OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2025 augusztusában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete elérte a 683 300 forintot, a nettó átlagkereset pedig a 472 600 forintot, ami éves szinten jelentős növekedést mutat. Ugyanakkor az augusztusi adatok elmaradnak a júliusi és júniusi értékektől, és a KSH kísérleti statisztikái szerint az első félévben a munkavállalók egyharmadának reálkeresete csökkent.

Kereseti adatok 2025 augusztusában

A KSH jelentése alapján 2025 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 683 300 forintot tett ki, míg a nettó átlagkereset 472 600 forint volt. Ezek az adatok éves összehasonlításban a bruttó átlagkereset esetében 8,7 százalékos, a nettó átlagkeresetnél pedig 9,2 százalékos növekedést jelentenek.

Hirdetés

Havi összevetésben azonban csökkenés volt megfigyelhető a keresetekben: az augusztusi nettó 472 600 forintos átlagot megelőzte a júliusi 479 500 forint és a júniusi 484 200 forint. Ez azt jelenti, hogy az augusztusi fizetések másfél százalékkal alacsonyabbak voltak az előző havinál, és közel két és fél százalékkal elmaradtak a júniusitól. A KSH szerint ez a jelenség nem egyedi, mivel a korábbi évek nyári hónapjaiban is hasonló nettókereset-csökkenés volt tapasztalható.

A reálkereset, amely a fizetések vásárlóerejét fejezi ki, 4,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ez az érték alacsonyabb a júniusi 4,8 százaléknál, de kedvezőbb az év korábbi hónapjaiban mért 4 százalék alatti adatoknál, kivéve áprilist.

A bruttó keresetek mediánértéke 563 400 forintra nőtt, ami éves szinten 8,9 százalékos emelkedést jelent. A nettó keresetek mediánértéke 394 300 forintot ért el, ami 10 százalékkal haladta meg az előző év júliusi adatát. A mediánérték azt mutatja, hogy a munkavállalók felének volt ennél magasabb, felének pedig ennél alacsonyabb a fizetése.

Kísérleti statisztikák árnyalják a képet

A KSH által nemrég közzétett, úgynevezett kísérleti kereseti statisztika árnyalja a fizetések vásárlóértékének növekedéséről szóló, összességében kedvezőnek tűnő képet, még a lassuló növekedés ellenére is. Ez a részletes bontás olyan adatokat tárt fel, amelyek szerint az első félévben a munkavállalók majdnem egyharmadának a fizetése kevesebbet ért, mint egy évvel korábban. Ez az arány, bár valamivel kedvezőbb, mint az első negyedéves adat volt, azt jelenti, hogy június végén a főállásban bejelentett munkavállalók 33 százalékának reálkeresete csökkent, mivel a bére nem érte el az infláció mértékét.

Egy másik részletező adat szerint az első félévben a nemzetgazdaság egészében az emberek 17,2 százaléka kevesebb pénzt kapott kézhez, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen minden hatodik főállásban dolgozó magyarországi munkavállaló kevesebbet vitt haza az idei első félévben, mint a tavalyiban. Egyes nemzetgazdasági ágazatokban ez az arány megközelíti vagy meghaladja a húsz százalékot.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kereseti adatairól tájékoztassa az olvasókat, miközben egy árnyaltabb, kritikusabb képet fest a bérek alakulásáról, mint amit az átlagkereset önmagában sugallhat. A cikk a pozitív éves növekedési adatok mellett hangsúlyozza a havi csökkenéseket és különösen a KSH „kísérleti statisztikáinak” eredményeit, amelyek a vásárlóerő csökkenését mutatják be a munkavállalók jelentős részénél. A narratíva arra irányul, hogy felhívja a figyelmet a látszólagos átlagos növekedés mögött meghúzódó egyenlőtlenségekre és a lakosság egy részét érintő valós nehézségekre.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is érzelmileg telítettebb nyelvezetet használ, mint ami egy teljesen objektív híranyagban elvárható lenne.
      • A címben a „lassult” és „ismét csökkentek” kifejezések azonnal negatív kontextust teremtenek, még mielőtt a részletes adatok bemutatásra kerülnének. (Eredeti cím: „Lassult a fizetésemelések üteme, és a nyár végére ismét csökkentek az átlagbérek”)
      • Amikor a KSH kísérleti statisztikáiról van szó, a narrátor olyan kifejezéseket használ, mint „árnyalja a … kedvező képet”, „meglepő adatokat árult el” és „még megdöbbentőbb képet mutatott”, amelyek felerősítik az adatok súlyát és az olvasóban kiváltott hatást.
      • A „arról árulkodik” kifejezés („Az ugyanis arról árulkodik, hogy az első félévben az emberek majdnem egyharmadának a fizetése kevesebbet ért…”) kissé szenzációhajhász felhangot ad, mintha az adatok „lelepleznének” valamit, ami rejtve maradt volna.
    • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a KSH hivatalos adataira támaszkodik, ami hiteles forráskezelést mutat. Azonban a hangsúlyok eltolódása megfigyelhető. Míg az éves átlagkereset-növekedés tényeit semlegesen közli, a KSH „kísérleti statisztikáinak” bemutatására nagyobb hangsúlyt fektet, és az ehhez kapcsolódó adatok értelmezésénél erőteljesebb nyelvezetet alkalmaz. Bár a cikk megemlíti, hogy a nyári hónapokban tapasztalható csökkenés nem egyedi jelenség, a szöveg egésze mégis inkább a negatív tendenciákat és a bérek vásárlóerejének romlását emeli ki a munkavállalók egy részénél, ami egy bizonyos szerkesztői álláspontot tükrözhet.
    • Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem hallgat el alapvető tényeket, és a KSH által közzétett adatokat használja. Azonban az „árnyalja a képet” és „meglepő adatokat árult el” megfogalmazások, bár a KSH kísérleti statisztikáira vonatkoznak, azt sugallhatják, hogy az átlagos adatok önmagukban félrevezetőek lennének, anélkül, hogy részletesebben kifejtené, miért tekinthetők „meglepőnek” vagy „árnyalónak” ezek az adatok a szélesebb gazdasági kontextusban. A „kísérleti statisztika” fogalmának részletesebb magyarázata (pl. hogy miért „kísérleti”, milyen módszertani különbségek vannak a hagyományos adatokhoz képest) segíthetne az olvasónak a teljes kép megértésében.

(Forrás: 444.hu)

Fotó: Tibor Szabo: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/penz-keszpenz-valuta-penznem-16956699/