OkosHír: Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) 35,1 százalékát tette ki az adóbevétel 2023-ban, ami európai összehasonlításban az alacsonyabb értékek közé tartozik. Az uniós átlag felett van a 40 százalék, miközben az adófajták száma Magyarországon 2014 óta nem látott szintre emelkedett, elérve a 61-et.

Az adóbevételek aránya a GDP-hez képest

2023-ban Magyarország adóbevétele a bruttó hazai termék (GDP) 35,1 százalékát érte el. Ez az arány európai összehasonlításban az alacsonyabbak közé tartozik, ami egyes elemzők szerint ellentmond annak a vélekedésnek, hogy az országban túlzott az adóterhelés, figyelembe véve, hogy számos más uniós tagállamban meghaladja a negyven százalékot. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az Euronews adatai alapján kiemelte, hogy a 2023-as magyar adóbevétel a GDP 35,1 százalékát tette ki, ami az európai régióban az egyik legalacsonyabb mutató. Ezzel szemben több nyugat-európai országban a közteherviselés mértéke meghaladja a 40 százalékot.

Példaként Franciaországban a GDP 45,6 százalékát, Belgiumban 44,8 százalékát, Dániában pedig 44,7 százalékát teszik ki az adók, ami közel tíz százalékponttal magasabb szintet jelent a magyarországihoz képest. Magyarország adóterhelési szintje közelebb áll olyan országokéhoz, mint Szlovákia vagy az Egyesült Királyság, ahol az érték szintén 35 százalék körül mozog. Az Európai Unió átlaga meghaladja a 40 százalékot, így a magyar adóterhelés megközelítőleg öt százalékponttal marad el az uniós átlagtól. Fontos megjegyezni, hogy Romániában (27 százalék) és Bulgáriában (30 százalék) az adók aránya még alacsonyabb a nemzeti összterméken belül.

Hirdetés

Az adórendszer összetétele és változásai

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda korábbi tájékoztatása szerint a magyar adórendszer jelenleg 61 különböző adófajtát foglal magában, ami 2014 óta a legmagasabb szám. Az újonnan bevezetett adók között szerepelnek az extraprofitadók, a 15 százalékos globális minimumadószint eléréséhez szükséges kiegészítő adók, valamint a szén-dioxidkvóta-adó és a szén-dioxid tranzakciós díj.

Tavaly két adónem is megszűnt: a befektetési vállalkozásokra és hitelintézetekre vonatkozó, külön kormányrendeletben szabályozott tranzakciós illeték, valamint a háztartási munka regisztrációs díja. Érdekesség, hogy 2022-ig az adótípusok száma folyamatosan csökkent Magyarországon, ekkor 51 adónemet tartottak nyilván. Előrejelzések szerint egyes, eredetileg ideiglenesnek szánt adóterhek hosszú távon is fennmaradhatnak.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy kontextusba helyezze Magyarország adóterhelését, és a GDP-arányos adóbevétel alapján cáfolja azt a nézetet, miszerint az országban túl magas az adóteher. Ezzel párhuzamosan bemutatja az adórendszer komplexitásának növekedését az adótípusok számának emelkedésével. A narratíva egyértelműen az alacsonyabb adóteher hangsúlyozására törekszik, miközben a növekvő adószámot árnyaló tényként kezeli.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk narrátora közvetlenül fogalmaz meg állításokat, amelyek a tények értelmezését sugallják, például: „Ez cáfolja azt a nézetet, hogy Magyarországon túl magas az adóterhelés…”. Ez a kijelentés nem egy idézett vélemény, hanem a cikk saját állásfoglalása, ami egyértelműen befolyásolja az olvasó értelmezését. Az „EU-átlag alatt, Szlovákiával és az UK-val egy ligában” alcím kissé informális nyelvezetet használ („egy ligában”), ami egy hírcikkben szubjektív keretezést adhat a bemutatott adatoknak, egyfajta „csapatba sorolást” sugallva. A „Ráadásul úgy tűnik, hosszútávon számolni kell több, ideiglenesnek szánt adóteherrel is” mondatban az „úgy tűnik” kifejezés bizonytalanságot és spekulációt visz a szövegbe, ami inkább elemzői, mintsem tisztán tényfeltáró megfogalmazás.
    • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk hiteles forrásokra (MCC, Euronews, Jalsovszky Ügyvédi Iroda) hivatkozik az adatok és tények alátámasztására. Az egyensúly tekintetében a cikk elsődlegesen a GDP-arányos adóbevétel viszonylagos alacsonyságát hangsúlyozza, majd ezt árnyalja az adótípusok számának növekedésével. Habár mindkét szempontot bemutatja, az elsődleges üzenet a „nem túl magas” adóterhelés irányába mutat, míg az adótípusok számának emelkedése inkább egy kiegészítő információként jelenik meg, ami az összképet árnyalja, de nem feltétlenül cáfolja az alapvető állítást.
    • Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem tér ki az adóterhelés belső struktúrájára, például a közvetlen és közvetett adók arányára, vagy arra, hogy az adóterhek hogyan oszlanak meg a különböző jövedelmi csoportok között. Ez a kontextus hiánya befolyásolhatja az „adóterhelés” fogalmának olvasói értelmezését. Bár megemlíti az új adókat (extraprofit, globális minimumadó, CO2), nem részletezi azok bevezetésének pontos okait vagy várható gazdasági hatásait.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Szakáts Réka/Okoshír