Gazdaság
KSH adatok: Jelentős reálbér-emelkedés és bérnövekedés szeptemberben
OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2025 szeptemberében emelkedtek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó és nettó átlagkeresetei, miközben a reálkereset is jelentősen, 5,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A KSH keddi tájékoztatása alapján idén szeptemberben a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagbére 687 100 forintot, míg a nettó átlagbér 475 100 forintot tett ki. Ez a bruttó átlagkereset esetében 9,5 százalékos, a nettó átlagkeresetnél pedig 10 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A statisztikai hivatal kiemelte, hogy a nettó bér növekedési üteme meghaladta a bruttóét, ami a 2025. július 1-jétől érvénybe lépő, megemelt családi adókedvezménnyel hozható összefüggésbe.
Reálkereset és mediánértékek
Szeptemberben a reálkereset 5,5 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy a fizetések vásárlóértéke ennyivel nőtt az infláció figyelembevételével. Ez a növekedési ráta jelentősebbnek számít az idei évben jellemző, körülbelül 4,5 százalékos szinthez képest. Hasonlóan magas reálkereset-növekedést utoljára tavaly decemberben regisztrált a KSH, akkor 5,7 százalékos volt az emelkedés. A szeptemberi emelkedés szintén a családi adókedvezmény változásaihoz köthető.
A bruttó mediánkereset szeptemberben 568 700 forint volt, ami 10,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A nettó mediánkereset 397 400 forintot ért el, ami 11,1 százalékos növekedést jelentett egy év alatt. Ez az érték azt a bérszintet mutatja, amelynél a dolgozók fele kevesebbet, fele pedig többet keres.
Ágazati különbségek a bérekben
Az átlagbérek tekintetében nem változott a vezető ágazatok sorrendje. Az információ és kommunikáció, valamint a pénzügyi szolgáltatások területén a bruttó átlagkereset meghaladta az 1 millió forintot. Az információ és kommunikáció szektorban 1,073 millió forint, míg a pénzügyi szolgáltatásoknál 1,044 millió forint volt a KSH által mért átlag.
A legalacsonyabb átlagkereseteket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint az egyéb szolgáltatások ágazatában jegyezték fel. Előbbinél a bruttó átlag 444 ezer forint, utóbbinál pedig 539 ezer forint volt.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy tájékoztassa az olvasót a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb szeptemberi béradatairól, kiemelve a fizetések vásárlóértékének és az átlagbéreknek a növekedését. A narratíva egyértelműen a pozitív gazdasági trendekre fókuszál, különös hangsúlyt fektetve a családi adókedvezmény hatására.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk a „megugrott a fizetések vásárlóértéke” és a „jelentősebb ugrásként értékelhető” kifejezéseket használja. Bár az „ugrás” szó nem minősül extrém érzelmi manipulációnak, dinamikusabb és pozitívabb töltetű, mint a semlegesebb „növekedés” vagy „emelkedés”. Ez a szóhasználat enyhe pozitív keretezést ad az információnak, sugallva egy erőteljesebb, kedvezőbb változást. A mondat, miszerint „ennyivel ér többet az infláció mellett a fizetésünk”, egy közvetlenebb, olvasóbarátabb megfogalmazás, amely a tények mellett egyfajta megnyugtató üzenetet is hordoz.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag a KSH adataira támaszkodik, ami a statisztikai információk tekintetében hiteles és elsődleges forrás. A forráskezelés szempontjából ez megfelelő egy statisztikai jelentés bemutatásakor. Azonban az egyensúly szempontjából megjegyezhető, hogy a cikk nem tartalmaz más gazdasági elemzők vagy szakértők kommentárjait, akik esetleg árnyalnák a képet, vagy más tényezőket is figyelembe vennének a bérnövekedés magyarázatakor. A családi adókedvezmény hatásának többszöri kiemelése a növekedés fő okaként, más lehetséges tényezők (pl. munkaerőpiaci kereslet-kínálat, szektorspecifikus béremelések) mélyebb vizsgálata nélkül, egyfajta keretezésnek tekinthető, amely egy adott kormányzati intézkedés pozitív hatását hangsúlyozza.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem tér ki arra, hogy a családi adókedvezmény növelése milyen mértékben és mely társadalmi rétegekre gyakorolja a legnagyobb hatást, illetve hogy a kedvezmény igénybevételének feltételei hogyan befolyásolják a teljes lakosság átlagbérére gyakorolt hatását. Bár megemlíti a mediánkeresetet, amely jobban tükrözi a tipikus jövedelmi viszonyokat, a fő hangsúly az átlagkereseten marad. Hiányzik továbbá az a kontextus, hogy a reálkereset növekedése milyen hosszú távú gazdasági trendbe illeszkedik, vagy hogy más hasonló gazdaságokhoz képest hogyan teljesít Magyarország ezen a téren.
