a felelős állattartás elősegítésére. A miniszter kiemelte, hogy a Magyar falu programnak köszönhetően gyakorlatilag minden ötezer lélekszám alatti település fejlődött, és 1617 önkormányzat és önkormányzati társulás nyert már pályázati forrásból támogatást.
A Magyar Falu Program folytatása 2026-ban
Nagy István bejelentette, hogy a Magyar Falu program 2026-ban is folytatódik. Két új pályázatot is meghirdetnek:
- Az egyik pályázat az ötezer lakosúnál kisebb települések közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra fejlesztésére összpontosít, 10 milliárd forintos kerettel. Ebből a vissza nem térítendő támogatásból önkormányzati utak, járdák, parkolók épülhetnek, valamint a csatornahálózat korszerűsíthető.
- A másik, szintén 10 milliárd forintos keretösszegű pályázat önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztését célozza. Fontos változás, hogy a kistelepülések már nem csak óvodák, hanem bölcsődék felújítására, bölcsődeudvarok korszerűsítésére és férőhelybővítésre is igényelhetnek támogatást.
Ezen kívül lehetőség nyílik egyéb önkormányzati tulajdonú ingatlanok, játszóterek, illetve olyan épületek korszerűsítésére is, amelyekben részben vagy egészben gyógyszertári vagy postai szolgáltatás működik. Új elemként szerepel a pályázatban a ravatalozókhoz és kápolnákhoz kapcsolódó előtetők felújítása. A falugondnoki szolgálat mellett a mezei őrszolgálat is pályázhat új személygépkocsi beszerzésére.
Szigetközi útfelújítások és eddigi eredmények
Nagy István, a térség országgyűlési képviselőjeként elmondta, hogy idén három alsórendű útszakaszt újítottak fel a Szigetközben a Magyar Közút kivitelezésében. Megújult a mecséri bekötőút, a Halászi-Dunasziget-Dunakiliti összekötő út egy újabb szakasza, valamint a Vámosszabadi-Nagybajcs közötti út egy szakasza. Ezekre a beruházásokra összesen 331 millió forintot fordítottak, és több mint 4,1 kilométernyi útszakasz újult meg.
Hozzátette, hogy a Magyar falu program keretében eddig 12 helyszínen, összesen 5,4 milliárd forintból újultak meg mellékutak. További kilenc helyszínen végeztek a szakemberek nagy felületű útburkolat felújítást, 19 kilométernyi úton 105 ezer négyzetméter burkolatot korszerűsítettek. Felsorolása szerint kiemelt figyelmet fordítottak a térségben és a szigetközi falvakban is az önkormányzati utak, kerékpárutak, hidak, járdák építésére. 2019 óta Abdától Várpalotáig 125 helyszínen összesen 1 milliárd 460 millió forintot biztosítottak az ilyen beruházásokra.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája a Magyar Falu Program sikereire és a kormány vidéki területek iránti elkötelezettségére fókuszál. Célja, hogy pozitív képet fessen a programról, hangsúlyozva a jelentős anyagi ráfordításokat és az elért eredményeket, valamint a jövőbeli fejlesztési terveket. A szöveg alapvetően tájékoztató jellegű, de a program kedvező megítélését erősíti.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a narrátor részéről alapvetően semleges, tényszerű nyelvezetet használ, szakmai kifejezésekkel (pl. „önkormányzati társulás”, „infrastruktúra fejlesztés”). Azonban Nagy István miniszter idézett mondatai („Büszkén mondhatom, hogy a Magyar falu programnak köszönhetően gyakorlatilag valamennyi ötezer lélekszám alatti település előre tudott már lépni…”) tartalmaznak érzelmileg töltött, pozitív megerősítő elemeket, amelyek a program sikerességét hangsúlyozzák. A „gyakorlatilag valamennyi” kifejezés erősíti a program átfogó hatásának érzetét. A cikk többször is kiemeli a „10 milliárd forint” összeget, amely a nagyságrendet és a kormányzati elkötelezettséget hivatott aláhúzni.