A mesterséges intelligencia stratégia fejlődése és kihívásai Magyarországon

OkosHír: Az elmúlt években a magyar kormány és a hozzá kapcsolódó szervezetek aktívan foglalkoztak a mesterséges intelligencia (MI) technológiájával. Az eredeti cikk szerzője szerint a kormánypárt és a hozzá köthető szervezetek az utóbbi időben MI-generált videókkal riogattak, amit az MI kiaknázásának kevésbé hatékony módjaként értékelt. A kormányzat évek óta foglalkozik a mesterséges intelligencia technológiájával szakmai szinten. A 2018-ban alakult, számos szakmai szervezetet tömörítő MI Koalícióval közösen 2020-ban átfogó nemzeti MI-stratégiát dolgoztak ki. Az eredeti cikk kiemeli, hogy ez a stratégia előzetes egyeztetések eredményeként született, elkerülve a megalapozatlan döntések vádját.

A mesterséges intelligencia azóta jelentős fejlődésen ment keresztül, a szabályozási keretek is módosultak, amire a kormány a stratégia átdolgozásával reagált. A szeptember elején nyilvánosságra hozott új stratégia az előzőnél is ambiciózusabb célokat tartalmaz. Azonban az írás szerzője úgy véli, hogy a sok kitűzött cél ellenére kevés a konkrétum, emiatt a stratégia inkább kívánságlistának tűnik, mint megalapozott megvalósítási tervnek. A cikkíró aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az új szabályozó szerveken kívül kevés kézzelfogható eredmény látható a 2020-as stratégia bevezetése óta.

Az MI Koalíció és a kezdeti stratégia

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szervezett munka Magyarországon 2018-ban indult, amikor mintegy hetven magyar és nemzetközi vállalat, egyetem, kutatóintézet és közigazgatási szerv megalapította az MI Koalíciót. A szervezet célja az volt, hogy Magyarország vezető szerepet töltsön be Európában az MI területén. A kormány 2019-ben akciótervet indított az MI kiaknázására, majd 2020 októberére elkészült a nemzeti MI-stratégia.

Ebben az időszakban a mesterséges intelligencia már szélesebb körben is ismertté vált. Az OpenAI által fejlesztett GPT-2 nagy nyelvi modell 2019-ben került a figyelem középpontjába, mivel meggyőző szövegeket generált, ami kezdetben aggodalmat váltott ki a kutatókban a lehetséges veszélyek miatt. A modell adatkészletét és kódját eleinte nem hozták nyilvánosságra, de 2019 végén elérhetővé tették. 2020 nyarán megjelent a fejlettebb GPT-3 modell.

A mesterséges intelligencia stratégia kidolgozása aktuálisnak bizonyult. Palkovics László, az MI-ért felelős kormánybiztos, aki idén februárban kapta meg kinevezését, korábban azt nyilatkozta, hogy Magyarország negyedikként dolgozott ki ilyen stratégiát Európában az Egyesült Királyság, Finnország és Svédország után. Az írás szerzője azonban megjegyzi, hogy Dánia és Észtország is megelőzte Magyarországot ebben a tekintetben.

A stratégia tartalmazott reális elemeket is, például rögzítette, hogy számos szektorban mindössze egy-két cégnél állnak rendelkezésre a szükséges alapok. Az írás szerzője kiemeli, hogy a stratégia olyan megállapításokat is tartalmazott, mint a szakmai vízum bevezetésének szükségessége az MI-terület szakértői számára a munkaerőhiány mérséklése érdekében.

A 2020-as stratégia célkitűzései és megvalósulása

A stratégia 2030-ig három fő célt tűzött ki, amelyekről a cikkíró úgy véli, hogy a kormányzat ambiciózus elképzeléseit tükrözik:

• 15 százaléknyi MI indukálta GDP-növekmény.
• 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedés a magyar vállalati szektorban.
• Egymillió magasabb hozzáadott értékű, MI által támogatott munkakör létrehozása.

