A bíróság elhalasztotta az ÁKK kínai hitelszerződésének érdemi tárgyalását

OkosHír: Csárdi Antal politikus perelte be az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK) egy egymilliárd eurós kínai hitelszerződés nyilvánosságra hozatala miatt, miután korábban két alkalommal is elutasították a hitelszerződés kiadására irányuló közérdekű adatkérését. Az ügy tárgyalásán az ÁKK ellenkeresetet nyújtott be, amelyben az eljárás megszüntetését, felfüggesztését, vagy a kérelem elutasítását kérte. Ezt az ellenkérelmet a bíróság elutasította. A bírónő az érdemi tárgyalást elhalasztotta.

Az ÁKK-t képviselő ügyvéd a tárgyalás során nem vitatta, hogy az adósságkezelő közfeladatot ellátó szervezet, amely közérdekű adatokat kezel. Az ÁKK honlapján közzétették azokat az adatokat, amelyek a közérdekű adat fogalmába tartoznak a kínai hitel esetében. Ezek közé tartozik a felvett összeg, a futamidő, a visszafizetés határideje, a hitelező, a hitel célja és a lehívás időpontja.

A per azért indult, mert a magyar állam nem hozza nyilvánosságra a hitelszerződés további részleteit, mint például a kamat mértéke, a késedelmes fizetés esetén alkalmazandó feltételek, valamint a felvett hitel fedezete.

Az ÁKK értelmezése szerint ezek a nem ismert adatok nem minősülnek közérdekűnek, a szerződés oldalain található aláírások személyes adatok, a szerződés tartalma pedig üzleti titkot képez. Az ÁKK álláspontja szerint ha ezek nyilvánosságra kerülnek, az aránytalan sérelmet okoz a szerződő feleknek.

A bírónő megkérte az ÁKK ügyvédjét, hogy pontosan nevezze meg, a szerződés mely pontjai, miért, hogyan és kinek okoznának aránytalan érdeksérelmet, de az ügyvéd erre nem tudott válaszolni a tárgyalóteremben. Ezért szakértő kirendelését kérték a bíróságtól, aki jártas speciális állami szerződésekben. Az ügyvéd érvelése szerint tanú és szakértő nélkül nem lehet megfelelő döntést hozni arról, mely pontok nyilvánosságra hozatala okozna érdeksérelmet. Hozzátette, hogy a szerződés titoktartási rendelkezést tartalmaz, mivel a benne foglaltak nyilvánosságra hozatala sértené az ÁKK, a magyar állam és a kínai állami tulajdonban lévő bankok érdekeit.

Az ÁKK ügyvédje azzal érvelt, hogy bár a felvett összeg közérdekű adat, amelyet nyilvánosságra hoztak, a paraméterei, a kamat vagy a kiegészítő feltételek mind befolyásolják a hitel árát és költségeit. Ezáltal ezek megismerése veszélyezteti az ÁKK pozícióját és a szerződő fél üzleti érdekeit.

Csárdi Antal képviselői azt kérték a bíróságtól, hogy utasítsa el a szakértő bevonását a perbe. Az ÁKK védekezését sem fogadták el, mivel szerintük nem tudták bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az általuk kért adatok üzleti titkot képeznek. Azt sem fogadták el, hogy az ÁKK szerint a szerződő fél – vagyis Kína – előzetes engedélye szükséges a szerződés kiadásához. Csárdi Antalék érvelése szerint a hitelszerződés megkötésének pillanatában is ismert volt a hazai jogszabályi környezet, és ennek tudatában adtak hitelt a kínai bankok.

A bírónő az érdemi tárgyalást elhalasztotta.

A magyar kormány tavaly július végén (2024 júliusában) vett fel egymilliárd eurós hitelt kínai bankoktól. A pénzt a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította. A futamidő 3 év, a visszafizetés határideje 2027. április 19. A pénzt infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel a magyar állam.

A hitellel kapcsolatban a sajtó, valamint politikusok és parlamenti képviselők is érdeklődtek, illetve közérdekű adatigényléseket nyújtottak be, de a részleteket nem hozták nyilvánosságra. Gulyás Gergely korábban tagadta, hogy „gigahitelről” lenne szó, azonban a felvett összeg az akkori teljes devizahitel-állomány 12,27 százalékának felelt meg.

