OkosHír: A III. kerületi önkormányzat csütörtökön elfogadta egy új lakópark, a Waterfront City II. létrehozását célzó tervet a Harisnyagyár területén. A fejlesztést a Nagygyörgy Tibor vezette Biggeorge cégcsoport valósítaná meg. A döntés 14:9 arányban született meg, egyéni szavazással, a Fidesz képviselőinek támogatásával, ami a projekt körüli megosztottságot jelzi.

A Duna partjától mintegy 50 méterre tervezett, 1400 lakásból álló beruházáshoz az önkormányzat hozzájárulása volt szükséges a terület átminősítéséhez. A Demokratikus Koalíció (DK) többségű önkormányzat több képviselője a frakción belül is ellenezte a módosítást. Ennek ellenére a többség megszavazta a javaslatot. Korábban Kiss László polgármester kijelentette, hogy Óbuda-Békásmegyer „megtelt”, és a vállalkozókat arra kérte, hogy ne elsősorban lakáscélú ingatlanok építésében gondolkodjanak.

A polgármester most támogatta a csaknem százezer négyzetméternyi lakást ígérő, 15 emeletes, 51 méter magas tornyokat magában foglaló projektet. A szavazás körülményei szokatlanul alakultak: az előterjesztő alpolgármester, Zábó Attila vissza akarta vonni az előterjesztést, de Kiss László ezt megakadályozta, majd azonnali hatállyal visszavonta az alpolgármester hatáskörét, ezzel formailag is lehetetlenné téve Zábó számára az előterjesztés visszavonását. Zábó Attila telefonon nem volt elérhető.

A projekt ellenzői szerint a Waterfront City II. beruházás:

• Fokozza a zsúfoltságot a kerületben.
• Növeli a forgalmat, ami tovább terheli a helyi infrastruktúrát.
• Környezeti terhelést jelent, különösen a Duna-parti területen.

A Hvg.hu korábbi beszámolója szerint az ingatlanfejlesztő cég négymilliárd forintos hozzájárulással támogatná az önkormányzat fejlesztéseit, többek között egy gyalogút építését. Több képviselő azonban úgy véli, hogy ez az összeg nem elegendő, és a szükséges garanciák sem biztosítottak az érvényesítéséhez. Javaslatuk szerint, ha a projekt elkerülhetetlen, akkor a konkrét összeg helyett az értékesítés 5 százalékát kellene rögzíteni, ami 7-10 milliárd forintot is elérhet.

A Biggeorge a Facebook-oldalán közölte, hogy a projekt:

• Korszerű lakókörnyezetet teremt a Duna-parton.
• Zöld felületekkel és közösségi terekkel gazdagítja a környéket.
• Hozzájárul a kerület fejlődéséhez.

A korábban újabb lakóparkok létrehozását ellenző Kiss László polgármesterhez kérdéseket intéztünk, válasz esetén frissítjük cikkünket.

A csütörtökön véglegesített településrendezési szerződés (tszr) lehetővé teszi a lakópark megépítését azon a területen, amelynek eddigi besorolása irodaházak, kereskedelmi tevékenységet kiszolgáló épületek (benzinkút kivételével) létrehozását engedélyezte. A Waterfront City II. azonban 93 százalékban lakóingatlanokat ígér, ami a terület és a városrész többfunkciós potenciáljának csökkenését vonja maga után, és erősítheti az alvóváros jelleget.

Kalló Éva, a városfejlesztési bizottság független civil tagja a Telexnek elmondta, hogy a jelenlegi politikusok azzal nyertek választást, hogy Óbuda „megtelt” és nincs szükség új lakóparkokra. Hozzátette, hogy a főépítész most a lakhatási válságra hivatkozva érvel új lakások építése mellett, amit Kalló szerint a meglévő lakások felújításával kellene kezelni, a kérdéses területen pedig az eredeti besorolásnak megfelelő többfunkciós beruházást kellene megvalósítani.

Ez a lehetőség azzal szállt el, hogy előbb a Fővárosi Közgyűlés, majd csütörtökön a III. kerületi önkormányzat is megszavazta a településrendezési szerződést. Ezáltal a főváros és a kerület szerződéses viszonyba került a Biggeorge-dzsal, és az ettől való eltérésnek már jogi következményei lesznek. A lakossági fórumok a döntés után már csak formaságot jelentenek, a lakók érdemben nem tudnak hatással lenni a projekt lényegi elemeire.

Kalló Éva nehezményezte, hogy az egyeztetések lényegében a szakma és a lakosság kihagyásával történtek. A fővárosi Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság, melynek elnöke Vitézy Dávid, nem javasolta a projektet ebben a formában, bár Vitézy Dávid megszavazta a Közgyűlésben, ahol ellenszavazat nem volt. (Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Döme Zsuzsanna MKKP-s helyettese tartózkodtak, Kovács Gergely MKKP elnök és Gémes Szilvia a Tisza Párttól nem voltak jelen.)

