OkosHír: Donald Trump amerikai elnök elnökségének idején ismét a középpontba került a Jeffrey Epstein-ügy, miután egy képviselőházi bizottság több ezer e-mailt hozott nyilvánosságra, amelyekben Epstein többször is említést tesz Trumpról. Az e-mailek tartalma, Epstein állításai Trump állítólagos tudomásáról „a lányokról”, valamint a Fehér Ház és az elnök politikai nyomásgyakorlása a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának megakadályozására jelentős feszültséget okozott a politikai életben, és megosztotta a Republikánus Pártot is.

A Fehér Ház arra készült, hogy az elnök aláírja a kormányzati leállást lezáró törvényt, amikor a Jeffrey Epstein-ügy ismét előtérbe került. Az ügy, amely hónapok óta feszültséget okoz a Republikánus Párton belül is, újra megjelent a nyilvánosságban.

Egy képviselőházi bizottság szerdán olyan, korábbi e-maileket hozott nyilvánosságra, amelyekben a 2019-ben elhunyt Jeffrey Epstein többször is megemlítette Donald Trumpot Ghislaine Maxwellnek, akit később szexuális emberkereskedelemért ítéltek el, valamint egy újságíróval folytatott magánlevelezésében. Epstein többek között azt állította ismerőseinek, hogy a Trump, aki vele minden kapcsolatot megszakított, „tudott a lányokról”, és olyan információkkal rendelkezett a későbbi elnökről, amelyekkel állítása szerint tönkreteheti.

Ugyancsak szerdán a képviselőházban a demokraták négy republikánus politikus támogatásával kezdeményezték, hogy szavazást tartsanak az Epstein ellen indított szövetségi nyomozás anyagainak nyilvánosságra hozataláról. Ezt a szavazást várhatóan a következő héten tartják meg, annak ellenére, hogy a Fehér Ház és személyesen Trump is nyomást gyakorolt legalább két képviselőre, hogy vonják vissza aláírásukat. Az iratokban többször is szerepel Trump neve, amiről az elnököt már tavasszal tájékoztatták.

Trump a közösségi oldalán reagált az Epstein-ügy újbóli felmerülésére. Az elnök kijelentette, hogy az általa „hoaxnak” nevezett ügyet a demokraták csak azért hozták fel, hogy eltereljék a figyelmet a kormányzati leállásban mutatott hiányosságaikról. Hozzátette, hogy „csak egy nagyon rossz, vagy hülye republikánus sétálna bele ebbe a csapdába”. A Fehér Ház szóvivője hasonlóan fogalmazott, mondván, a demokraták az Epstein-e-mailekkel próbálják elterelni a figyelmet Trump „történelmi eredményeiről” és besározni az elnököt. Szerinte az e-mailek egyébként sem bizonyítanak semmi rosszat Trump ellen.

Miután a demokraták által kezdetben közzétett e-maileket követően a republikánusok több ezer oldalnyi dokumentumot hoztak nyilvánosságra, Trump pénteken vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, milyen kapcsolat fűzte Epsteint több ismert demokrata politikushoz, köztük Bill Clinton volt elnökhöz. Az elnök a legfőbb ügyészségtől azt várja, hogy vizsgálják meg a JP Morgan és a Chase bankok, valamint Larry Summers, a Clinton-kormány pénzügyminisztere és Reid Hoffmann, a LinkedIn alapítója kapcsolatát Epsteinnel. Trump kijelentette: „Epstein demokrata volt, ő a demokraták problémája, nem a republikánusoké!”.

Trump neve az e-mailekben

Az e-maileket a képviselőház kormányzati ellenőrző bizottságának tagjai hozták nyilvánosságra. A republikánus vezetésű bizottság abban a reményben indított vizsgálatot az Epstein-ügyben, hogy azzal elterelheti a figyelmet a témáról. Ennek részeként több iratot is bekértek Epstein hagyatékának gondozóitól, de ezek csak további híreket generáltak. A most nyilvánosságra hozott e-mailek is ezek között a dokumentumok között voltak. A bizottság demokrata tagjai először csak néhány olyan e-mailt tettek közzé, amelyben Trump neve szerepelt, mire a republikánusok azzal vádolták őket, hogy szándékosan válogatnak. Végül nagyjából 20 ezer e-mailt hoztak nyilvánosságra.