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag Nagy István agrárminiszter és egyben országgyűlési képviselő nyilatkozataira támaszkodik. Ez egy egyoldalú forráskezelést jelent, amely a kormányzati álláspontot tükrözi. Hiányzik bármilyen független elemző, szakértő, vagy a program kedvezményezettjeinek, illetve potenciális kritikáinak bemutatása, ami kiegyensúlyozottabb képet adhatna a program valós hatásáról és esetleges kihívásairól. Az egyensúly hiánya szerkesztőileg a program pozitív bemutatását szolgálja.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem szolgáltat kontextust arról, hogy a jelzett 10 milliárd forintos keretek milyen arányban állnak a korábbi évek költségvetésével, vagy hogy ezek az összegek mennyire fedezik a vidéki települések valós, teljes fejlesztési igényeit. Nem tér ki a program esetleges nehézségeire, a pályázatok elbírálásának részleteire, vagy a támogatások felhasználásának ellenőrzési mechanizmusaira. A felsorolt sikerek mögött álló részletesebb adatok (pl. a 786 önkormányzat milyen kritériumok alapján nyert, vagy a 399 településen a felelős állattartás támogatása pontosan mit jelent) hiányoznak, ami a teljes kép megértéséhez szükséges lenne.
Kép: Facebook/Nagy István
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
A magyar munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra mérséklődött a KSH adatai szerint
Míg 2010-ben a nemzetgazdaság több mint 600 ezer regisztrált álláskeresőt tartott számon, addig 2025-re ez a szám 220 ezer főre csökkent. A foglalkoztatottság bővülését a kormányzati kommunikáció az elmúlt 15 év ipari beruházásaival, új gyárak és kutatóközpontok létesítésével magyarázza. Ezek a fejlesztések a kevésbé fejlett régiókat is érintették.
Adókedvezmények és bérpolitikai célkitűzések
A munkaerőpiaci folyamatokat különböző célzott adókedvezmények is befolyásolják. A 25 év alattiak, a családosok és az édesanyák számára biztosított kedvezmények mellett a vállalkozások támogatása is központi eleme a gazdaságpolitikának.
A minimálbér összege jelenleg bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint. Ez az előző évhez képest 11, illetve 7 százalékos növekedést jelent. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében kiemelte, hogy a minimálbér 15 év alatt csaknem a négyszeresére emelkedett. A kormány távlati célként tűzte ki, hogy az átlagbér elérje az 1 millió forintot a következő ciklus végére.
Politikai narratívák ütköztetése
A kormányzati gazdaságpolitika éles különbséget tesz a 2010 előtti és utáni időszak között. A jelenlegi kabinet szakemberei szerint a korábbi kormányok adóemelései és megszorításai vezettek a 2010-es magas munkanélküliséghez. Ezzel szemben a jelenlegi stratégia a segélyezés helyett a munkahelyteremtésre és a beruházások ösztönzésére fókuszál.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy sikernarratívát épít fel, amely a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját kizárólagos pozitívumként, a 2010 előtti időszakot pedig kudarcként tünteti fel. A cél a választók meggyőzése a gazdasági stabilitásról a közelgő választások előtt.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített és elfogult kifejezéseket használ, mint például a „nemzeti kormány” (önelnevezésként, pozitív konnotációval) szemben a „baloldali kormányok” (megbélyegző éllel) kifejezéssel. Olyan jelzőket alkalmaz, mint a „látványos beruházások” vagy a „szorosan összefüggenek”, amelyek tényként tálalnak feltételezett okozati összefüggéseket.
