Új korszak a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokban?
OkosHír: Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiánya ellenére jelentős amerikai beruházások érkeznek Magyarországra, különösen a kutatás-fejlesztési és magas hozzáadott értékű szolgáltatási szektorokba. A magyar kormány aktívan törekszik egy új adóegyezmény megkötésére az amerikai vezetéssel, amely a 2024-es elnökválasztás után Donald Trump hivatalba lépésével új lendületet kapott.
A Support Services Group Europe Zrt. mintegy 940 millió forintos értékű szolgáltató központot hoz létre Szekszárdon, amely a kelet-közép-európai régiót fogja ellátni. A projekthez a magyar állam 282 millió forintos támogatást nyújt, és várhatóan hetvenöt új munkahelyet teremt.
Az Egyesült Államok ma a harmadik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, vállalataik több mint százezer embernek adnak munkát. A két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött. Az elmúlt tizenegy év során a magyar kormány 145 amerikai cég magyarországi beruházásához nyújtott támogatást, amelyek révén húszezer új munkahely jött létre.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondása és a tárgyalások
Az Amerikai Egyesült Államok 2022 júliusában mondta fel a Magyarországgal kötött, 1979 óta hatályban lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, arra hivatkozva, hogy Magyarország nem írta alá a globális minimumadóval kapcsolatos egyezményt, és hátráltatta az erről szóló uniós direktíva bevezetését. Az egyezmény rendelkezései 2024. január 1-jétől nem alkalmazhatók.
A magyar kormány már 2025. január 23-án kihirdette a 3/2025. ME határozatot, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök felhatalmazta a nemzetgazdasági, a külgazdasági és külügy-, valamint az igazságügyi minisztert a szükséges lépések megtételére egy új magyar–amerikai adóegyezmény létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök 2025 októberében megerősítette, hogy hamarosan újabb találkozóra kerül sor Donald Trump amerikai elnökkel, ahol elsősorban gazdasági kérdésekről, köztük a kettős adóztatás egyezményéről fognak tárgyalni.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group szakértője szerint az új megállapodás fontosabb Magyarország számára, de csekély az esélye annak, hogy rövid távon (egy-két év alatt) újra érvényes egyezmény legyen a két ország között, mivel egy ilyen megkötése rendkívül időigényes folyamat. Ugyanakkor az erős politikai szándék felgyorsíthatja az ügymenetet. Lehetőség van például arra, hogy Washington egyszerűen ratifikálja a még az Obama-adminisztrációval letárgyalt és Magyarország által 2010-ben már ratifikált egyezményt. Ennek ratifikálásához azonban az Egyesült Államok politikai rendszeréből adódóan nem elég az elnöki akarat, azt a kongresszusnak is el kell fogadnia. A helyzetet nehezíti, hogy az amerikai külpolitikának az amerikai–magyar egyezmény tető alá hozásánál égetőbb problémái is vannak.
A szakértő arra is rámutatott, hogy számos Magyarországon jelen lévő amerikai cég lobbizhat az egyezmény újbóli hatálybalépése érdekében, mivel hátrányosan érintheti őket annak hiánya, például a tengerentúlról ideküldött munkavállalók kettős adózása miatt.
Jelentős amerikai beruházások és technológiai fejlesztések
A kettős adóztatásról szóló egyezmény hiánya ellenére is számos amerikai vállalat hajt végre jelentős beruházásokat Magyarországon. 2025 szeptemberében jelentették be, hogy a Genesys amerikai techvállalat húszmilliárd forintos beruházást hajt végre Budapesten, amely 250 munkahelyet teremt. A Genesys jelentős szerepet játszik a mesterséges intelligencia és a felhőalapú ügyfélszolgáltatások világpiacán.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által kezelt eddigi legnagyobb volumenű kutatás-fejlesztési beruházás is amerikai céghez köthető: a szoftverfejlesztő Diligent Corporation 37 milliárd forintos beruházást hajt végre 8 milliárd forintos állami támogatással, 124 új munkahelyet teremtve. A Flextronics kétmilliárd forintnyi kutatás-fejlesztési beruházást valósít meg Zalaegerszegen, 670 millió forintos kormányzati támogatással. A Tulip Interfaces 2,3 milliárd forintból bővíti budapesti kutatás-fejlesztési központját, ehhez a magyar kormány 500 millió forinttal járul hozzá.