Egy 2011-es e-mailben Epstein a közeli bizalmasának, Ghislaine Maxwellnek azt írta, hogy Trump „órákat töltött a házamban” egy meg nem nevezett nővel, és a neve mégsem merült fel soha az ügyében. Maxwell erre azt válaszolta, hogy ő is gondolkodott ezen. Az elsőként közzétett e-mailben Virginia Giuffre neve ki volt takarva, de a republikánusok és a Fehér Ház később felfedte, hogy róla volt szó. Jelezték, hogy az Epstein egyik legismertebb áldozatának számító nő azt vallotta, Trump soha nem létesített szexuális kapcsolatot és nem is flörtölt vele.

A CNN szerint egy másik e-mailben Epstein 2019-ben Michael Wolff újságírónak írt, reagálva Trump állítására, miszerint arra kérte Epsteint, hogy mondjon le tagságáról a Mar-a-Lago klubban. Epstein azt írta: „Trump azt mondta, ő kért meg, hogy mondjak le. Soha nem voltam tag. Természetesen tudott a lányokról, mivel megkérte Ghislaine-t, hogy álljon le.” A Fehér Ház szerint Trump azért tiltotta ki Epsteint floridai birtokáról, Mar-a-Lagóból, mert „undorítóan viselkedett”. Trump pedig azt mondta, hogy Epstein „kihasználta” az ott dolgozó fiatal nőket, ezzel magyarázva kapcsolatuk megszakadását 2004-ben. Giuffre is Mar-a-Lagóban dolgozott 16 évesen, amikor Epstein behálózta.

Epstein a New York Times egy, azóta már nem ott dolgozó újságírójának küldött e-mailben felajánlotta, hogy adhat neki egy fényképet, amelyen Trump bikinis lányok társaságában látható a konyhájában. Nem ismert, hogy a fotó valóban létezett-e; az újságíró a Timesnak azt mondta, soha nem kapott ilyen képet. Epstein emellett azt is írta, hogy Trump egyszer annyira megbámult fiatal lányokat egy medencében, hogy nekiment egy ajtónak.

Az e-mailekből az is kiderült, hogy Epstein folyamatosan követte Trump elnökválasztási kampányát, majd elnökségét és botrányait, és nem volt jó véleménnyel róla. Egyes levelekben „demens Donaldként” hivatkozott rá, aki az „őrület határán van”. Amikor Kathy Ruemmler – aki korábban jogászként dolgozott a Fehér Házban Barack Obama elnöksége alatt, és akkor a Goldman Sachs jogi igazgatója volt – egy levélváltásban „annyira undorítónak” jellemezte az elnököt, Epstein közölte, hogy „élőben és közelről még rosszabb”. Egy másik levélváltásban pedig jelezte, hogy „találkoztam pár nagyon rossz emberrel”, de „egyik sem volt olyan rossz, mint Trump. Nincs egy tisztességes porcikája”.

Egy 2018-as levélváltásban, amikor a szövetségi hatóságok már egyre inkább nyomoztak Epstein ellen, egy ismerőse közölte, hogy az egész el fog simulni, és szerinte az egész Trump ellen is irányul. Erre Epstein azt válaszolta, hogy „igen, köszi, durva, mert én vagyok az, aki tönkreteheti”. Egy másik, 2018-as levélben pedig Ruemmlernek írta, a USA Today szerint feltehetően egy kenőpénzes nyomozásra reagálva: „Tudom, mennyire sáros Donald”.

Az e-mailek szerint 2018-ban, egy hónappal azelőtt, hogy Trump első elnöki ciklusa alatt Helsinkiben találkozott volna Vlagyimir Putyinnal, Epstein Thorbjørn Jaglandnak, Norvégia volt miniszterelnökének küldött egy e-mailt. Ebben jelezte, szólhatna az orosz elnöknek, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megtudhat tőle dolgokat Trumpról. A találkozó után Larry Summers, a Clinton-kormány volt pénzügyminisztere egy Epsteinnek küldött levélben azt kérdezte: „Van valamijük az oroszoknak Trump ellen? A mai nap még az ő mércéjével is felháborító volt.” Erre Epstein jelezte neki, hogy több ilyen e-mailt is kapott.

