OkosHír: Az aHang megbízásából készült friss felmérések szerint a magyar társadalom jelentős része elutasítja a kormányhoz köthető gazdasági elit vagyonosodását, és széles körben támogatja a vagyonosodási vizsgálatok elrendelését.
A 21 Kutatóközpont által 2025 augusztus végén és október elején végzett két országos, reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyarok többsége kritikus a kormányhoz köthető gazdasági szereplők vagyonfelhalmozásával szemben, különösen a közbeszerzések révén.
Az augusztus végi felmérésben megkérdezték, hogy a válaszadók helyesnek tartják-e, hogy az „Orbán-kormány alatt néhány vállalkozó jelentősen meggazdagodott, nem kis részben a közbeszerzéseknek köszönhetően”. Erre a kérdésre a válaszadók 69 százaléka helytelenítette a jelenséget, míg 12 százalék tartotta helyesnek. A bizonytalanok aránya 17 százalék volt.
Az október eleji mérés során a kérdésfeltevés árnyaltabb volt, két értelmezési keretet kínálva: „Egyesek szerint helyes, hogy a kormány a nemzeti tőkésosztályt erősíti. Mások szerint helytelen, hogy a kormány saját emberei gazdagodnak meg ilyen mértékben.” Ebben az esetben a válaszadók 62 százaléka inkább a kritikus megközelítéssel értett egyet, és csupán 14 százalék támogatta a „nemzeti tőkésosztály” építésének kormányzati érvelését. A bizonytalanok aránya 24 százalékra emelkedett.
Széles körű támogatás a vagyonosodási vizsgálatok mellett
Az augusztusi kutatás egy másik kérdése a vagyonosodási vizsgálatok szükségességére vonatkozott: „Ön szükségesnek tart-e vagyonosodási vizsgálatot az esetükben?” A válaszadók 72 százaléka igennel felelt, mindössze 11 százalék mondott nemet, 17 százalék pedig bizonytalan volt.
A felmérés demográfiai bontása szerint a vagyonosodási vizsgálatokat a diplomások 77 százaléka, az alapfokú végzettségűek 68 százaléka, a fővárosban élők 85 százaléka és a falvakban élők 71 százaléka is támogatja. Pártpreferencia alapján a Fidesz-szavazók 41 százaléka is szükségesnek tartja a vizsgálatot, míg 33 százalék elutasítja. A Tisza Párt és az ellenzéki szavazók körében a vizsgálatpárti arány meghaladja a 90 százalékot.
A fiatalabb korosztályok a legkritikusabbak: a 18–39 évesek körében több mint 80 százalék támogatja a vizsgálatot. A 65 év felettiek körében ez az arány 68 százalék. Az októberi, finomított kérdésfeltevés esetén a 18-29 éves korosztály 77 százaléka tartotta helytelennek a kormányhoz köthető gazdagodást, míg a 65+ korosztályban ez az arány 54 százalék volt.
A kutatás módszertana
A közvélemény-kutatást az aHang megrendelésére a 21 Kutatóközpont végezte. Az adatfelvétel hibrid módszerrel, 2025. augusztus 27. és 31. között, valamint 2025. október 4. és 10. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket, míg a 65 év feletti válaszadók preferenciáját telefonos módszerrel rögzítették. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség alapján. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térhetnek el a teljes lakosság megkérdezése esetén kapott eredményektől.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen arra fókuszál, hogy a magyar társadalom széles körben elutasítja a kormányhoz köthető gazdasági elit vagyonosodását, és erős igény mutatkozik a vagyonosodási vizsgálatok iránt. A cikk célja, hogy ezt a közvéleményt egyfajta konszenzusként mutassa be, függetlenül a demográfiai vagy politikai hovatartozástól, ezzel is alátámasztva az elszámoltatási igény legitimitását és általános elfogadottságát.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a „magyar társadalom többsége elutasító”, „közvélemény nagy többsége nem tartja helyesnek”, „legszélesebb körűen elutasított jelenségei közé tartoznak” és „politikai hovatartozástól, nemtől, lakóhelytől és iskolázottságtól függetlenül jelen van a társadalomban” kifejezésekkel erősíti a konszenzus benyomását. Ez a megfogalmazás a jelenség általános és megkérdőjelezhetetlen elfogadottságát sugallja. A „finomodott” szó használata a kérdésfeltevés kapcsán („az október eleji mérésben a kérdés megfogalmazása finomodott”) enyhe elfogultságot mutathat, implikálva, hogy az első kérdés kevésbé volt precíz, és a finomítás ellenére is magas maradt az elutasítás. Az „ez a kutatás szerint jól érzékelteti, hogy milyen nyelvi keretek aktiválnak vagy tompítanak reakciókat” mondat maga is egy elemzői megállapítás, nem pedig pusztán tényközlés, ami a híranyag stílusából kilóg.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag az aHang megbízásából a 21 Kutatóközpont által végzett közvélemény-kutatás eredményeire támaszkodik. Nem hivatkozik más felmérésekre vagy kutatóintézetekre, amelyek esetleg eltérő vagy árnyaltabb képet festhetnének. Bár a módszertan részletezése megtörténik, a forrásválasztás egyoldalú, ami hiányos egyensúlyt eredményezhet. Nem kerül bemutatásra a kormányzati álláspont vagy érvelés a „nemzeti tőkésosztály” építésével kapcsolatban, csupán mint egy ellentétes nézőpont kerül említésre, amelyet a közvélemény elutasít.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem szolgáltat további kontextust vagy tényeket a „kormányhoz köthető gazdasági elit felhalmozásai” és a „közbeszerzésekkel egy szűk, kormányközeli kör jelentősen meggazdagodott” állítások alátámasztására. Ezek a kijelentések alapfeltevésként szerepelnek a kérdésfeltevésekben, de a cikk nem vizsgálja azok valóságtartalmát vagy részleteit, csupán a közvélemény erre adott reakcióját elemzi. Az aHang és a 21 Kutatóközpont hátteréről, esetleges politikai kötődéseiről sem kapunk információt, ami segítene a kutatás eredményeinek kontextusba helyezésében.
Kép: Orbán Viktor – facebook video képernyőkép