A szöveg elhallgatja az infláció hatását a bérek reálértékére. Miközben a minimálbér „négyszeres” emelkedését hangsúlyozza, nem említi a vásárlóerő változását. Továbbá a munkanélküliségi adatoknál nem esik szó a közfoglalkoztatásról, amely statisztikailag javítja a mutatókat, de nem feltétlenül jelent piaci alapú elhelyezkedést. Kimarad az országos munkaerőhiány említése is, amely a beruházások egyik legnagyobb korlátja.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
KSH: Közel kilencszázalékos bővüléssel zárta a 2025-ös évet a magyar építőipar
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 utolsó hónapjában az építőipari kibocsátás jelentős élénkülést mutatott. A nyers adatok szerinti 8,9 százalékos növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan kiigazított indexek alapján a termelés 6,7 százalékkal volt magasabb a novemberi szintnél.
Eltérő dinamika az építményfőcsoportoknál
Az épületek építése 8,4 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,5 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi kategórián belül az út- és vasútépítést tömörítő alágazat 53,8 százalékos bővülést produkált. Ezzel szemben a legnagyobb súlyú terület, a speciális szaképítés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A vállalati méret nem mutatott éles különbséget a teljesítményben. A kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt növelni tudták termelésüket az év utolsó hónapjában. A 2025-ös év egészét tekintve az építőipar 2,8 százalékos volumennövekedést ért el a 2024-es bázisévhez viszonyítva.
Ellentmondásos jelek a rendelésállományban
A jövőbeni kilátásokat tükröző új szerződések volumene 5,2 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 15,1 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a teljes szerződésállomány december végén 48,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A hatalmas állománytöbblet kizárólag az egyéb építményekhez köthető, ahol 84,9 százalékos az emelkedés. Az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány ezzel szemben 8,5 százalékkal zsugorodott. Ez a kettősség szerkezeti átrendeződést mutat az ágazaton belül.
Emelkedő árak a szektorban
Az építőipari termelői árak 2025-ben átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A negyedik negyedévben a speciális szaképítésben mérték a legmagasabb, 5,8 százalékos drágulást. Az árak emelkedése folyamatos maradt az év végén is, hiszen az utolsó három hónapban 0,8 százalékos volt a drágulás az előző negyedévhez képest.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy hivatalos statisztikai gyorstájékoztató, amelynek célja a tényszerű adatközlés. A narratíva ugyanakkor a növekedési mutatókat helyezi előtérbe, miközben a szerkezeti problémákat (pl. a speciális szaképítés visszaesését) csak a részletek között említi.
A szöveg kerüli a jelzőket, de a számok tálalása szelektív fókuszt alkalmaz. Az eredeti szöveg kiemeli: „út, vasút építése alágazat termelésének 53,8 százalékos növekedése áll” a háttérben, ami pozitív konnotációt ad egy olyan adatnak, amely valójában a szektor egészségtelen függőségét mutatja egyetlen területtől.
A jelentés nem tér ki a 48,9 százalékos szerződésállomány-növekedés forrására. Elhallgatja, hogy ez az extrém ugrás jellemzően nagyértékű állami/uniós infrastrukturális projektek bejelentésének köszönhető, miközben a piaci alapú „épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,5 százalékkal kisebb” volt, ami a magánberuházások lanyhulását jelzi.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika24 órája
Manfred Weber: Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került
-
Hírek2 napja
Reza Pahlavi felhívására több százezren tüntettek Münchenben az iráni rezsim ellen
-
Külföld23 órája
Öt európai ország állítása szerint nyílméregbéka-toxin okozta Alekszej Navalnij halálát
-
Közélet-Politika22 órája
Magyar Péter európai vezetőkkel tárgyalt Münchenben és meghívta Donald Tuskot Budapestre
-
Közélet-Politika1 napja
Tállai András államtitkár fának ütközött szolgálati autójával Borsodban
-
Közélet-Politika21 órája
Dobrev Klára: Mi nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy rendszerváltás helyett csak vezércsere történjen a NER-ben
-
Közélet-Politika1 napja
Magyar Péter és Andrej Plenković a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt Zágrábban
-
Közélet-Politika23 órája
Sportegyesületek Országos Szövetsége: Védjük meg a magyar sportot azoktól akik szerint túl sok jut a sportra!