A botrány, ami nem csendesül

Trump és Epstein az 1980-as évek vége felé ismerkedett meg. Több fotó is készült róluk együtt, Trump neve és 14 hozzá kapcsolódó telefonszám is szerepelt Epstein telefonkönyvében. Trump az 1990-es évek közepén többször is utazott Epstein magángépén. Kapcsolatuk 2004-ben szakadt meg.

Az Epstein-ügy Trump elnökségének egyik leghosszabb ideig tartó botrányává vált, miután kormánya július elején nem hozta nyilvánosságra a 2019-ben börtönben elhunyt, fiatalkorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekményekkel vádolt milliárdos pénzügyi befektető ellen indított nyomozás iratait. Az ügy Trump saját táborát is megosztotta, és bár az elnök próbálta elterelni a figyelmet az esetről, ezzel csak tovább erősítette a konteókat. Ezek szerint a 2019-ben letartóztatott és cellájában meghalt Epstein nem öngyilkos lett, hanem megölték, hogy ne fedje fel, a politikai és pénzügyi elit tagjai közül kik vettek részt pedofilhálózatában. Sokan évek óta várták az állítólagos „Epstein-ügyféllista” nyilvánosságra kerülését, amellyel szerintük a milliárdos zsarolta az embereket, és amelyet az egész kormányzatot átszövő háttérhatalom, a „deep state” megpróbál eltitkolni.

Abban reménykedtek, hogy Trump megválasztásával minden információ nyilvánosságra kerül. Ezt erősítette Pam Bondi, aki nem sokkal azután, hogy igazságügyi miniszter lett, egy interjúban kijelentette, hogy az Epstein-lista „ott van az asztalomon”, és arra is utalt, hogy ezt nyilvánosságra fogják hozni. Ez azonban végül nem történt meg. Az igazságügyi minisztérium vizsgálata arra jutott, nincsen semmiféle „ügyféllista”, Epstein nem zsarolt senkit, és olyan emberek neve sem szerepelt az iratokban, akik ellen vádat lehetne emelni. Azt is kijelentették, hogy Epstein halálát öngyilkosság okozta, és nem megölték. Ez a botrány Trump számára is nehezen kezelhetőnek bizonyult, részben azért, mert saját támogatói táborát is erősen megosztotta.

Szeptember második hetére ismét Epstein neve uralta az amerikai címlapokat, miután az Epstein-ügyet vizsgáló képviselőházi bizottság demokrata tagjai közzétették Trump állítólagos születésnapi üdvözlőlapját, amelyet a milliárdosnak írt. Az üzenetet egy vastag filctollal rajzolt meztelen női test körvonalaiba írták bele, ami egy stilizált női mellet is ábrázolt. A levél aláírásaként csak annyi szerepelt, hogy „Donald”, amit ágyéktájékon helyeztek el a rajzolt női testen, hogy úgy nézzen ki, mintha fanszőrzet lenne – írta korábban a Wall Street Journal.

A Trump-levél mellett kedden egy másik születésnapi levelet és fényképet is közzétettek, amelyet az elnök floridai golfklubjának egyik régi tagja küldött Epsteinnek. A képen Epstein mellett két férfi és egy kitakart arcú nő látható, amint egy hatalmas, 22 500 dollárról szóló kamucsekket tartanak, amelyen Trump aláírása látható. Trump tagadta, hogy bármi köze lenne az üdvözlőlaphoz vagy a csekkhez.

A demokraták az elmúlt hónapokban igyekeztek a botrányt minél inkább a felszínen tartani. Trump minden egyes nyilatkozatát és lépését azzal kezdték kritizálni, hogy azokkal csak az Epstein-ügyről akarja elterelni a figyelmet. Ezt követően, saját szavazóik nyomására meghajló republikánus képviselők támogatásával elindították az említett bizottsági vizsgálatot. A republikánusok védekezésbe szorultak. Július közepén a képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson pár nappal előrébb hozta a nyári szünetet, hogy ne lehessen szavazást tartani a nyomozati iratok közzétételéről.

