A Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének elnöke sajtótájékoztatót tartott

OkosHír: A Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének (BKFSZ) létszáma növekszik. Z. Kárpát Dániel, a szervezet elnöke és a Jobbik országgyűlési képviselője egy keddi budapesti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a BKFSZ egy fogyasztóvédelmi és önvédelmi szervezet, amelynek tagjait együttes erejük védi. A képviselő Marczingós Lászlóval közösen országjárást tervez, amelynek során minden vármegyébe és járásba el kívánnak jutni.

Z. Kárpát Dániel aggasztó folyamatnak nevezte, hogy a kilakoltatások elhalasztására irányuló végrehajtási kifogások módszerei az utóbbi időkben már nem bizonyultak hatásosnak. Megjegyezte, hogy a kormányzat évente november 15. és március 15. között kilakoltatási moratóriumot rendel el. Z. Kárpát Dániel feltételezése szerint a következő év március 15. és az április 12-i választás közötti időszakban valószínűtlen, hogy kilakoltatásokra kerülne sor, amelyek felkavarnák a közvéleményt. Emiatt úgy véli, a követeléskezelők és végrehajtók november közepéig a lehető legtöbb ingatlant szeretnék megszerezni.

Emlékeztetett, hogy Marczingós László és Ölveczky István jogi szakemberek több esetben ingyenesen vállalják ügyek kezelését. Z. Kárpát Dániel közölte, hogy a kilakoltatási moratórium kezdetéig igyekeznek minél több otthont megmenteni. Hozzátette, sok ember van nehéz helyzetben, és kevés a szakember, de ígéretet tett arra, hogy a közösségbe szerveződött devizakárosultak érdekképviseleti ereje növekedni fog. Felszólította az érintetteket, hogy éljenek jogaikkal, tegyenek panaszt és járjanak utána jogérvényesítésüknek.

Az ellenzéki képviselő arról is beszélt, hogy szakmai javaslattal készülnek a követeléskezelők gyakorlata ellen, akik szerinte alacsony áron adhatják-vehetik az ingatlanokat.

Marczingós László a sajtótájékoztatón arra kérte a parlamenti képviselőket és a kormányt, hogy fontolják meg a „Lex Marczingós” bevezetését a magyar bíróságok terheinek enyhítése érdekében. Kifejtette, hogy ha az Európai Unió Bíróságának (EUB) vonatkozó ítéletét átültetik a magyar jogrendbe, akkor a „Lex Marczingós” szükségtelenné tenné, hogy minden devizahiteles egyénileg bírósághoz forduljon.

Az EUB április végi ítélete szerint, ha egy szerződés tisztességtelen kitétel (például devizavételi- és eladási árfolyam alkalmazása vagy egyoldalú szerződésmódosítás) miatt semmis, akkor azt a fogyasztó akarata ellenére még jogalkotási úton, a devizahiteles törvények (forintosítás) révén sem lehet érvényessé nyilvánítani.

Marczingós László felidézte, hogy a Fővárosi Törvényszék elnöke szerint a magyar igazságszolgáltatás anyagi ereje válságban van. Marczingós László álláspontja szerint az igazságszolgáltatás a jelenlegi peres hátralékot sem képes feldolgozni, amihez még több százezer devizahiteles per is hozzáadódna. Hangsúlyozta, hogy a törvényhozói beavatkozás elengedhetetlen, ezért ismételten kérte a parlamenti pártokat, hogy vegyék elő a „Lex Marczingóst”.

