OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2025 szeptemberében emelkedtek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó és nettó átlagkeresetei, miközben a reálkereset is jelentősen, 5,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A KSH keddi tájékoztatása alapján idén szeptemberben a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagbére 687 100 forintot, míg a nettó átlagbér 475 100 forintot tett ki. Ez a bruttó átlagkereset esetében 9,5 százalékos, a nettó átlagkeresetnél pedig 10 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A statisztikai hivatal kiemelte, hogy a nettó bér növekedési üteme meghaladta a bruttóét, ami a 2025. július 1-jétől érvénybe lépő, megemelt családi adókedvezménnyel hozható összefüggésbe.
Reálkereset és mediánértékek
Szeptemberben a reálkereset 5,5 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy a fizetések vásárlóértéke ennyivel nőtt az infláció figyelembevételével. Ez a növekedési ráta jelentősebbnek számít az idei évben jellemző, körülbelül 4,5 százalékos szinthez képest. Hasonlóan magas reálkereset-növekedést utoljára tavaly decemberben regisztrált a KSH, akkor 5,7 százalékos volt az emelkedés. A szeptemberi emelkedés szintén a családi adókedvezmény változásaihoz köthető.
A bruttó mediánkereset szeptemberben 568 700 forint volt, ami 10,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A nettó mediánkereset 397 400 forintot ért el, ami 11,1 százalékos növekedést jelentett egy év alatt. Ez az érték azt a bérszintet mutatja, amelynél a dolgozók fele kevesebbet, fele pedig többet keres.
Ágazati különbségek a bérekben
Az átlagbérek tekintetében nem változott a vezető ágazatok sorrendje. Az információ és kommunikáció, valamint a pénzügyi szolgáltatások területén a bruttó átlagkereset meghaladta az 1 millió forintot. Az információ és kommunikáció szektorban 1,073 millió forint, míg a pénzügyi szolgáltatásoknál 1,044 millió forint volt a KSH által mért átlag.
A legalacsonyabb átlagkereseteket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint az egyéb szolgáltatások ágazatában jegyezték fel. Előbbinél a bruttó átlag 444 ezer forint, utóbbinál pedig 539 ezer forint volt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy tájékoztassa az olvasót a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb szeptemberi béradatairól, kiemelve a fizetések vásárlóértékének és az átlagbéreknek a növekedését. A narratíva egyértelműen a pozitív gazdasági trendekre fókuszál, különös hangsúlyt fektetve a családi adókedvezmény hatására.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk a „megugrott a fizetések vásárlóértéke” és a „jelentősebb ugrásként értékelhető” kifejezéseket használja. Bár az „ugrás” szó nem minősül extrém érzelmi manipulációnak, dinamikusabb és pozitívabb töltetű, mint a semlegesebb „növekedés” vagy „emelkedés”. Ez a szóhasználat enyhe pozitív keretezést ad az információnak, sugallva egy erőteljesebb, kedvezőbb változást. A mondat, miszerint „ennyivel ér többet az infláció mellett a fizetésünk”, egy közvetlenebb, olvasóbarátabb megfogalmazás, amely a tények mellett egyfajta megnyugtató üzenetet is hordoz.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag a KSH adataira támaszkodik, ami a statisztikai információk tekintetében hiteles és elsődleges forrás. A forráskezelés szempontjából ez megfelelő egy statisztikai jelentés bemutatásakor. Azonban az egyensúly szempontjából megjegyezhető, hogy a cikk nem tartalmaz más gazdasági elemzők vagy szakértők kommentárjait, akik esetleg árnyalnák a képet, vagy más tényezőket is figyelembe vennének a bérnövekedés magyarázatakor. A családi adókedvezmény hatásának többszöri kiemelése a növekedés fő okaként, más lehetséges tényezők (pl. munkaerőpiaci kereslet-kínálat, szektorspecifikus béremelések) mélyebb vizsgálata nélkül, egyfajta keretezésnek tekinthető, amely egy adott kormányzati intézkedés pozitív hatását hangsúlyozza.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem tér ki arra, hogy a családi adókedvezmény növelése milyen mértékben és mely társadalmi rétegekre gyakorolja a legnagyobb hatást, illetve hogy a kedvezmény igénybevételének feltételei hogyan befolyásolják a teljes lakosság átlagbérére gyakorolt hatását. Bár megemlíti a mediánkeresetet, amely jobban tükrözi a tipikus jövedelmi viszonyokat, a fő hangsúly az átlagkereseten marad. Hiányzik továbbá az a kontextus, hogy a reálkereset növekedése milyen hosszú távú gazdasági trendbe illeszkedik, vagy hogy más hasonló gazdaságokhoz képest hogyan teljesít Magyarország ezen a téren.
(Kép: illusztráció – pexels.com)