(Kép: illusztráció – pexels.com)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Míg 2010-ben a nemzetgazdaság több mint 600 ezer regisztrált álláskeresőt tartott számon, addig 2025-re ez a szám 220 ezer főre csökkent. A foglalkoztatottság bővülését a kormányzati kommunikáció az elmúlt 15 év ipari beruházásaival, új gyárak és kutatóközpontok létesítésével magyarázza. Ezek a fejlesztések a kevésbé fejlett régiókat is érintették.
Adókedvezmények és bérpolitikai célkitűzések
A munkaerőpiaci folyamatokat különböző célzott adókedvezmények is befolyásolják. A 25 év alattiak, a családosok és az édesanyák számára biztosított kedvezmények mellett a vállalkozások támogatása is központi eleme a gazdaságpolitikának.
A minimálbér összege jelenleg bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint. Ez az előző évhez képest 11, illetve 7 százalékos növekedést jelent. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében kiemelte, hogy a minimálbér 15 év alatt csaknem a négyszeresére emelkedett. A kormány távlati célként tűzte ki, hogy az átlagbér elérje az 1 millió forintot a következő ciklus végére.
Politikai narratívák ütköztetése
A kormányzati gazdaságpolitika éles különbséget tesz a 2010 előtti és utáni időszak között. A jelenlegi kabinet szakemberei szerint a korábbi kormányok adóemelései és megszorításai vezettek a 2010-es magas munkanélküliséghez. Ezzel szemben a jelenlegi stratégia a segélyezés helyett a munkahelyteremtésre és a beruházások ösztönzésére fókuszál.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy sikernarratívát épít fel, amely a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját kizárólagos pozitívumként, a 2010 előtti időszakot pedig kudarcként tünteti fel. A cél a választók meggyőzése a gazdasági stabilitásról a közelgő választások előtt.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített és elfogult kifejezéseket használ, mint például a „nemzeti kormány” (önelnevezésként, pozitív konnotációval) szemben a „baloldali kormányok” (megbélyegző éllel) kifejezéssel. Olyan jelzőket alkalmaz, mint a „látványos beruházások” vagy a „szorosan összefüggenek”, amelyek tényként tálalnak feltételezett okozati összefüggéseket.
A szöveg elhallgatja az infláció hatását a bérek reálértékére. Miközben a minimálbér „négyszeres” emelkedését hangsúlyozza, nem említi a vásárlóerő változását. Továbbá a munkanélküliségi adatoknál nem esik szó a közfoglalkoztatásról, amely statisztikailag javítja a mutatókat, de nem feltétlenül jelent piaci alapú elhelyezkedést. Kimarad az országos munkaerőhiány említése is, amely a beruházások egyik legnagyobb korlátja.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 utolsó hónapjában az építőipari kibocsátás jelentős élénkülést mutatott. A nyers adatok szerinti 8,9 százalékos növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan kiigazított indexek alapján a termelés 6,7 százalékkal volt magasabb a novemberi szintnél.