A végrehajtási kifogásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a bíróságnak két nap alatt, soron kívül kellene döntenie egy tápiószecsői kilakoltatás ügyében. Marczingós László kérdésként tette fel, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság képes lesz-e soron kívül eljárni az uniós jog és az Európai Bíróság döntéseinek megfelelően. Reményét fejezte ki, hogy így lesz, mivel karhatalommal nehezített kilakoltatási eljárás esetén nehezebb érvényesíteni a fogyasztó jogait. Hozzátette, hogy az ilyen egyedi esetekben jogi segítséget nyújtani szinte lehetetlen.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja a devizahiteles károsultak mobilizálása és tájékoztatása az aktuális erőfeszítésekről és a vélt fenyegetésekről. Egy olyan narratívát épít fel, amely egy folyamatos küzdelmet mutat be egy elnyomó „rendszer” (bankok, követeléskezelők, végrehajtók) ellen, amely „kifosztja” az embereket. A cikk célja a sürgősség érzésének keltése, a kollektív fellépés ösztönzése, valamint a politikai szereplők (kormány, parlament) nyomás alá helyezése, hogy fogadjanak el konkrét jogalkotási intézkedéseket, mint például a „Lex Marczingós”. Z. Kárpát Dánielt és Marczingós Lászlót a „szabadságharc” kulcsfiguráiként pozicionálja.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi és töltött kifejezések: Az olyan kifejezések, mint a „vészjósló folyamatnak nevezte”, „az egész olajozottan működő kifosztó rendszer”, vagy a „fillérekért tudják piaci kofaként adni-venni emberek ingatlanjait és életét” erős negatív érzelmeket keltenek, démonizálják az ellenérdekelt feleket, és „mi ellenük” keretet teremtenek. A „devizakárosultak szabadságharcosaként is emlegetett Marczingós László” kifejezés Marczingós Lászlót hősi státuszba emeli, bizalmat és lojalitást ébresztve.
  • Spekuláció valószínű kimenetelként való bemutatása: Z. Kárpát Dánielnek a március 15. és az április 12-i választások közötti időszakra vonatkozó megállapítása („nem valószínű, hogy bárki olyan képsorokkal borzolná a kedélyeket, hogy embereket dobnak ki az otthonukból”) valószínű forgatókönyvként van bemutatva. Ezt közvetlenül összekapcsolja a „rendszer” állítólagos ragadozó cselekedeteivel („Ezért – fejtette ki – a követeléskezelők… november közepéig szeretné lehető legtöbb ingatlanra rátenni a kezét”), ezzel a közelgő veszély érzetét keltve és megerősítve a „kifosztó rendszer” narratíváját konkrét bizonyítékok nélkül.
  • Retorikai kérdések: Marczingós László „Vajon a Pesti Központi Kerületi Bíróság képes lesz soron kívül eljárni az uniós jog értelmében, megfelelően az Európai Bíróság döntéseinek?” kérdése egy retorikai eszköz, amely a bíróság igazságos cselekvőképességét vagy hajlandóságát hivatott megkérdőjelezni, nem pedig tényleges választ keres.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: A cikk többször is említi a „Lex Marczingóst”, de nem részletezi, hogy pontosan mit is takar ez a javaslat, azon túl, hogy a bíróságok terheit enyhítené és szükségtelenné tenné az egyéni perek indítását az EUB ítélete után. Ez az információmegosztás hiánya megnehezíti az olvasó számára, hogy önállóan értékelje a javaslat érdemeit vagy megvalósíthatóságát. Továbbá, hiányzik a bankszektor, a követeléskezelők vagy a kormányzat ellenvéleménye, ami egyoldalú képet fest a helyzetről.
• A téma társadalmi relevanciája: A devizahitelek és azok társadalmi-gazdasági következményei több mint egy évtizede kiemelten fontos és érzékeny téma Magyarországon. A forint árfolyamának ingadozása miatt több ezer háztartás került súlyos pénzügyi nehézségbe. Ez a helyzet széles körű társadalmi vitát, számos pert és különféle jogalkotási beavatkozásokat (például a forintosítást) eredményezett. A cikk az elhúzódó kilakoltatások, a jogorvoslatok hatékonysága és a pénzügyi intézmények, valamint az egyéni adósok közötti vélt erőviszonyok problémáira hívja fel a figyelmet. A „Lex Marczingós” bevezetésére vonatkozó felhívás és a kollektív fellépés hangsúlyozása a devizahiteles károsultak problémáira adott átfogó és méltányos megoldás iránti folyamatos igényt tükrözi, ami folyamatosan releváns társadalmi és politikai kérdéssé teszi a témát.

(Forrás: AlfaHir.hu)

(Kép: Z. Kárpát Dániel, Marczingós László – Facebook képernyőkép)