OkosHír: Győr belvárosának egyik kiemelkedő barokk épülete, a 17. századból származó Napóleon-ház kritikus állapotba került, miután négy éve üresen áll, és állaga jelentősen romlott. A város alpolgármestere, Kósa Roland szerint azonnali beavatkozásra van szükség a műemlék megmentéséhez.
A Napóleon-ház, amely a 17. századból ered, és 1809-ben Napóleon császárnak is szállást adott, jelenleg a pusztulás szélén áll. Az épületet 2021-ben életveszélyessé nyilvánították, és 2022-ben a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumot is kiköltöztették belőle. Azóta üresen, állagmegóvás nélkül maradt.
A tetőszerkezet egy ponton beszakadt, ami folyamatos beázáshoz vezetett, és ennek következtében a több száz éves faszerkezetet agresszíven terjedő könnyező házigomba támadta meg. Ez a gombafaj képes egy épület több szintjét is átfertőzni, teljes szerkezeti pusztulást okozva.
Kósa Roland alpolgármester szeptember elején kijelentette, hogy „az utolsó órában vagyunk”, és ha nem történik gyors beavatkozás, a több mint háromszáz éves műemlék végleg elpusztulhat. Kósa Roland állítása szerint a helyzet a korábbi, fideszes városvezetés éveken át tartó tétlenségének következménye, és szerinte „a várost 18 éven át közgyűlési többséggel irányító vezetés nem tett semmit, ezért most a közös történelmi-kulturális örökségünk került veszélybe”.
Szeptemberben, az első helyszíni bejárása után videón is bemutatta az állapotokat, majd krízismegbeszélést hívott össze a megoldások megtalálására.
Tervezett beavatkozások és pénzügyi kihívások
Az első helyszíni szemle során kiderült, hogy a Győr-Szol Zrt. – az ingatlan kezelője – 2024-ben állapotfelmérést és részletes beavatkozási tervet rendelt meg, amelyet a győri CAN Architects készített el. A szakértők 120–200 millió forint közötti költségre becsülték a legszükségesebb beavatkozásokat, amelyek magukban foglalják a tető helyreállítását, a beázások megszüntetését és a gombafertőzés megfékezését.
Szeptember 11-én Kósa Roland konkrét menetrendet mutatott be a Napóleon-ház megmentésére. A tervek szerint 2025 végéig elkészülnek az állagmegóvási tervek és engedélyek. Ezt követően, 2026 első felében sor kerülne a tetőszerkezet cseréjére, a gombafertőzés megszüntetésére, a homlokzat és a Szabadsajtó utca felőli fal stabilizálására, valamint a belső, omlásveszélyes részek biztonságossá tételére.
A Győr-Szol vállalja a tervezés megrendelését, a városvezetés pedig a 2026-os költségvetésben külön forrást biztosít az épület állagmegóvására. A munkálatok után az épület nem lesz használható, de a bontás elkerülhetővé válna.
Azonban a győri városvezetés kisebbségben van, a közgyűlésben a Fidesz–KDNP bír többséggel. Az ellenzéki városvezetés által kidolgozott Zechmeister-terv, amely 500 millió forintot különített volna el a belvárosi barokk épületek, köztük a Napóleon-ház megóvására, az október végi közgyűlésen a jobboldali többség elutasította. Így, bár az engedélyezési és kiviteli tervek 2026 februárjára elkészülhetnek, a kivitelezés csak akkor indulhat el nyáron, ha ehhez lesz politikai szándék és pénzügyi fedezet.
A Fidesz–KDNP győri frakcióvezetőjét, Fekete Dávidot a Napóleon-házzal kapcsolatos álláspontjukról megkeresték, azonban több hét elteltével sem érkezett válasz.
Kósa Roland optimistán nyilatkozott, mondván, politikai konszenzus van a frakciók között abban, hogy az épület nem maradhat jelenlegi állapotában. Az előzetes becslések szerint 200-300 millió forintból a beázó tetőszerkezet javítható, a falakban lévő gomba kiirtható, és az egyik kifelé dőlő házfal is stabilizálható lenne.
A könnyező házigomba és politikai felelősség
A könnyező házigomba (Serpula lacrymans) egy rendkívül veszélyes, faanyagot károsító gombafaj, amely barna korhadást okoz. Képes a falakon átterjedni és más cellulóztartalmú anyagokat (szigetelés, bútorok, könyvek) is elpusztítani, súlyos szerkezeti károkat okozva. A gomba a faanyag bontása során vizet választ ki, így viszonylag száraz környezetben is életképes marad.
