OkosHír: Az igazságügyi miniszter rendelete a közjegyzői díjak újraszabályozásáról a csütörtök éjszakai Magyar Közlönyben jelent meg, és 2025. szeptember 1-jén lép hatályba. A szabályozás kilencről hatra csökkenti a közjegyzői munkadíjak díjsávjainak számát, amelyek továbbra is az ügyérték alapján kerülnek megállapításra.

Az új rendszerben, az összevonások következtében, a kisebb ügyértékű eljárások díjai jelentősen emelkednek. Korábban a legalacsonyabb díjtétel 20 000 forintot meg nem haladó ügyek esetén 5500 forint volt. Ezt követően további díjsávok léteztek 20-50 ezer, 50-100 ezer és 100-500 ezer forintos ügyértékig, fix díjakkal és százalékos tételekkel.

Például, egy 99 000 forint értékű ügyért korábban 8170 forintot, egy 499 000 forintos ügyért pedig 16 180 forintot kellett fizetni. Az új szabályozás ezeket a sávokat eltörli, és 500 000 forintos ügyértékig egységesen 20 000 forintos tarifát állapít meg, ami a kisebb ügyértékű eljárások díjainak emelkedését jelenti.

Félmillió forint feletti ügyérték esetén a díjsávok és a tarifák nagyrészt változatlanok maradnak. Például 500 000 és 5 millió forint közötti ügyeknél a közjegyzői díj 20 000 forint, plusz az ötszázezer forint fölötti rész 1 százaléka lesz, szemben a korábbi 16 200 forint és 1 százalékos tétellel.

A 10 millió és 200 millió forint közötti ügyértékű eljárások, mint például a lakásvásárlási hitelekkel kapcsolatos ügyek, csekély mértékben drágulnak. Az eddigi 86 200 forint és a 10 millió forint fölötti rész 0,25 százaléka helyett 90 000 forintot és a 10 millió forint fölötti rész 0,25 százalékát kell fizetni.

Arányaiban a legkevésbé a legmagasabb értékű ügyletek díja nőtt. Félmilliárd forint fölötti ügyérték esetén a fix díj 1 161 200 forintról 1 650 000 forintra emelkedett, emellett megmaradt a félmilliárd forint fölötti rész 0,1 százalékos díja.</

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája a közjegyzői díjak emelkedésének bemutatására fókuszál, különös hangsúlyt fektetve a kisebb értékű ügyletekre. A szöveg célja egyértelműen az olvasók tájékoztatása a díjemelkedésről, de a hangsúlyozás révén (például a „jelentősen emelkednek” és „jócskán drágulnak” kifejezések használatával a kisebb ügyekre vonatkozóan, szemben az „alig drágulnak” és „arányaiban a legkevésbé” megfogalmazással a nagyobb ügyleteknél) egy olyan kép kialakítása, amely szerint a változások leginkább a kis értékű tranzakciókat érintik hátrányosan. Ez a megközelítés felhívhatja a figyelmet a rendelet potenciális társadalmi hatásaira, különösen az alacsonyabb jövedelmű vagy kisebb ügyekkel érintett rétegek körében.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk nem alkalmaz explicit manipulatív eszközöket, mint például hamis dilemma vagy szalmabáb érvelés. Azonban a nyelvezet és a hangsúlyozás finomabb befolyásoló hatással bír. A „jelentősen emelkednek” és „jócskán drágulnak” kifejezések, bár ténybeli alapjuk van a bemutatott számok alapján, érzelmileg telítettebbek, mint egy semlegesebb „emelkednek” vagy „nőnek” megfogalmazás. Ezek a szavak felerősítik a változás negatív konnotációját, különösen a kisebb értékű ügyletek esetében. Az összehasonlítások, amelyek kiemelik a kisebb ügyletek arányosan nagyobb drágulását, míg a nagyobb értékű ügyletek „alig” vagy „legkevésbé” drágulnak, egy olyan keretet teremtenek, amely a díjemelés egyenlőtlen eloszlását sugallja.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk pontosan bemutatja a díjak változását és az új díjsávokat, azonban hiányzik belőle a rendelet megalkotásának indoklása vagy az igazságügyi minisztérium esetleges célkitűzései a változtatásokkal kapcsolatban. A cikk nem tér ki arra, hogy miért volt szükség a díjszabás újraszabályozására, milyen gazdasági vagy jogi megfontolások álltak a háttérben, vagy milyen pozitív hatásokat várnak a döntéshozók a változásoktól. Ez a hiányzó kontextus korlátozza az olvasó számára a helyzet teljes megértését, és elsősorban a „mi történik” kérdésre ad választ, a „miért” kérdésre nem.

(Forrás: 444.hu)

Kép: Pexels