Eltérő dinamika az építményfőcsoportoknál
Az épületek építése 8,4 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,5 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi kategórián belül az út- és vasútépítést tömörítő alágazat 53,8 százalékos bővülést produkált. Ezzel szemben a legnagyobb súlyú terület, a speciális szaképítés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A vállalati méret nem mutatott éles különbséget a teljesítményben. A kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt növelni tudták termelésüket az év utolsó hónapjában. A 2025-ös év egészét tekintve az építőipar 2,8 százalékos volumennövekedést ért el a 2024-es bázisévhez viszonyítva.
Ellentmondásos jelek a rendelésállományban
A jövőbeni kilátásokat tükröző új szerződések volumene 5,2 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 15,1 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a teljes szerződésállomány december végén 48,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A hatalmas állománytöbblet kizárólag az egyéb építményekhez köthető, ahol 84,9 százalékos az emelkedés. Az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány ezzel szemben 8,5 százalékkal zsugorodott. Ez a kettősség szerkezeti átrendeződést mutat az ágazaton belül.
Emelkedő árak a szektorban
Az építőipari termelői árak 2025-ben átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A negyedik negyedévben a speciális szaképítésben mérték a legmagasabb, 5,8 százalékos drágulást. Az árak emelkedése folyamatos maradt az év végén is, hiszen az utolsó három hónapban 0,8 százalékos volt a drágulás az előző negyedévhez képest.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy hivatalos statisztikai gyorstájékoztató, amelynek célja a tényszerű adatközlés. A narratíva ugyanakkor a növekedési mutatókat helyezi előtérbe, miközben a szerkezeti problémákat (pl. a speciális szaképítés visszaesését) csak a részletek között említi.
A szöveg kerüli a jelzőket, de a számok tálalása szelektív fókuszt alkalmaz. Az eredeti szöveg kiemeli: „út, vasút építése alágazat termelésének 53,8 százalékos növekedése áll” a háttérben, ami pozitív konnotációt ad egy olyan adatnak, amely valójában a szektor egészségtelen függőségét mutatja egyetlen területtől.
A jelentés nem tér ki a 48,9 százalékos szerződésállomány-növekedés forrására. Elhallgatja, hogy ez az extrém ugrás jellemzően nagyértékű állami/uniós infrastrukturális projektek bejelentésének köszönhető, miközben a piaci alapú „épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,5 százalékkal kisebb” volt, ami a magánberuházások lanyhulását jelzi.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Mai időjárás: 2026. február 17.
Napi sport: 2026. február 17.
A Jobbik bemutatta választási programját és 106 egyéni jelöltjét
Bűnügyi felügyeletet indítványoz az ügyészség a halálos győri gázolás gyanúsítottja ellen
Lavina siklatott ki egy személyvonatot Goppensteinnél, nyolcvan utas érintett a svájci balesetben
Lángba borult a fonyódi berek vasárnap este
Leállt a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozása az Egyesült Államokban
Húsz tűzoltó fékezte meg a lángokat az Andrássy úton
Őrizetbe vették Herman Haluscsenko volt ukrán minisztert az államhatáron
Tavasz végére lezárulhat a Szőlő utcai javítóintézet ügyében indított nyomozás
Az FTC elnöke levélben kér számon politikai elfogultságot az Apple vezérigazgatóján
Marco Rubio Budapesten tárgyalt a magyar-amerikai atomenergia-ügyi együttműködésről
Tíz fok feletti fagyokat mértek hétfő reggel több településen
Bíróság elé állt a Bondi Beach-i lövöldözés vádlottja
Három kutatórakétát indított a NASA a sarki fény elektromos folyamatainak feltérképezésére