A stratégia átlagon felüli célokat fogalmazott meg, és 28 oldalon keresztül részletezte a megvalósítandó intézkedéseket alapozópillérekre és szektorokra bontva. Az eredeti cikk példaként említi azokat a célkitűzéseket, miszerint 2030-ig az összes ügyfélszolgálati hívást gépileg válaszolják meg, kétmillió ember részesüljön MI által támogatott oktatásban, a köznevelésben felkészítsék a diákokat és pedagógusokat a technológiára, a felsőoktatásban pedig MI-alapú rendszerek segítsék a diákokat a tanulásban és a kurzusválasztásban.

A stratégia ambiciózus célokat tartalmazott, és konkrét dátumokat is rögzített. Ezek között szerepeltek olyan célok, mint a köznevelés és szakképzés MI-re való felkészítése 2021. augusztus 31-ig, valamint a felsőoktatásé 2022. március 31-ig. Az eredeti cikk felveti, hogy a ChatGPT 2022 őszi megjelenése, amely széles körben elérhetővé tette az MI-t, jelentős kihívást okozott az oktatásban, ami 2024-re az egyik legfontosabb megoldatlan problémává vált, és emiatt a diákoknak idén ismét kézzel kell írniuk a beadandókat.

A Klebelsberg Központ 2024-ben közölte, hogy a mesterséges intelligencia oktatásban történő szabályozása nincs napirenden, Gulyás Gergely pedig egy kormányinfón megerősítette, hogy ilyen jellegű intézkedések nem történtek.

Az MI Kihívás program, amelynek célja a társadalmi tudatosítás volt, 2020 decemberében indult. Palkovics László, akkori innovációs és technológiai miniszter, 2021 májusában bejelentette, hogy egymillióan végezték el az alapozó kurzust. Az írás szerzője megjegyzi, hogy a kurzus elvégzésével PlayStation 5-öt is lehetett nyerni, ami befolyásolhatta a résztvevők számát. A cikkíró kritikus hangnemben utal arra, hogy a program hatása a tudatos MI-használók számának növelésére kérdéses, példaként említve Gulyás Gergely egy kormányinfón történt tévedését az EU MI-rendeletének elnevezésével kapcsolatban.

Az MI Kihívás program azóta megszűnt, az ai-hungary.com és az mikihivas.hu honlapok elérhetetlenek. A domének 2024 májusa óta nem az állam tulajdonában vannak, és erről nem tájékoztatták a nyilvánosságot. A cikk szerint hónapokkal később, idén januárban derült ki, hogy az egykori MI Koalícióhoz tartozó honlapon online kaszinókat és sportfogadást reklámoztak, miután valaki megvásárolta a domént. Bár az MI Kihívásnak voltak mérhető eredményei, az írás szerzője szerint továbbra is szükség van a társadalom MI-vel kapcsolatos további oktatására.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly a Portfolio Future of Finance konferenciáján azt állította, hogy az MI fejlesztése és használata még nem épült be a társadalomba. Az eredeti cikk szerzője ezt az állítást nehezen értelmezhetőnek tartja egy olyan országban, ahol évek óta létezik kormányzati MI-stratégia, rámutatva, hogy a ChatGPT-t világszerte több mint 700 millióan használják különféle célokra, beleértve a beszélgetést is. A cikk megjegyzi a csevegőrobotok antropomorfizálásának hatásait, példaként említve a GPT-5 megjelenésekor tapasztalt reakciókat, valamint az OpenAI bejelentését arról, hogy a ChatGPT nem fog flörtölni vagy öngyilkosságról beszélni tinédzserekkel, egy korábbi perre hivatkozva.

Az írás szerzője szerint magyar viszonylatban is fontos lenne reagálni erre a jelenségre, például a közoktatásban felvilágosítani a diákokat a generatív MI működéséről és veszélyeiről.

