OkosHír: A Magyar Élelmiszerkönyv módosítása értelmében a „Trappista” elnevezést ezentúl kizárólag korong alakú sajtokra lehet alkalmazni, miközben a hasáb formájú termékek csak szeletelve vagy reszelve kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. A szabályozás célja a minőségvédelem és a fogyasztók tájékoztatása a hamisított termékekkel szemben. A Magyar Élelmiszerkönyv nemrégiben bevezetett változásai szerint a Trappista elnevezés kizárólag korong alakú sajtokra vonatkozik. A hasáb formájú termékek a továbbiakban nem hívhatók így, és csak szeletelve vagy reszelve hozhatók forgalomba. Az októberben életbe lépett új szabályozás emellett szigorúbb követelményeket támaszt a felhasználható összetevőkkel szemben, amelyek korábban nem voltak részletesen szabályozva.

A szabályozás háttere és a piaci reakciók

Az Országos Kereskedelmi Szövetség aggodalmát fejezte ki a módosítás kapcsán, arra figyelmeztetve, hogy a változások miatt hiány léphet fel a Trappista sajtból. Egyes médiaorgánumok pedig azt kommunikálták, hogy a kormány betiltotta a hasáb alakú Trappistát.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a Trappista Magyarország legismertebb sajtfajtája, amelyet a fogyasztók 95 százaléka ismer, és 63 százalékuk vásárolja a leggyakrabban a Tej Terméktanács 2024-es felmérése alapján. A minisztérium szerint az elmúlt években a hazai piacot elárasztották az extragyors érleléssel és bizonytalan adalékanyagokkal készített külföldi sajtkészítmények, amelyeket Trappistaként címkéztek, megtévesztve a fogyasztókat és hátrányos helyzetbe hozva a hazai termelőket. A tárca hangsúlyozta, hogy az ilyen termékek minősége gyakran nem érte el a valódi Trappistáét.

Az Agrárminisztérium adatai szerint a tavalyi hazai sajttermelés 92 ezer tonna volt, amelyből 44 ezer tonna exportra került, 48 ezer tonna pedig a hazai piacra. Ezzel szemben 71 ezer tonna sajt importja történt. Az idei év első nyolc hónapjában 74 ezer tonna sajt készült hazánkban, ebből 35 ezer tonna exportra ment, ami 19 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban 50 ezer tonna importáru érkezett, ami 4,7 százalékos többlet a 2024 januárja és augusztusa közötti időszakhoz képest. Az importált sajtok jelentős része Németországból (27,5 ezer tonna) és Lengyelországból (közel hatezer tonna) származott. Összességében a hazai forgalom több mint felét külföldi sajtok teszik ki, amelyek közül sokat átcsomagolnak és jogosulatlanul Trappistaként forgalmaznak.

A Tej Terméktanács álláspontja és a szabályozás célja

A Tej Terméktanács üdvözölte a módosítást, kiemelve, hogy a sajtok nevének védelme kulcsfontosságú a minőség, a hagyományok, a fogyasztói bizalom és a magyar gazdaság erősítése szempontjából. A szervezet közleményében rámutatott, hogy az élelmiszerek jelölése nem lehet félrevezető, és a fogyasztóknak joguk van korrekt információkhoz jutniuk a termékekről. A Terméktanács aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt években jelentős mennyiségű, külföldi (például lengyel, szlovák, német) „Trappista” sajt érkezett Magyarországra olyan tejfeldolgozóktól, amelyek valójában nem is gyártanak Trappistát.