Az az elvárás, hogy az Epstein-ügy szeptemberre kikopik a közéletből, tévesnek bizonyult. A republikánus Thomas Massie és a demokrata Ro Khanna közös törvényjavaslatot nyújtott be, amely az igazságügyi minisztériumot az iratok közzétételére kötelezné. A házelnök nem akarta szavazásra bocsátani a törvénytervezetet, de a demokraták ekkor egy ritkán használt eljárási szabályhoz folyamodtak. Ez kimondja, hogy a törvényhozás 435 fős alsóházában 218 képviselő aláírásával el lehet érni bármilyen jogszabálytervezet szavazásra bocsátását.

Ezt végül négy republikánus képviselő is aláírta, és már csak egy aláírás hiányzott, amelyet egy időközi választáson győztes arizonai képviselő, a demokrata Adelita Grijalva adhatott meg. A házelnök a kormányzati leállásra hivatkozva sokáig nem volt hajlandó beiktatni hivatalába az új képviselőt, aki jó előre jelezte, hogy első dolga lesz aláírni a szavazást kikényszerítő petíciót. Ez november 12-én, a kormányzati leállás utolsó napján történt meg.

A Fehér Ház aznap és a megelőző napokban igyekezett mindent megtenni, hogy a petíciót aláíró republikánusokat rávegye arra, hogy vonják vissza támogatásukat, még mielőtt Grijalva neve is rákerül az iratra. A New York Times információi szerint Trump keményen lobbizott a háttérben, hogy megakadályozza a szavazást, és személyesen hívta fel Nancy Mace dél-karolinai és Lauren Boebert coloradói képviselőt, de végül nem járt sikerrel.

Trump már nem kommunikál korábbi lelkes támogatójával, Marjorie Taylor Greene-nel. A georgiai képviselő már régóta szorgalmazza az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, Trump pedig pénteken meg is vonta tőle a támogatást a 2026-os választásokra. Greene az X-en azt írta, „Érthető, hogy el akar kapni, példát akar velem statuálni, hogy ráijesszen minden republikánusra az Epstein-fájlokról szóló szavazás előtt.”

Szavazás várható, de a hatás bizonytalan

Mike Johnson házelnök most már úgy tűnik, hogy szeretné minél gyorsabban lezárni az ügyet. Bár lett volna lehetősége arra, hogy egészen decemberig húzza a szavazás megtartását, szerda este bejelentette, hogy már a következő héten szavazásra bocsátja az iratok közzétételét követelő jogszabályt. A várakozások szerint a törvény át is fog menni. Maxwell Frost demokrata képviselő az MSNBC-nek azt mondta, „Egy nem szavazat erre egy szavazat a pedofilok megvédésére”, és ez visszaütne a republikánus képviselőkre. A Politico értesülései szerint a republikánus vezetők akár száz „igen” szavazatra is számítanak.

A jogszabályt ezt követően még a szenátusnak is meg kell szavaznia, majd Donald Trumpnak alá kell írnia, hogy hatályba lépjen, amire egyelőre kevés esély látszik. Ro Khanna szerint azonban egy nagy arányú szavazatszámot a szenátus és az igazságügyi minisztérium sem hagyhat majd figyelmen kívül. Massie a CNN-nek azt mondta, abban bízik, hogy a képviselőház vétóbiztos kétharmados többséggel fogadja el a törvényt, ami nagy nyomást helyezne a szenátusra, és ha a szenátorok elfogadják, akkor az „egy nagyon komoly jelzés lesz az elnöknek”.

Egy elnöki vétó felülírására a képviselőházban és a szenátusban is kétharmados többségre van szükség. Azonban, ha Trump nem is vétózza meg a jogszabályt, annak betartását csak azzal tudná kierőszakolni a képviselőház, ha eljárást indítanak az igazságügyi miniszter ellen a kongresszus megsértése miatt, ami a New York Times szerint egy rendkívül valószerűtlen lehetőség.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Donald Trump/Facebook)