Palkovics László egy Economx.hu-nak adott interjúban utalt arra, hogy az MI oktatásba való bevezetése akár idén megkezdődhet. Azonban az eredeti cikk szerzője kritizálja Palkovics kijelentését, miszerint elegendő, ha a tanárok felhívják a diákok figyelmét a ChatGPT használatának mellőzésére a házi feladatok írásánál. A Nemzeti Köznevelési Portálon elérhető információk szerint az MI témája néhány tankönyvben is szerepel, de a 11. évfolyamos digitális kultúra tankönyvben mindössze négy oldalon foglalkoznak vele. Az írás szerint nem látszik, hogy a ChatGPT megjelenése után annak tartalma gyorsan beépült volna a tankönyvekbe, ahogy az új stratégia állítja.

Palkovics László ugyanabban az interjúban a Gábor Dénes Egyetem ingyenes kurzusát ajánlotta az MI iránt érdeklődő felnőtteknek, mivel a stratégia keretében elméletileg erre a célra létrehozott ai-hungary.com oldal több mint egy éve nem létezik. Az eredeti cikk szerint az interjú egyik legérdekesebb része Palkovics azon kijelentése volt, miszerint öt évvel az MI-stratégia megszületése után a miniszterelnök felkérte őt a hazai mesterséges intelligencia területének megerősítésére, és azóta partnereket gyűjtenek, nagy változások várhatók.

Kkv-k és MI-használat

A 2020-as stratégia célul tűzte ki a kis- és középvállalkozások (kkv-k) MI alkalmazására való ösztönzését, és erre a célra egy MI Innovációs Központot terveztek. Palkovics László 2021-ben bejelentette ennek létrehozását. Azonban a frissített stratégia ismételten az MI Innovációs Központ létrehozását célozza meg, hasonló célokkal, de eltérő felelősökkel. Az eredeti cikk kiemeli, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly egy Portfolio konferencián elmondta, hogy az MI-használat terén Magyarország lemaradásban van az EU átlagához képest mind a kkv-k, mind a nagyvállalatok körében. Ezt az Eurostat idei januári adatai is alátámasztják, miszerint tavaly a magyar vállalatok mindössze 7,41 százaléka használt MI-t.

Az Eurostat adatai szerint Bulgária, Lengyelország és Románia teljesített rosszabbul Magyarországnál az MI-használat terén. Dánia áll az élen, ahol a cégek több mint negyede használ MI-t, Svédország pedig a második 25 százalékos aránnyal. Az eredeti cikk megjegyzi, hogy ezek az országok korábban dolgoztak ki MI-stratégiát.

A Deloitte idei beszámolója szerint Magyarországon az IT-szektor és a GDP-arányos informatikai költések is elmaradnak az EU-átlagtól. Egy Holdblogon megjelent elemzés arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az MI-től várható növekedés kisebb lehet, mivel az alacsonyabb bérek miatt a vállalatok kevésbé motiváltak az MI bevezetésével elérhető megtakarításokra.

Az eredeti cikk szerzője szerint az említett példák illusztrálják a 2020-as stratégia céljainak megvalósulását. A felfrissített stratégiát bemutató kormányzati összefoglaló szerint a kormány „mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánk a technológiai átalakulás nyertese maradjon”. Az írás szerzője ironikusan megjegyzi, hogy ez azt sugallja, mintha Magyarország már most nyertese lenne ennek a folyamatnak, majd részletezi a szeptember 4-én közzétett, átdolgozott MI-stratégiában felsorolt eredményeket.

A 2025-ös stratégia és a jövő

A 2025-ös stratégia, hasonlóan a 2020-ashoz, 2030-ig terjed. A dokumentum szerint a stratégiát évente frissíteni fogják, amit a gyorsan változó szabályozási keretek és a technológiai fejlődés indokol. A szabályozás terén az Európai Unió AI Act (MI-rendelet) a legfontosabb, amely tavaly augusztusban lépett hatályba, és idén februárban megtiltotta az EU által elfogadhatatlan kockázatúnak minősített MI-alapú rendszerek alkalmazását. Az új stratégia értelmében a magyar kormány az MI Hivatalt és az MI Tanácsot hozza létre ennek végrehajtására, a Mesterséges Intelligencia Szabályozási és Etikai Tudásközponttal (MISZET) együttműködve.