A Magyar Élelmiszerkönyv tejtermékekre vonatkozó átfogó módosítása már 2021-ben elkészült, de a Trappista sajt minőségi követelményeire vonatkozó előírások hatályba lépését akkor elhalasztották az esetleges árfelhajtó hatás miatti aggodalmak miatt. A szakmai egyeztetések eredményeként mostanra pontos paraméterek szabályozzák a magyar fogyasztók kedvenc sajttípusának minőségét. Az olcsóbb termékek továbbra is forgalmazhatók, de nem nevezhetők Trappistának. A szabályozás célja, hogy a fogyasztók garantáltan tisztességes Trappistát vásárolhassanak, és a hazai termelők bevételeit ne csökkentsék a gyengébb minőségű termékek gyártói.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Tabitha Mort via Pexels.com

OkosHír: Az amerikai szankciók következtében leállítja működését a többségi orosz tulajdonban lévő Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) pancsevói finomítója, miután az Egyesült Államok nem hosszabbította meg a korábban adott mentességet. A helyzet regionális hatásokkal jár, és felmerült a magyar olajvállalat, a Mol esetleges szerepvállalása is a szerb piacon.

Az Egyesült Államok még Joe Biden elnöksége idején, 2025. január 10-én jelentette be büntetőintézkedéseit a NIS ellen. Szerbia kezdetben 45 napos mentességet kapott az orosz tulajdonból való kikerülésre, amelyet többször is meghosszabbítottak. Donald Trump elnöksége alatt azonban a szankciókat nem törölték el, és a mentesség meghosszabbítását sem hagyták jóvá.

A szerb elnök bejelentése és a finomító leállása

Aleksandar Vučić szerb államfő egy keddi sajtótájékoztatón közölte, hogy az illetékes miniszter tájékoztatta őt és a NIS-t arról, hogy Washingtonból nem várható pozitív válasz a mentesség meghosszabbítására vonatkozóan. Ennek értelmében engedélyezik a pancsevói kőolajfinomító leállítását. A finomító pontos leállítási időpontjáról a vállalat dönt majd, napról napra felülvizsgálva a helyzetet.

Vučić elnök kifejezte csalódottságát, amiért az Egyesült Államok nem hosszabbította meg az engedélyt, holott Szerbia erre számított. Elismerte, hogy a leállás hatással lesz az egész országra. A NIS a hét végéig kifizeti dolgozóit és beszállítóit. Az ország üzemanyag-tartaléka január végéig elegendőnek bizonyul, azonban a vállalat leállása után csak a NIS kutakon nem lehet majd tankolni.

A szankciók háttere és hatásai

Az amerikai bejelentést követően az orosz Gazpromnyefty, amely 50 százalékos részesedéssel rendelkezett a NIS-ben, tavasszal körülbelül 5 százalékot átruházott a Gazpromnak, amelynek addig 6,15 százaléka volt a szerb vállalatban. A NIS 29,87 százaléka a szerb állam tulajdonában van, a fennmaradó részt kisrészvényesek birtokolják.

Az amerikai hatóságok ezt a lépést nem fogadták el, és a szankciók végül 2025. október 9-én életbe léptek.

Ennek következtében közel két hónapja nem érkezik kőolaj a horvátországi Adria-kőolajvezetéken keresztül Szerbiába. Emellett a külföldi bankok sem engedélyezik a pénzmozgást a NIS számláin, ami azt eredményezte, hogy az autósok már korábban sem tudtak nemzetközi bankkártyával fizetni a NIS benzinkútjain.

A Mol lehetséges szerepe a szerb olajiparban

A NIS és a pancsevói finomító sorsa Magyarországra is kihatással van. A magyar kormány állítólag több szinten is igyekszik gesztusokat tenni Aleksandar Vučićnak, egyúttal vizsgálva a regionális befolyásszerzési lehetőségeket, például a Mol balkáni terjeszkedésén keresztül.

Úgy tudni, hogy a magyar olajvállalat érdeklődik a NIS-ben való részesedésszerzés iránt. A Molnak arab vetélytársai is vannak ebben a versenyben, többek között az Egyesült Arab Emírségekből származó ADNOC. Egy ilyen akvizícióhoz belgrádi, washingtoni és moszkvai jóváhagyásra is szükség lenne.

Feltételezések szerint Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalhatott erről, miután előző nap Szabadkán reggelizett a szerb elnökkel.

(Forrás: 444.hu)

(Kép: Aleksander Vucic/Facebook – képernyőfotó)