A magyar munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra mérséklődött a KSH adatai szerint
Kényszerleszállást hajtott végre Brüsszelben egy Manchesterbe tartó repülőgép verekedés miatt
A gyógyszerrendelés kiterjesztése ellen tiltakozik a Magyar Orvosi Kamara
Vadászkutya pusztult el és egy férfi súlyosan megsérült egy szlovákiai medvetámadásban
Dokumentumok tárják fel Steve Bannon és Jeffrey Epstein korábbi pápa elleni egyeztetéseit
Százötvennél is több járatot töröltek a Schiphol repülőtéren a havazás miatt
Viharos szél bénítja a dunántúli vasúti közlekedést
Dobrev Klára: Mi nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy rendszerváltás helyett csak vezércsere történjen a NER-ben
Az Európa Tanács a konverziós terápiák betiltását kezdeményezi a tagállamokban
Magyar Péter európai vezetőkkel tárgyalt Münchenben és meghívta Donald Tuskot Budapestre
Nagy Márton lemondta a Nemzetgazdasági Minisztérium ausztriai kihelyezett értekezletét
Hatmilliárd forintos támogatással kap új funkciót a Diósgyőri Acélművek területe
Közel százra emelkedett a háborúban meghalt kárpátaljai magyarok száma
Magyar Péter feljelentést tett a radnaimark.hu oldalon megjelent anyag miatt
A hollandok szigorúbb fellépést akarnak Magyarország és Szlovákia ellen
Kínai katonatiszteket toboroz új videójával a CIA
Reza Pahlavi felhívására több százezren tüntettek Münchenben az iráni rezsim ellen
Manfred Weber: Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került
Körözést adtak ki Pesty László eltűnése miatt
Öt európai ország állítása szerint nyílméregbéka-toxin okozta Alekszej Navalnij halálát
Magyar Péter európai vezetőkkel tárgyalt Münchenben és meghívta Donald Tuskot Budapestre
Tállai András államtitkár fának ütközött szolgálati autójával Borsodban
KSH: Közel kilencszázalékos bővüléssel zárta a 2025-ös évet a magyar építőipar
Dobrev Klára: Mi nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy rendszerváltás helyett csak vezércsere történjen a NER-ben
Magyar Péter és Andrej Plenković a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt Zágrábban
Több százan tüntettek a Külügyminisztériumnál a gödi akkugyár határérték-túllépései miatt
Sportegyesületek Országos Szövetsége: Védjük meg a magyar sportot azoktól akik szerint túl sok jut a sportra!
Tavasz végére lezárulhat a Szőlő utcai javítóintézet ügyében indított nyomozás
Halálos gázolás történt Győr belvárosában szombat délelőtt
Marco Rubio Budapesten tárgyalt a magyar-amerikai atomenergia-ügyi együttműködésről
Orbán Viktor: Az volt a terv, hogy kiszorítsuk Magyarországról az idegen befolyást és ügynökeit. E téren csak félmunkát végeztünk
Őrizetbe vették Herman Haluscsenko volt ukrán minisztert az államhatáron
Bűnügyi felügyeletet indítványoz az ügyészség a halálos győri gázolás gyanúsítottja ellen
Elon Musk Starlink-központot építene Svájcban
Megdőlhet a felvételi rekord a 2026-os egyetemi jelentkezési időszakban
-
Közélet-Politika3 napjaNagy Márton lemondta a Nemzetgazdasági Minisztérium ausztriai kihelyezett értekezletét
-
Gazdaság3 napja
Hatmilliárd forintos támogatással kap új funkciót a Diósgyőri Acélművek területe
-
Külföld3 napja
Közel százra emelkedett a háborúban meghalt kárpátaljai magyarok száma
-
Közélet-Politika3 napja
Magyar Péter feljelentést tett a radnaimark.hu oldalon megjelent anyag miatt
-
Közélet-Politika3 napjaA hollandok szigorúbb fellépést akarnak Magyarország és Szlovákia ellen
-
Külföld3 napja
Kínai katonatiszteket toboroz új videójával a CIA
-
Hírek1 napja
Reza Pahlavi felhívására több százezren tüntettek Münchenben az iráni rezsim ellen
-
Közélet-Politika12 órája
Manfred Weber: Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került