A kormány 2020 óta számos szervezetet hozott létre, többek között a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot (MILAB), a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumot, a Mesterséges Intelligencia Európai Digitális Innovációs Központot (MI-EDIH), a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (NAVÜ), az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT), a HPC Kompetencia Központot (HPC KK), valamint különböző egyetemi kezdeményezéseket. Az eredeti cikk kiemeli a MILAB jelentőségét, amely Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke szerint öt év alatt több mint 2 milliárd forintnyi közvetlen ipari hasznosítási bevételt generált partnereinek.

Palkovics Lászlót a 2020-as stratégia óta nevezték ki az MI-ért felelős kormánybiztossá. Az új stratégia sikerként említi az infrastrukturális fejlesztéseket, például a 2023 januárjában átadott Komondor szuperszámítógépet, amely 5 petaflopsos teljesítményével az ország legerősebb ilyen eszköze. Az eredeti cikk megjegyzi, hogy az új stratégia a már megszűnt MI Kihívást is sikerként mutatja be.

Ugyanakkor a stratégia kiemeli, hogy az MI-hez kapcsolódó fejlesztések továbbra is szigetszerűek és koordinálatlanok, és fennáll a veszélye annak, hogy más, az MI területén már élen járó vagy arra fókuszáló országok lehagyják Magyarországot.

Az eredeti cikk szerzője szerint a frissített stratégia a „Hol tartunk?” kérdésre lényegében azzal válaszol, hogy Magyarország kissé előrébb tart, mint öt éve, és számos szervezet jött létre, amelyek megalapozhatják a jövőbeli fejlődést. Az alapvető célok változatlanok maradtak: a kormány továbbra is 15 százalékos MI indukálta GDP-növekményt, 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedést a magyar vállalati szektorban, és egymillió magasabb hozzáadott értékű, MI által támogatott munkakör létrehozását várja az MI-től.

Az állampolgárokat érintő célkitűzések száma megduplázódott. Az eredeti cikk szerzője szerint ezek közül némelyik még az eddigieknél is ambiciózusabbnak tűnik. Példaként említi a 2030-ra kitűzött célt, miszerint Magyarország lesz az autonóm járművek fejlesztésének és tesztelésének első számú európai központja. Ehhez kapcsolódóan az írás megjegyzi, hogy a Bosch tevékenységére vagy a Zalazone tesztpályára lehet hivatkozni, bár utóbbi a cikkíró szerint egyelőre nem tűnik nagy sikernek.

Az új célok között szerepel, hogy 2030-ig magyar vonatkozású MI Nobel-díjat érjenek el, bár ennek elérésére vonatkozó konkrétumok nem szerepelnek a dokumentumban.

A stratégia ambiciózus célja, hogy 2030-ig 200 hazai MI-startup induljon, külön tőkealap létrehozásának terve mellett. Szintén célkitűzés egy 40 petaflopsos szuperszámítógép megvalósítása, a Szegeden júliusban bemutatott szuperszámítógép elméleti bővíthetősége ellenére. A német ParTec AG júliusban bejelentette, hogy 3 milliárd euró értékben MI-adatközpontot hozna létre Pakson, ami jelzi a kormányzat elkötelezettségét a szuperszámítógépes (HPC) ökoszisztéma bővítése iránt, ahogy azt a stratégia is rögzíti.