Varga Mihály pénzügyminiszter saját bevallása szerint egyeztetett a kínai bankokkal a nyilvánosságra hozható adatok körének bővítéséről, de ez nem történt meg. A három pénzintézet a kínai állam tulajdona.

Az adatok megismerésével kapcsolatban nem ez az első per. Varju László (DK) szintén bíróságra vitte az ügyet, ahol a bíróság ítélete szerint az ÁKK-nak nyilvánosságra kell hoznia a szerződést. Ennek ellenére ez a mai napig nem teljesült.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája a magyar állam titkolózását és a közérdekű adatok elhallgatását hangsúlyozza egy jelentős kínai hitelszerződés kapcsán. Célja, hogy az olvasóban a kormányzati átláthatatlansággal és elszámoltathatósággal szembeni kritikát, valamint a közpénzek felhasználásával kapcsolatos aggodalmakat erősítse. A cikk a magyar államot úgy mutatja be, mint amely a kínai partnerek érdekeit védi a magyar adófizetők érdekeivel szemben.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Sugalmazó cím és nyelvezet: Az eredeti cikk címe („A bíróságon is a kínai érdekeket védi a magyar állam”) már az első pillanatban egy erős, vádat megfogalmazó állítást tesz, ami befolyásolja az olvasó előzetes értelmezését. Ez nem egy objektív tényközlés, hanem egy értelmezés, amely a magyar államot egyértelműen a kínai érdekek védelmezőjeként pozicionálja. A szövegben olyan kifejezések szerepelnek, mint „titokban felvett 1 milliárd eurós gigahitel-szerződése”, „nem kevésbé fontos részleteit”, „egyszerűen nem hajlandó elárulni”, „hétpecsétes titokként őrzi a részleteket”. Ezek az erős, érzelmi töltetű szavak és kifejezések felerősítik a titkolózás és a manipuláció érzetét. Az „adóüfizetők pénzéből, azaz közpénzből” kifejezés ismételt használata arra szolgál, hogy az olvasóban felháborodást keltsen a közpénzek állítólagos nem átlátható kezelése miatt.
  • Retorikai kérdés és elutasító hangnem: Az ÁKK ügyvédjének érvelését „érdekes érvelésnek” titulálja a cikk, majd ezt követően egy olyan magyarázatot ad, amely ironikusan értelmezi az ügyvéd szavait („Vagyis az, hogy mennyi adófizetői pénzt utal törlesztés címén a magyar állam a kínai állami tulajdonban lévő bankoknak, veszélyezteti a szerződő fél, tehát a kínai bankok üzleti érdekeit.”). Ez a megfogalmazás nem ad teret az ÁKK jogi vagy üzleti érveinek árnyalt bemutatására, hanem azonnal elutasítja és kifigurázza azokat, az olvasót is az elutasítás irányába terelve.
  • Kontextusból kiragadott vagy hiányzó információ: A cikk kiemeli, hogy Gulyás Gergely tagadta a „gigahitel” kifejezést, majd számszerű adatokkal cáfolja ezt (az akkori teljes devizahitel-állomány 12,27 százaléka). Bár az adat tény, a „gigahitel” kifejezés szubjektív, és a kormányzati kommunikációban nem feltétlenül a szó szoros értelmében vett „óriási” hitelt jelenti, hanem a politikai narratíva részét képezi. A cikk nem fejti ki részletesebben, hogy jogilag vagy gazdaságilag milyen érvek támaszthatnák alá az ÁKK „üzleti titok” vagy „aránytalan érdeksérelem” állításait, hanem elsősorban a bírónő kérdéseire adott ügyvédi válasz hiányát hangsúlyozza.
• A téma társadalmi relevanciája: A kínai hitelszerződés körüli titoktartás és a közérdekű adatok hozzáférhetősége régóta vitatott téma a magyar közéletben. A transzparencia hiánya, a külföldi (különösen a Kínából származó) hitelek feltételei, valamint a kormányzati elszámoltathatóság kérdései kiemelt társadalmi és politikai jelentőséggel bírnak. A cikk a közpénzek felhasználásának átláthatóságára vonatkozó szélesebb körű aggodalmakra reflektál, és a magyar állam külföldi partnerekkel, különösen Kínával való pénzügyi kapcsolatainak átláthatatlanságát tematizálja.

(Forrás: 444.hu)