Az alpolgármester becslése szerint az ingatlan teljes felújítása milliárdos tétel lenne. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha az épület már nem lesz életveszélyes, akkor tárgyalni lehet magánbefektetőkkel, vagy állami, illetve uniós pályázatokon indulni a hasznosítás érdekében. Kósa optimizmusát erősítheti, hogy a Fidesz-es Szeles Szabolcs önkormányzati képviselő vezette Győri Értéktár Bizottság felvette a Napóleon-házat a „győri értékek” közé.
Emellett az örökségvédelmi hivatal is kötelezheti a várost a helyzet megoldására, ami felgyorsíthatja az épület megmentését.
Kósa Roland szerint az épület állapotáért megkerülhetetlen a politikai felelősség. Utalt arra, hogy „miközben Dézsi Csaba András városvezetése (2020-2024) hagyta, hogy a Napóleon-ház az enyészeté legyen, a város 700 millió forintért romot vásárolt Rákosfalvy Zoltánéktól”. Ez a karnyújtásnyira lévő Schaeffer-ház 2022-es megvásárlására vonatkozott.
Ebben az ügyben Pintér Bence polgármester (Tiszta Szívvel a Városért Egyesület) feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Az ügyben október elején nyomozás indult, amelyet a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság folytat. A rendőrség folyamatban lévő ügyre hivatkozva további információt nem közölt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a győri Napóleon-ház kritikus állapotának bemutatása, a pusztulás veszélyére való figyelemfelhívás, valamint a megmentésére tett erőfeszítések és az ezeket akadályozó politikai tényezők ismertetése. A cikk a jelenlegi városvezetés, különösen Kósa Roland alpolgármester szemszögéből mutatja be a helyzetet, hangsúlyozva a korábbi városvezetés felelősségét.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora alapvetően tényszerű nyelvezetet használ, azonban Kósa Roland alpolgármester idézett kijelentései érzelmileg telítettek és erős állításokat tartalmaznak. Például az „az utolsó órában vagyunk” kifejezés a sürgősséget és a drámaiságot emeli ki. Hasonlóan, a „korábbi, fideszes városvezetés éveken át tartó tétlenségének következménye” és „a várost 18 éven át közgyűlési többséggel irányító vezetés nem tett semmit, ezért most a közös történelmi-kulturális örökségünk került veszélybe” kijelentések egyértelműen politikai felelősséget rónak a korábbi adminisztrációra, és erős érzelmi töltettel bírnak. Az „enyészeté legyen” kifejezés is a pusztulás visszafordíthatatlanságára utal, szintén Kósa Roland szájából. Ezek az idézetek nem a cikk narrátorának hangját tükrözik, hanem egy forrás véleményét közvetítik, ami újságírói szempontból elfogadható, de hozzájárul a cikkben megjelenő politikai feszültséghez.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk súlyosan a jelenlegi városvezetés, különösen Kósa Roland alpolgármester nézőpontjára épül. Részletesen bemutatja az ő nyilatkozatait, terveit és a korábbi városvezetésre vonatkozó kritikáit. Bár a cikk megemlíti, hogy megkeresték Fekete Dávidot, a Fidesz–KDNP frakcióvezetőjét, és miniszteri biztosát, a válasz elmaradását rögzíti. Ez a hiányosság egyoldalúvá teszi a politikai felelősség és a megoldási javaslatok bemutatását. Az „Ahogy az várható volt, a Fidesz szétszedte és elkaszálta a Zechmeister-tervet” című alfejezet címe, bár egy online hírportálról származik, az eredeti cikkben is tükrözi a narratíva egyoldalúságát a Fidesz–KDNP álláspontjának hiánya miatt.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk a Schaeffer-ház megvásárlásával kapcsolatos feljelentést és nyomozást említi, mint a korábbi városvezetés felelősségét alátámasztó példát. Bár a nyomozás ténye valós, a cikk nem tér ki arra, hogy a korábbi városvezetés milyen indokkal vagy szakmai vélemények alapján hozta meg a döntést, amely a Schaeffer-ház megvásárlásához vezetett, vagy milyen magyarázatot adna a Napóleon-ház állagromlására. Az ellenzéki Zechmeister-terv elutasításának okai sem kerülnek kifejtésre a Fidesz–KDNP részéről, ami hiányos kontextust teremt az olvasó számára a döntés megértéséhez.
(Kép: Kósa Roland – fb)