A G7 egy korábbi cikke alapján azonban felmerülnek kétségek a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatban. A cikk szerint a projektben részt vevő magyar vállalatnak ez lenne az első jelentős beruházása, míg a német partnercég tapasztalata ellenére a tervezett több milliárd eurós fejlesztés meghaladhatja a társaság jelenlegi kapacitásait. Kérdések merülnek fel a működéssel kapcsolatban is, mivel a kormányzati állításokkal ellentétben a még épülő Paks II. nélkül a magyar energiamix nem optimális egy ilyen adatközponthoz. Felvetődik továbbá a kérdés, hogy az autó- és akkugyártáshoz hasonlóan érdemes-e elsődlegesen óriásberuházásokban gondolkodni ezen a területen is.

Az oktatás és a kutatás-fejlesztés is hangsúlyos szerepet kapott a stratégiában, és bejelentették egy magyar MI-kutatóközpont létrehozását jövőre, amelynek megvalósításán állítólag már dolgoznak. Az eredeti cikk szerzője szerint azonban nehéz elkerülni azt az érzést, hogy ezek inkább hangzatos kijelentések, mivel Magyarország élvonalba akar tartozni és példamutató akar lenni, de a konkrét megvalósítás módja kevésbé látható. Az írás megjegyzi, hogy a magyar nyelv digitális megőrzése is felmerül, de ezen a téren idén csak az elitet célzó magyar nyelvű nagy nyelvi modellek fejlesztése kezdődik meg állami támogatással.

Létezik már magyar nyelvű nagy nyelvi modell PULI néven, és a Nyelvtudományi Kutatóközpont kutatói HuGME néven nyelvmodell-kiértékelő modellt is fejlesztettek.

Az eredeti cikk szerzője furcsállja, hogy a stratégia főként a jövőbeli célokra fókuszál, míg a jelenlegi helyzetet a számos új szervezet létrehozásában látja kimerülni, különösen annak fényében, hogy az elmúlt öt évben sikeres, MI-hez kapcsolódó kezdeményezések is indultak Magyarországon. Ilyen például a Colossyan, amely MI-vel generál avatárokat és videókat; a Kodesage, amely komplex szoftveres projektek megértésében segít; az AIP Labs, amely az EU-ban elsőként indított MI-alapú bőrgyógyászatot; valamint a Farmbot, egy szakembereknek szánt gyógyszerinformációs csevegőrobot fejlesztése.