Hasonló helyzet alakult ki Óbuda-Békásmegyeren is: a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság nem támogatta a projektet, amit – a fővárosinál nagyobb megosztottsággal – a kerületi közgyűlés megszavazott. Kalló szerint mindez nem tükrözi a főváros által is hangsúlyozott „élhető város” koncepciót.

Kalló megjegyezte továbbá, hogy a projekt nem veszi figyelembe kellőképpen az egyéb terheket, amelyeket egy 1400 – a szerződés szerint akár 15 százalékkal több – lakást adó beruházás okoz. A több lakos nem csak nagyobb forgalmat jelent, hanem nagyobb terhelést ró a humán infrastruktúrára is, például az orvosi rendelőkre, amelyekre a kerület nem kap külön forrást.

Ráadásul a házakat rendkívül közel tervezik egymáshoz: 51 méteres magasság mellett legalább az azonos távolság lenne elfogadott, ehhez képest a toronyházak 25-30 méterre lesznek egymástól. A tervező erre azt válaszolta, hogy „vannak rosszabbak is, például 2:1-es arány, ami pedig épp az a sűrűség, amit mi is kifogásolunk”. Kalló szerint a tervező ezt „még elfogadhatónak” tartja, de ők „élhető várost akarnak, nem elfogadhatót”.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy kritikus hangvételű beszámoló a III. kerületi önkormányzat döntéséről, amely egy nagyszabású lakópark építését teszi lehetővé. A narratíva célja, hogy rávilágítson a döntés ellentmondásosságára, a korábbi politikai ígéretekkel való szakításra, valamint a helyi lakosok és szakértők aggodalmaira. A cikk arra törekszik, hogy megkérdőjelezze a döntés átláthatóságát és indokoltságát, és felhívja a figyelmet a lehetséges negatív következményekre.
• Főbb elemzési pontok:
  • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is használ olyan kifejezéseket, amelyek a tárgyilagos információmegosztáson túlmutató, kritikus hangvételt kölcsönöznek a szövegnek. Például a „belső viták ellenére megszavazta a DK-s többségű III. kerületi önkormányzat” megfogalmazás már az első mondatban sugallja a megosztottságot és a nehézségeket. A „meglehetősen szokatlanul indult” fordulat az alpolgármester hatáskörének visszavonására utalva szintén a helyzet rendkívüliségét és potenciális problémáit emeli ki. Az „ami csak tovább erősíti az alvóváros jelleget” kijelentés a narrátor értékítéletét tükrözi a tervezett fejlesztés várható hatásáról. A Kalló Éva idézetek, mint például „élhető várost akarunk, nem elfogadhatót” vagy „az elavult nézet, lakhatási válság van, lakásokat kell építeni”, bár idézetek, de erősítik a cikk általános kritikus hangnemét.
  • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése a kritikus nézőpontot erősíti. Bár megemlíti a Biggeorge cégcsoport Facebook-oldalán közölteket, és megkeresi a polgármestert (akitől még nem kapott választ), a hangsúly egyértelműen a projekt ellenzőinek álláspontján van. Kalló Éva, mint független civil tag, széles körű kritikát fogalmaz meg, és az ő véleménye jelentős teret kap. A polgármester korábbi, lakópark-ellenes nyilatkozatának kiemelése, majd a jelenlegi, támogató álláspontjának bemutatása rávilágít az álláspontváltásra, de nem ad magyarázatot annak okaira, ezzel kérdéseket vet fel az olvasóban. Az alpolgármester elérhetetlenségének megjegyzése szintén a transzparencia hiányára utal. A Fővárosi Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság, valamint az óbudai bizottság elutasító álláspontjának említése, szemben a közgyűlési szavazatokkal, az „élhető város” koncepcióval való ellentétet hangsúlyozza.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt esemény kiemelt társadalmi relevanciával bír, mivel a városfejlesztés, a helyi önkormányzati döntéshozatal átláthatósága, a politikai ígéretek betartása, valamint a környezeti és infrastrukturális fenntarthatóság kérdéseit feszegeti. A lakópark-építések és a zöldterületek megóvása régóta vitatéma Magyarországon, különösen a nagyvárosokban, ahol a lakhatási válság és a túlzsúfoltság problémája egyaránt jelen van. Az ilyen projektek közvetlenül érintik a helyi lakosság életminőségét, a közlekedési terhelést, az egészségügyi és oktatási intézmények kapacitását. A politikusok korábbi ígéreteinek és jelenlegi döntéseinek eltérése a választók bizalmát áshatja alá, és élénk vitákat generál a közéletben a felelős városvezetésről és a fejlesztési prioritásokról.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Facebook/Biggeorge Property