Az ipari automatizálással foglalkozó Emerson 2,5 milliárd forint értékű program keretében bővíti székesfehérvári kiválósági központját, és kutatás-fejlesztési projektet indít Debrecenben. A kormány félmilliárd forinttal támogatja ezt a beruházást, amely 56 új, magasan képzett munkahelyet teremt.
Hamarosan megkezdődik az amerikai kis moduláris nukleáris technológia (SMR) magyarországi bevezetéséhez szükséges infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka is. Ennek a technológiának világpiaci vezetői az amerikai vállalatok, köztük a Magyarországon már jelen lévő GE Vernova. A GE Vernova 9,5 milliárd forintos veresegyházi beruházása a termelési kapacitások bővítését is jelenti, amelyet a kormány 2,8 milliárd forinttal támogatott. A technológia felhasználási jogait Közép-Európában egy lengyel cég, a Synthos Green Energy birtokolja, amellyel a Hunatom már megállapodást kötött.
Fischer Ádám kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztési területet kifejezetten segíti a rendkívül kedvező magyar K+F szabályozás, amelynek célja a magasabb hozzáadott értékű tevékenység magyarországi megtelepülésének támogatása.
Az adóegyezmény hiányának és a vámháborúnak a hatásai
A Niveus szakértője rámutatott: az egyezmény vagy annak hiánya csak egyetlen szempont egy vállalat beruházási döntésének meghozatalakor. Az amerikai befektetések elsősorban a kutatás-fejlesztési és a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatói területeket célozzák, emellett szempont lehet a képzett magyar munkaerő és a jó infrastruktúra is. Hosszú távon ráadásul valószínűleg újra lesz egyezmény, elképzelhető, hogy ezt is figyelembe veszik.
A magyar állam módosított egyes adózási szabályokon az egyezmény hiányának kezelésére. Azonban állami támogatással csak részben lehet kompenzálni, mivel azok szigorú uniós kontroll alatt állnak a versenytorzító hatás elkerülése érdekében. A magyar kormány lehetőségei erősen korlátozottak, nem tudja a magas amerikai adót kompenzálni.
Radnai Károly, az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara adóbizottságának elnöke szerint az amerikai piacon tevékenykedő magyar cégeket mindenképpen kellemetlen helyzetbe hozta az egyezmény megszüntetése. Ha egy hazai vállalat Magyarországról nyújt szolgáltatást amerikai partnereknek, akkor számos tevékenység esetében a bevételeiket adóztatják meg, ha pedig létrehoznak egy tengerentúli leánycéget, akkor az osztalékkifizetés után kell forrásadót fizetni. Mindkettőnek a kulcsa 30 százalék az Amerikai Egyesült Államokban.
A magyar kormány tervei szerint a jelentős amerikai beruházások segítik enyhíteni az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint Kína között zajló vámháború negatív hatásait is. A Niveus szakértője rámutatott: mivel Magyarország az Európai Unió tagjaként része a vámuniónak, a vámok területén nagyon korlátozott mozgástere van a magyar kormánynak. A vámszabályokat teljes egészében az Európai Unió hozza meg, az egyes tagállamoknak csak minimális, inkább eljárási jellegű beleszólása van bármibe. Természetesen más államok, jelen esetben az Egyesült Államok rendelkezhetnek eltérően Magyarországgal kapcsolatban, ám a vámunió miatt ennek hatása mégis csupán korlátozott lehet.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása(Kép: Orbán Viktor – Facebook reels képernyőkép)
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
Beállítom