Az írás szerzője szerint amennyiben a kormány komolyan gondolja a frissített MI-stratégiában foglaltakat, elképzelhető, hogy nemzetközileg is kiemelkedő magyar nagy nyelvi modell jön létre. Azonban az elmúlt öt év tapasztalatai alapján ez kérdésesnek tűnik. A stratégia éves frissítése révén jövőre kiderülhet, mennyire vehetők komolyan a benne foglalt célok.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája azt sugallja, hogy bár a magyar kormány kezdeményezéseket tett a mesterséges intelligencia területén, a stratégia megvalósítása nagyrészt eredménytelen volt. A cikk a kormányzati ambiciózus célok és a tényleges, kézzelfogható eredmények közötti eltérésekre fókuszál. Célja, hogy kritikusan értékelje a kormány MI-stratégiáját és annak végrehajtását, rávilágítva a bejelentett tervek és a valós teljesítmény közötti ellentmondásokra.
• Főbb elemzési pontok:
  • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora gyakran használ kritikusan vagy szkeptikusan hangzó nyelvezetet, amely az olvasóban kétségeket ébreszt a kormányzati állítások hitelességével kapcsolatban. Példák erre:
    • „lelkesen vetették bele magukat az MI-generált videókkal való riogatásba, ami nem a leghatékonyabb módja az MI kiaknázásának” – Szarkasztikus hangnemet üt meg a kormányzati kommunikációval kapcsolatban.
    • „a stratégia sokszor inkább kívánságlistának érződik, mint megalapozott tervnek” – Közvetlen kritikát fogalmaz meg a stratégia tartalmával kapcsolatban.
    • „ami azért különösen aggasztó” – Érzelmileg töltött kifejezés, amely a helyzet súlyosságát hivatott hangsúlyozni.
    • „ez amúgy nem igaz, mások mellett Dánia és Észtország is megelőzött minket, de ez most mindegy is” – Leszámoló hangnem Palkovics László állításával szemben, a „mindegy is” kifejezés pedig a tények bagatellizálására utalhat.
    • „Olyan, váratlanul őszinte részek is voltak benne” – Sugalmazza, hogy az őszinteség ritka a kormányzati dokumentumokban.
    • „egészen vad vállalásokkal” – Dramatizálja a stratégia célkitűzéseit.
    • „mehetett is volna minden a kukába” – Túlzó kifejezés, amely a ChatGPT megjelenésének drámai hatását hivatott érzékeltetni.
    • „csendben kimúlt” – Élénk, negatív kép a program kudarcáról.
    • „nehezen értelmezhető állítás” – Közvetlenül megkérdőjelezi Nagy Márton miniszter kijelentését.
    • „gyorsan be is árazta az egészet azzal, hogy…” – Kritikusan értékeli Palkovics László nyilatkozatát.
    • „nyilvánvaló, hogy már most a nyertesei vagyunk ennek az egésznek” – Ironikus megjegyzés a kormányzati kommunikációra.
    • „meredeken hangzik” – Szkeptikus hangnemet üt meg az új célokkal kapcsolatban.
  • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a kormányzati dokumentumokat és nyilatkozatokat (MI-stratégia, Palkovics László, Gulyás Gergely, Nagy Márton) gyakran ütközteti külső adatokkal (Eurostat, Deloitte, Holdblog, G7) vagy az iparágban dolgozó szakemberek (Jakab Roland) véleményével, illetve saját kritikai meglátásaival. Ez a megközelítés egy véleménycikkben elfogadható, mivel a célja a kormányzati narratíva kritikus vizsgálata. Az egyensúly abban nyilvánul meg, hogy a cikk bemutatja a kormányzati célokat és eredményeket, de azonnal elemzi azok hiányosságait vagy ellentmondásait. A cikk emellett kiemeli sikeres magyar MI-kezdeményezéseket (pl. Colossyan, Kodesage, AIP Labs), amelyek a kormányzati stratégiától függetlenül értek el eredményeket, ezzel is hangsúlyozva a kormányzati erőfeszítések vélt hiányosságait.
  • Hiányzó Kontextus és Tények: Bár a cikk számos tényt és adatot említ, bizonyos esetekben hiányzik a mélyebb kontextus. Például a Fidesz MI-generált videókkal való riogatásáról szóló állítás nem tartalmaz konkrét példákat vagy forrásokat. Palkovics László azon állításának cáfolatakor, miszerint Magyarország negyedik volt az MI-stratégia kidolgozásában, a cikk megnevez más országokat, de nem adja meg az állítás forrását. A G7 cikkére való hivatkozás a paksi adatközpont beruházással kapcsolatban részletesebb elemzés nélkül marad, arra ösztönözve az olvasót, hogy maga keressen rá az eredeti cikkre a teljes képért. A 2020-as stratégia „vad vállalásait” is csak példaként említi, nem részletezi teljes körűen.
• A téma társadalmi relevanciája: A mesterséges intelligencia a modern társadalmak egyik legmeghatározóbb technológiai fejlesztése, amely gazdasági, társadalmi és etikai szempontból is jelentős hatással van. A kormányzati MI-stratégiák kidolgozása és végrehajtása kulcsfontosságú egy ország versenyképessége és jövőbeli fejlődése szempontjából. Magyarország esetében a téma relevanciáját növeli, hogy a kormány ambiciózus célokat tűzött ki, miközben a cikk szerint a megvalósítás és az eredmények terén hiányosságok tapasztalhatók. Az MI oktatásban való megjelenése, a munkaerőpiaci hatások, a kkv-k adaptációja, valamint az etikai és szabályozási kérdések mind olyan területek, amelyek széles körű társadalmi vitákat generálnak, és közvetlenül érintik az állampolgárok mindennapjait és jövőjét.

(Forrás: telex.hu)